Béke és nyugalom, rend és függetlenség, alkalmasság és becsületesség. Pozitív életszemlélet finn módra: SISU. Könyvismertető
Hygge (dán), lykke (dán) lagom (svéd), s most a SISU a finnektől.
Skandináv életmód, társas kapcsolatok, munka és szabadidő egyensúlya, harmónia és kiegyensúlyozottság, lakberendezés, takarékosság, zöld gondolkodásmód, fenntarthatóság – témák, amelyek Joanna Nylund könyvében fontos szerepet kapnak.
Mi az a SISU?
Ez a négy betű egy nehezen megfogalmazható életszemléletet jelöl, amelyben együtt van jelen a kurázsi, a rugalmasság, a határozottság, a szívósság és a kitartás – olyan tulajdonságok, amelyek nem csupán egy nemzet sorsában játszottak szerepet, de a finnek életét napi szinten határozzák meg.
Finnország rendre az élen végez azokban a nemzetközi kutatásokban, amelyek azt vizsgálják, hogy a föld népei közül melyik mennyire boldog. Ez a nagyjából öt és fél milliós ország a kontinens északkeleti szegletében a maga csöndes, visszafogott módján meghatározóan járult hozzá Európa arculatának alakításához.
Nemigen lehet dicsekvésen kapni a finneket, mivel az önfényezést különösen civilizálatlan viselkedésnek tartják. Ha valaki megkérdez egy finn embert, mitől lett sikeres nép a finn, vállrándítás kíséretében valószínűleg olyasmit fog mormolni, hogy szerinte nem beszélhetünk sikerről. Ám akik a SISU-nak tulajdonítják a sikerességünket, azok jó nyomon járnak. Vagyis titkon büszkék vagyunk arra, hogy van bennünk SISU.
A béke és a nyugalom, a rend, a függetlenség, az alkalmasság és a becsületesség mind fontos tényező számunkra, s a legújabb felmérésekben „a természetben töltött idő” is bekerült a leggyakoribb boldogságfaktorok közé.
A finnek eszményképeit máig meghatározza az örökös szűkölködés és az, hogy barátságtalan természeti környezetben kell boldogulnunk. Ennek fényében érthetőbb, hogy a ma már elérhető kényelem ellenére a finnek jó része miért nem törekszik komfortosítani a nyaralóját, és megmagyarázza kettős viszonyulásunkat a finnországi időjáráshoz is, amit egyszerre imádunk és utálunk. Finnország számos alkalommal építette fel és formálta újra a jövőjét.
A SISU jelentése, és ami nem tartozik bele
A finn nyelvben legalább ötszáz éve gyökerezett meg a SISU fogalma. A szó szoros értelmében véve a beleket, zsigereket jelenti (sisus vagy sisälmykset). Ez a képzettársítás feltehetően abból az ősi hiedelemből fakad, hogy a has az erőközpontunk, illetve eltökéltségünk forrásvidéke.
A SISU sokféle dolgot jelent. A szó jelentését szinte lehetetlen pontosan meghatározni. A magyar nyelvben talán a kurázsi áll hozzá a legközelebb, bár az igen sokrétű jelentésű finn SISU szó a sztoikus eltökéltségtől a merészségen, a bátorságon és az akaraterőn át a szívósságig és a rugalmasságig számos jellemvonást egyesít.
A SISU cselekvésközpontú gondolkodást jelent: akkor lép működésbe, amikor az ember a képességeit látszólag meghaladó nehézséggel száll szembe. Olyankor hívjuk
elő, amikor a balsors és az ellenszél már feladásra kényszerítene bennünket, s csupán a kurázsinkon múlik, hogy kitartunk-e.
Aki felfedezi és előhívja magában a SISU-t, az:
• bátran és eltökélten tud szembenézni az élet kihívásaival
• jobban érzi magát a bőrében és megtalálja a belső középpontját
• magabiztosan kommunikál és hatékonyan oldja meg a konfliktusokat
• kitartóbb és testileg fittebb lehet
• szívélyes és a stresszt jól tűrő, ellenálló gyerekeket nevel
• következetesen cselekszik és kiáll azért, amiben hisz
Az északi országok valódi megértéséhez tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyire komolyan veszik az egyenlőség kérdését.
A múltban az összes északi állam a mezőgazdasági termelésre rendezkedett be, s az igen zord környezet miatt már kezdettől fogva keményen kellett dolgozniuk a nőknek is.
1906-ban Finnország volt az első, ahol engedélyezték, hogy nők is választhassanak és jelöltként megmérettessék magukat. Manapság a finnországi nők jellemzően teljes állásban dolgoznak, és arra is lehetőségük van, hogy a legteljesebb mértékben szerepet vállaljanak az ország politikai és gazdasági életében. Az egyenlőség a finn nemzet sikerének egyik kulcsa. Ugyanígy meghatározó tényező a családi és egyéb kapcsolatokon belüli egyenes, nyílt kommunikációban.
Joanna Nylund SISU – Pozitív életszemlélet finn módra
Kossuth Kiadó 2018, 160 oldal, ISBN: 97896309913602018
Fordító: Medgyesy-Töreky Flóra, Medgyesy Zsófia
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az Életszépítők Magazint (eletszepitok.hu) 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom iskolai környezetben. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy Művészeti Iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Megoldásfókuszú mediátor képesítéssel rendelkezem.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) tagjaként szakmai érdeklődésem elsősorban az Idősügyi és Szociális Párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály témaköreihez kötődik.
