Őszi gardróbrendszerezés. Nyári ruhák bedobozolva, őszi-téli ruhatár bevetésre készen

Nem lehetett már halogatni a rendrakást a gardróbban, ami a hűvösebb idők beköszöntével azt jelenti, hogy helyet cseréltek a ruhaneműk: a nyári holmik a tárolódobozokba költöztek, az őszi-téli viseletek pedig elfoglalták helyüket a szekrényben. A nyári lábbelik – papucsok, saruk, szandálok – kipucolva, megtisztítva egy nagy táskába kerültek ömlesztve.

Tanulságok, praktikák

Minden ősszel megtelik 2-3 nagyméretű zsák olyan ruhákkal, melyeket már nem szeretnék viselni. Ezek egy részét elajándékozom, másik részét a két közeli szeretetszolgálatnál adom le. Van, amit kikukázunk. Nem akartam hinni a szememnek, amikor egyszer egy zsibvásáron a kikukázott – jobbára erősen elhasználódott – ruháimat láttam beárazva egy árusnál. Azokat a darabokat, melyeknek különleges az anyaga, szép a mintája, félreteszem, és kreatív célokra hasznosítom.

Ez a tároló egy régi farmerszoknyából készült

Fekete akrillal lefestett cipősdobozt használaton kívüli csipkefelsővel vontam be

Érdemes évente 1-2 alkalommal (ősszel, tavasszal) sort keríteni a ruhák szelektálására. Számomra már kifejezetten zavaró, ha tele van a lakás, a szekrény olyan holmikkal, melyeket már nem használok, nem hordok (a nők, ha divatáruról van szó, lelkes túlfogyasztók, hajlamosak több életre előre betárazni cipőkből, ruhaneműkből, kiegészítőkből, táskákból stb.). A szelektálás praktikus haszna, hogy értékes hely szabadul fel (lelki haszna, hogy gyakoroljuk az elengedést és kontroll alatt tartjuk a felhalmozás iránti olthatatlannak tűnő igényt).

Érdemes minden ruhadarabot kézbe venni, segít tudatosítani, hogy milyen jellegű darabokból felesleges megvenni a 36. változatot, hogy aztán az is évekig a dobozban várja a felavatást.

A nyári ruhákat – általában október elején – kimosva, összegöngyölítve vagy összehajtogatva sorakoztatom a fedeles tároló dobozokba, miután őszi-téli ruhatár darabjai kikerültek belőle.

Fél napba telik, mire a ruhákat szortírozom és a helyükre kerülnek. Egyszer kell megcsinálni, s ha naponta figyelünk arra, hogy minden a helyére kerüljön kimosva, összehajtva vagy fellógatva, tavaszig rend honol. Mindennek megvan a helye, fontos, hogy gyorsan megtaláljam, amit keresek. Egy helyen vannak a sportos ruhák, a topok/pólók, a blúzok, a kötött felsők, a blézerek, a pulóverek, a nadrágok, a szoknyák, a fehérnemű, a harisnyák, a kendők, a sálak, az övek. (Hirtelen, nemkívánatos kórházi tartózkodás esetére kórházi ruhacsomag is található a gardróbban.)

A gardrób a hálószobától fallal leválasztott kb. 2,8 x 4 méteres ablaktalan kis helyiség (pár üvegtéglán keresztül kap némi természetes fényt) a közepén egy szűk közlekedővel. A teljes hosszát mindkét oldalon gardróbszekrény foglalja el; a népszerű lakberendezési áruházból valók. Jól lehet a ruhákat rendszerezni.

A télikabátok nejlonzsákba bújtatva is itt vannak fellógatva. A hideg idő beállta előtt érdemes az őszi, téli kabátokat pár napig a szabadban szellőztetni. Az őszi, téli lábbeliket is érdemes átnézni, s amelyiket javítani kell (és lehet) a cipészhez vinni.

A fiókokba levendulapárnát, illatos szappant teszek, az akasztós részekre levendulazsákot. Részben a kellemes illat miatt, részben, hogy a molyokat távol tartsuk.

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között főként szakújságíróként ténykedtem és fenntartható építészet témaköréhez kapcsolódó szakmai konferenciák, workshopok, illetve szakkiadványok létrejöttében közreműködtem.

Újságíróként szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre 2013-ban ezt a független felületet. A magazin kitartó munka és elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk alkotótársaimmal.

Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom élménypedagógiai alapokon nyugvó készség- és szociális kompetenciafejlesztést célzó csoportfoglalkozások, tematikus táborok keretében. Főbb témaköreim prevenciós-edukációs területen: kortárs bántalmazás, cyber bullying, netikett, tudatos médiahasználat, ökoszemlélet, fenntarthatóság. Szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró, kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet mesterképzésén az iskolai mentálhigiénét választottam kutatási témámnak. Diplomamunkám címe: „Ki segít, ha baj van?” Mentálhigiéné általános és középiskolában.