Béke és nyugalom, rend és függetlenség, alkalmasság és becsületesség. Pozitív életszemlélet finn módra: SISU. Könyvismertető
Hygge (dán), lykke (dán) lagom (svéd), s most a SISU a finnektől.
Skandináv életmód, társas kapcsolatok, munka és szabadidő egyensúlya, harmónia és kiegyensúlyozottság, lakberendezés, takarékosság, zöld gondolkodásmód, fenntarthatóság – témák, amelyek Joanna Nylund könyvében fontos szerepet kapnak.
Mi az a SISU?
Ez a négy betű egy nehezen megfogalmazható életszemléletet jelöl, amelyben együtt van jelen a kurázsi, a rugalmasság, a határozottság, a szívósság és a kitartás – olyan tulajdonságok, amelyek nem csupán egy nemzet sorsában játszottak szerepet, de a finnek életét napi szinten határozzák meg.
Finnország rendre az élen végez azokban a nemzetközi kutatásokban, amelyek azt vizsgálják, hogy a föld népei közül melyik mennyire boldog. Ez a nagyjából öt és fél milliós ország a kontinens északkeleti szegletében a maga csöndes, visszafogott módján meghatározóan járult hozzá Európa arculatának alakításához.
Nemigen lehet dicsekvésen kapni a finneket, mivel az önfényezést különösen civilizálatlan viselkedésnek tartják. Ha valaki megkérdez egy finn embert, mitől lett sikeres nép a finn, vállrándítás kíséretében valószínűleg olyasmit fog mormolni, hogy szerinte nem beszélhetünk sikerről. Ám akik a SISU-nak tulajdonítják a sikerességünket, azok jó nyomon járnak. Vagyis titkon büszkék vagyunk arra, hogy van bennünk SISU.
A béke és a nyugalom, a rend, a függetlenség, az alkalmasság és a becsületesség mind fontos tényező számunkra, s a legújabb felmérésekben „a természetben töltött idő” is bekerült a leggyakoribb boldogságfaktorok közé.
A finnek eszményképeit máig meghatározza az örökös szűkölködés és az, hogy barátságtalan természeti környezetben kell boldogulnunk. Ennek fényében érthetőbb, hogy a ma már elérhető kényelem ellenére a finnek jó része miért nem törekszik komfortosítani a nyaralóját, és megmagyarázza kettős viszonyulásunkat a finnországi időjáráshoz is, amit egyszerre imádunk és utálunk. Finnország számos alkalommal építette fel és formálta újra a jövőjét.
A SISU jelentése, és ami nem tartozik bele
A finn nyelvben legalább ötszáz éve gyökerezett meg a SISU fogalma. A szó szoros értelmében véve a beleket, zsigereket jelenti (sisus vagy sisälmykset). Ez a képzettársítás feltehetően abból az ősi hiedelemből fakad, hogy a has az erőközpontunk, illetve eltökéltségünk forrásvidéke.
A SISU sokféle dolgot jelent. A szó jelentését szinte lehetetlen pontosan meghatározni. A magyar nyelvben talán a kurázsi áll hozzá a legközelebb, bár az igen sokrétű jelentésű finn SISU szó a sztoikus eltökéltségtől a merészségen, a bátorságon és az akaraterőn át a szívósságig és a rugalmasságig számos jellemvonást egyesít.
A SISU cselekvésközpontú gondolkodást jelent: akkor lép működésbe, amikor az ember a képességeit látszólag meghaladó nehézséggel száll szembe. Olyankor hívjuk
elő, amikor a balsors és az ellenszél már feladásra kényszerítene bennünket, s csupán a kurázsinkon múlik, hogy kitartunk-e.
Aki felfedezi és előhívja magában a SISU-t, az:
• bátran és eltökélten tud szembenézni az élet kihívásaival
• jobban érzi magát a bőrében és megtalálja a belső középpontját
• magabiztosan kommunikál és hatékonyan oldja meg a konfliktusokat
• kitartóbb és testileg fittebb lehet
• szívélyes és a stresszt jól tűrő, ellenálló gyerekeket nevel
• következetesen cselekszik és kiáll azért, amiben hisz
Az északi országok valódi megértéséhez tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyire komolyan veszik az egyenlőség kérdését.
A múltban az összes északi állam a mezőgazdasági termelésre rendezkedett be, s az igen zord környezet miatt már kezdettől fogva keményen kellett dolgozniuk a nőknek is.
1906-ban Finnország volt az első, ahol engedélyezték, hogy nők is választhassanak és jelöltként megmérettessék magukat. Manapság a finnországi nők jellemzően teljes állásban dolgoznak, és arra is lehetőségük van, hogy a legteljesebb mértékben szerepet vállaljanak az ország politikai és gazdasági életében. Az egyenlőség a finn nemzet sikerének egyik kulcsa. Ugyanígy meghatározó tényező a családi és egyéb kapcsolatokon belüli egyenes, nyílt kommunikációban.
Joanna Nylund SISU – Pozitív életszemlélet finn módra
Kossuth Kiadó 2018, 160 oldal, ISBN: 97896309913602018
Fordító: Medgyesy-Töreky Flóra, Medgyesy Zsófia
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
