Gyűjthetünk a tengerparton homokot, kagylót, kavicsot?
Sokan szeretünk a nyaralásból úgy hazatérni, hogy magunkkal hozunk valamit a tengerpartról. Ezek származhatnak saját gyűjtésből vagy helyi üzletből. Kreatívan tárolhatók – emléküveget is készíthetünk belőlük. Ugyanakkor fontos tisztában lenni a helyi szabályozásokkal, mert komoly bírságot vethetnek ki a gyűjtésért.
Mint arra korábban a NAV is felhívta a figyelmet: „a veszélyeztetett növény- és állatfajok – például kagyló, tengeri csillag, szőrme – vagy az ezekből készült termékek engedély nélküli behozatala jogellenes, természetvédelmi bírság kiszabását és akár három évig terjedő szabadságvesztést eredményezhet.”
Amire tehát érdemes figyelni: számos helyen már nemcsak a koralldarabok vagy például óriáscsigák begyűjtése esik tilalom alá; bizonyos kagylóféléket sőt, tengerparti kavicsot, homokot sem szabad hazahozni szuvenír gyanánt, Uniós tagországokból sem. Erről a veszélyeztetett élőlények és a belőlük készült termékek nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény, a CITES rendelkezik.
A tenger szennyezése mellett a gyűjtés fenyegeti leginkább a korallokat
– Egyre több család tölti nyaralását távoli, egzotikus országokban, ahonnan olyan ajándéktárgyakkal térnek haza, melyeket veszélyeztetett fajokból készítettek. De vajon vásárláskor hányan gondolnak bele, hogy az emléktárgyként árusított elefántcsont, teknőspáncél, egzotikus bőr termékek, preparált rovarok, szőrmék, trópusi kagylók, szárított tengeri csillagok és halak, korallok és más dísztárgyak elkészítése az állatok, esetenként életközösségek elpusztításával jár? – olvasható a CITES magyarországi weboldalán. Érdemes a honlapon tájékozódni.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
