Nelli és Levi házat épít (36. befejező rész) Beköltözés után. Az első karácsony az új házban

Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, 2014. januárjában született meg Nelli első bejegyzése Telekvadászat: nehéz fellelni az igazit! címmel, miután nagy elhatározásra jutottak Levivel: Budapest közelében felépítik közös otthonukat. A fiatal pár akkor még csak sejthette, mi mindennel jár egy házépítés, milyen kihívásokat tartogat a telekválasztás, az építészeti tervezés, az engedélyeztetés, a hitelügyintézés, az anyagbeszerzés, a kivitelezés, vagy éppen a munkálatokat hátráltató időjárás. Nelli rendszeresen beszámolt az aktualitásokról az Életszépítők Magazinon, így az olvasók is nyomon követhették a relatíve hosszúra nyúlt folyamatot. Nelli idei első bejegyzése következik, amivel a cikksorozat utolsó részéhez értünk. A sorozat korábbi 35. része itt olvasható >>

Először is boldog új évet kívánok mindenkinek. Köszönöm a kedves szavakat; sokan vártátok a befejező részt, hogy végre kész állapotában láthassátok a házat! Köszönöm főszerkesztőnknek a publikálási lehetőséget, sokszor bátorított, vagy épp nyugtatott egy-egy esemény kapcsán. (Kedves Nelli, úgy döntöttem, nem törlöm a rám vonatkozó részt – örömmel adtunk felületet a beszámolóidnak. Élmény látni a végeredményt. Boldog együtt töltött éveket kívánok nektek! A főszerk.:)

2015. július végén jelentkeztem utoljára. Azóta rengeteg dolog történt, idén pedig már úgy tudok lefeküdni minden este, hogy nyugodt vagyok, már tényleg csak néhány utolsó simítás van hátra. Kezdem is a hiányosságokkal: a beltéri ajtók január végén érkeznek, hiányzik még pár mennyezeti lámpa és egy-két szekrény, no meg a kandalló.

Augusztus közepére olyan állapotba került a ház, hogy be tudtunk költözni. Akkor a napelemek még nem voltak fent, az elektromos művek hálózatából vettünk minden energiát. A falak belülről szilikát vakolatot kaptak fehér színben. Igen, igen, ezt a vakolatot kültérre szokták használni, de nekünk megtetszett a textúrája, így beltérre is ezt kértük. Kívülre pedig az elképzelt sötétszürke fal és antracit lábazat lett a végleges.

Anyukámtól kaptunk nagy teljesítményű kültéri LED lámpákat (egyébként zöld szempontok miatt minden világítótestünkbe LED izzót tettünk. Emellett beépített LED fényforrásokat is használunk, melyeknek olyan erős a fényük, hogy még a szomszéd utcát is bevilágítják – jobban, mint a köztéri lámpák. Ezekre ki kell találnunk valamiféle fénytompítást, szeretnénk elkerülni, hogy a szomszédok fényárban fürödjenek, elvégre nem a Karácsonyi vakáció c. film szereplői vagyunk.

Amikor megérkeztek a napelemek, fél nap alatt felszerelték őket, aztán bő egy hónapot vártunk az áramszolgáltatóra, hogy megtörténjen a mérőóracsere. A hagyományos mérőórát ugyanis kétirányú, ún. oda-vissza mérő órára kell cserélni, ezt követően lehet üzembe helyezni a napelemes rendszert.

Az ünnepek előtt édesapám sok időt töltött nálunk; minden héten kitalált valamit, amit szeretne a házban szponzorálni, így november-decemberben rengeteget haladtunk. Ha valaki két-három napig nem látta a házat, ennyi idő után is hatalmas változásokat tapasztalhatott. Az utolsó burkolatokkal is elkészültünk, lámpákat szereltünk és karnisokat – látványos változásokat hoztak. Augusztus közepétől december közepéig nem voltak függönyök a házban. Négy hónap alatt hozzászoktunk a látványhoz; nagyon furcsa volt, amikor a függönyöket feltettük, hirtelen szoba jelleget öltött minden helyiség. Hogy még otthonosabbá tegyük a házat, elkezdtünk dekorálni; kikerültek a képek, a dekortárgyak, polcot építettünk a könyveknek a nappaliban, a szakkönyveknek és az iratmappáknak a dolgozóban. Lassan kiürültek a költöztető dobozok, a ház pedig megtelt színekkel, élettel, tárgyakkal. Olyannyira, hogy a fürdőszobaajtó melletti helyekre – a betervezett két beugróhoz – már most kénytelenek voltunk megvenni a nagy szekrényeket, pedig azt hittem, azokra csak akkor lesz majd szükség, amikor gyarapodik a családunk.

Amit nagyon vártam: megérkezett a zongora! Elfoglalta méltó helyét a nappaliban, a zongorasarokkal már a tervezés elején számoltunk.

 

December elején Levi megkérte a kezemet, így a karácsonyt az egész család nagy örömére és megkönnyebbülésére már mint jegyespár töltöttük. Jópofa, nem hagyományos karácsonyt tudhatunk magunk mögött. Nálunk voltak Levi szülei, az én szüleim, nagyapám, a nővéreim és unokaöcséim. A nők sütöttek-főztek, a fiatalok karácsonyi műsorral készültek, a férfiak pedig karácsonyfát állítottak és meózták az ételeket. Este beugrott még a nagynéném és az édesanyja, december 25-én pedig a nővérem legjobb barátnője és unokahúga gazdagították a díszes társaságot.

Köszönöm, hogy figyelemmel kísértétek az építkezést, minden örömünket és bosszúságunkat. Idén a kerttel fogok foglalkozni, lehet, hogy ősszel visszatérek egy képes bemutatóval. (Nelli okleveles kertészmérnök. A főszerk.)

Aki építkezésbe, felújításba kezdene, s úgy gondolja, hogy tanáccsal vagy tapasztalattal a segítségére tudok lenni, kérje el bátran elérhetőségemet az Életszépítők e-mail címén: szerkesztoseg@eletszepitok.hu.

Minden jót kívánok! Nelli

Nelli

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

19 − 2 =

hirdetés