Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! (10.) Tetőszerkezetre várva. Kis épületenergetika: a lapos- vagy a nyeregtető a nyerő? Véglegesítve a fűtés- és szellőzőrendszer tervei
Két kislányt nevelő házaspár építkezésbe kezdett Szombathelyen; közel passzívház minőségű, fokozottan energiatakarékos lakóház lesz az otthonuk. A kivitelezési folyamatról Haitzmann Ágnes, az egyik tulajdonos-építtető számol be hétről-hétre, fotókon is rögzítve a főbb munkafázisokat, szubjektív meglátásait is megosztva az olvasókkal.
10. hét
Egy hete még biztos voltam benne, hogy most a kész tetőszerkezetet mutogathatom, de mégsem így alakult. Gépészeti egyeztetés, ablakkeret- és lazúrválasztás, fatelep-látogatás van a hátunk mögött.
Ahogy a falazás fordulópontot jelentett az építkezésben, úgy a tetőszerkezet felállítását is hasonló misztikum övezi, nagyon vártuk a faanyag kiérkezését a telekre. Az általunk megbízott faipari cég egy-másfél nap alatt képes legyártani a teljes szerkezetet, így egy darabig csak arra vártak, hogy kijelöljük a megfelelő építési napot. Elég előző nap nekiállniuk a munkának. Eleinte mi késtünk ezzel, szervezésből és az időjárásból fakadó okok miatt, a mögöttünk álló héten pedig náluk volt fennakadás, és hiába céloztuk meg az egyik – még hómentes – napot, a gyártás nem indult meg.
Azért a fatelepet megnéztük, és a cég egyik munkatársa azt is megmutatta, hogyan és hol készülnek a szerkezet számítógépes tervei. Ha már ott jártunk, kiválasztottuk a szarufa díszítését, pontosabban dísztelenségét, a látszó részeken ugyanis egy egyszerű vízszintes vágás lesz. Jól fog kinézni.
Melyik a nyerő, a lapostető vagy nyeregtető?
A tető tervein már kezdetekben sem variáltunk túl sokat. Igaz, először komolyan elgondolkodtunk a lapostetőn, az építészünk, Horváth Tamás is igyekezett meggyőzni az előnyeiről.
Néhány napig eljátszottunk a gondolattal, hogy hűs nyárestéken felkapaszkodunk a tetőre, méghozzá a növényekkel beültetett zöldtetőre, és a csillagos ég alatt kortyolgatunk valami finomat, de sok racionális érvet mégsem találtunk arra, hogy ezt meg is valósítsuk.
A használható, zölddel betelepített lapostetőt leginkább sűrűn lakott belvárosokban tudom elképzelni, ahol nem opció a parkosított telek. Na, ott tényleg okos dolog. Ott lesz nekünk a kert, ami épp elég, és ha le kellene írnom, milyen családi házra vágytam, akkor biztosan azt mondanám, hogy nyeregtetősre. Ilyen lesz tehát, kis dőlésszöggel.
Energetika: a lapostető zöldtetővel ideális
A szakember egyébként felvilágosított róla bennünket, hogy bármilyen tetőformát választhatnánk, az energiatakarékosság biztosítható lenne, bár tény, hogy a lapostető a legideálisabb, hiszen ott a legkisebb a hűlő felület. A zöldtető további jó pont volna, hiszen a föld remekül szigetel. A titok a felület és a térfogat arányában van, ezt kell jól eltalálni.
A forma tehát – a nyeregtetős változat – hamar megvolt, itt-ott lesz benne törés, ahogy az alaprajz megkívánja. Néhány héttel ezelőtt emlegettem, hogy a PHPP-számítás eredményei a szigetelés és a tető megváltoztatására sarkalltak bennünket. Nos, amíg a szigetelést valóban átvariáltuk, addig a tetőnél ebből mindössze annyi igaz, hogy az egész szerkezetet megemelte kicsit a tervezőnk. A forma nem változott – bár felmerült ez is –, még a kritikusnak mondható fedett terasz fölött sem, mégis mélyebbre jut a napfény majd az étkező üvegfalán át.
Véglegesítve a fűtés- és szellőzőrendszer tervei
Találkozónk volt az épületgépésszel, akivel véglegesítettük a fűtés- és a szellőzőrendszer terveit, utóbbinál azt is átbeszéltük, a leendő berendezéstől függőenhol történjen a levegőelszívás az egyes helyiségekben. Pontosítottuk egy-két gépészeti egység helyét, valamint a csövezés részleteit. Leadtuk a külső nyílászárók és a tetőből látszódó szarufák színét: a dió lett a nyerő. Bár festenénk már!
Fotó: Haitzmann Ágnes, Green Press
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
