Lizander a jövő Pistikéje. Hogy hangzik a Cvi becézve? Nomen est omen, avagy 21. századi magyar keresztnevek
//– Mi van???? Hát már mindenki meghülyült??? – írta ki a Facebookra tegnap újságíró kollégám, mert nehezen tudja értelmezni az újonnan engedélyezett női és férfi utóneveket és a rendhagyó névválasztás szülői indítékait.
Engem speciel Mónikának hívnak, s amikor megszülettem, minden harmadik-negyedik lány Mónika lett. (Az osztályban öten voltunk Mónikák.) Generációm Mónikái a hetvenes évek popkultúráját éltetik, szüleik könnyűzenei vonzalmát őrzik az anyakönyvükben. Ha nincs a Minden jót, Mónika! c. táncdal a fesztivállal, egészen biztos, hogy most másképp hívnak bennünket. Lehettünk volna Eszterek, Verák, Zsuzsannák, Katák, Márták… Mi, Mónikák aztán elég hamar kimentünk a divatból… Szóval, szerintem nem baj, ha a szülőkben van egy kis fantázia. Furcsák az új nevek, de…! Legalább van új a Nap alatt.
Lizander lehet a jövő Pistikéje
Meg lehet szokni. A fiúnevek között feltűnik például a „Cvi”. Hogyan lehet ezt rendesen becézni? Cvike? Cvicike? Az idő mindent megold…
Nézzünk pár új utónevet a leggyakoribb magyar vezetéknevekkel!
Fiúk
Kovács Krizosztom
Nagy Fajsz
Kiss Hannibál
Horváth Modesztusz
Tóth Srídhara
Varga Euszták
Balogh Kücsid
Molnár Enrikó
Takács Jukundusz
Szabó Orlandó
Lányok
Kovács Ánfissza
Nagy Fahéj
Kiss Dezideráta
Horváth Hófehérke
Tóth Opika
Varga Csaga
Balogh Balzsam
Molnár Életke
Takács Kandida
Szabó Skolasztika
Választható magyar utónevek, 2017. május 1-i állapot szerint
http://www.nytud.mta.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/osszesffi.pdf
http://www.nytud.mta.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/osszesnoi.pdf
Ui. Van ennek a bejegyzésnek egy rejtett indítéka is. 2012. május 4-én, Mónika napon indult el az Életszépítők Facebook oldala. Nem volt vele különösebb célom. A magazin, amit most olvasol, voltaképpen a Facebook oldal népszerűsége miatt született meg később. Ilyenek a véletlenek…
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között szakújságíróként tevékenykedtem, szakmai kiadványok és rendezvények létrejöttében közreműködtem.
Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom, prevenciós foglalkozásokat tartok, szakmai érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a szociális kompetenciafejlesztés és a készségfejlesztés áll. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének mesterképzésén az iskolai mentálhigiéné volt a kutatási témám. Okleveles szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.
