Végigélni. A hosszú élet tudományos alapjai. Könyvajánló
Egy tiszta tekintetű, sima arcbőrű férfi mesél a képernyőn. Jókötésű, izmos, valószínűleg rendszeresen edz. Nagyjából 35 évesnek tűnik. Ő Dr. Peter Attia, hosszúélet-kutató orvos. Jelenleg ötvenéves. Külsőre és gondolkodásban is fiatalabbnak tűnik a koránál. Drive nevű podcastjét rengetegen hallgatják a világon, Végigélni című kötete New York Times-bestseller, ami ezrek életét segített megváltoztatni.
A bokszolóból lett orvos mindig is sportos életet élt, magát szuperegészségesnek hitte, míg egy napon inzulinrezisztenciát diagnosztizáltak nála, ami a 2-es típusú cukorbetegség előszobája. Nem akarta ölbe tett kézzel megvárni, amíg leteríti a betegség, látott épp elég krízishelyzetet, amikor a traumatológián dolgozott. Elkezdte hát kutatni, hogy orvosi és az orvosok által nem használt módszerekkel hogyan lehetne megelőzni a bennünk rejtőző betegségeket.
Az orvostudomány és az emberek többsége is a gyors betegségek elhárítására, vagyis a gyors halál elkerülésére koncentrál. Nincsen meg a látószögük és az eszközük a lassú halál ellen. Pedig a lassú halál négy lovasa, akár az apokalipszis négy lovasa, előbb-utóbb mindenkit letarol. Az onkológus és traumatológus orvosból lett „longevity”, vagyis hosszúélet-szakértő, Peter Attia ez ellen a négy, lassú halált okozó betegség ellen nyújt megoldást könyvében.
A négy „lovas” pedig a következő: szívbetegség, rák, neurodegeneratív betegség (az oly sok időst érintő Alzheimer-kór is), illetve 2-es típusú cukorbetegség és az azzal összefüggő anyagcsere-rendellenességek.
Attia szerint az erőnlétnek, az erős izmoknak kiemelt jelentőségük van a hosszú élet kialakításában, ezenkívül fontos a személyre szabott étrend, és nem akármilyen, általánosan kialakított diéta, illetve az érzelmi háztartás karbantartása, melyhez elengedhetetlen önmagunk pszichés rendezése, a jó és minőségi alvás, a digitális világtól mentes esti órák.
Az öt legfontosabb dolog a hosszú élethez: az edzés, a táplálkozás, az alvás, az érzelmi egészség és a megfelelő hormonpótlás.
Ha számok szintjén akarjuk látni a különbséget például a fizikai aktivitásra: heti 90 perc edzés már 15%-kal csökkentheti a halálozási esélyt. A betegséget nem elég kezelni, hanem megelőzni kell, a megelőzéshez pedig igenis megvannak a módszereink. Az orvosoknak és a „civileknek” egyaránt.
Peter Attia tudja, hogy hiába hirdettek ötven évvel ezelőtt harcot a rák ellen, kevés sikerrel jártak, mint ahogyan a 2-es típusú diabétesz és az Alzheimer-kór esetében is. A harcot nem akkor kell felvenni, amikor kimondják a diagnózist. A harcot azért kell felvenni, hogy elkerüljük a diagnózis kimondását.
Dr. Peter Attia forradalmi kötete nemcsak egyszerű életmódváltó kötet, hanem a hosszú élet módjáról mesélő tudományos mű. Az világhírű orvos szerző kötete a külföldi sikerek után végre itthon is elérhető – magyarul.
Fülszöveg
Hosszabb élet, jobb életminőség: ehhez segít hozzá Dr. Attia „használati utasítása”, amely a legfrissebb tudományos eredményeket összegzi a táplálkozás, testedzés és alvás, illetve a mentális, valamint érzelmi egészség köréből. A fősodratú orvoslás sok sikert magáénak mondhat, de a szívelégtelenség, a rák, az Alzheimer-kór, a 2-es típusú diabétesz továbbra is rengeteg áldozatot szed. A beavatkozások, kezelések gyakran elkésettek, hiába hosszabbítják meg az életet, az egészségben töltött élettartam nem nő, az életminőség nem kielégítő. Dr. Attia meggyőződése, hogy a hosszú élet titka egy személyre szabott, jelenlegi döntésekre épülő stratégia – nem szabad várni, halogatni.
A könyvből kiderül:
• Az évi koleszterinteszt nem ad elégséges információt arról, hogy személy szerint milyen infarktuskockázattal nézel szembe.
• Nem kizárt, hogy máris olyan állapotban van a májad – ez egészen gyakori, mégis az esetek túlnyomó többségében diagnosztizálatlan marad –, ami előre jelzi a majdani öregkori krónikus betegségeidet.
• Miért a testedzés a leghatásosabb szer, amely hosszú, egészséges életet okoz — nyomás, kezdődhet az edzés a százévesek tízpróbájára.
• Nem diétázni kell, hanem a tápanyagok biokémiájára összpontosítani, és az adatok alapján személyre szabott étrendet kialakítani.
• Nem lehet csak a testi egészséggel törődni, és a szőnyeg alá söpörni mentális, érzelmi háztartásunkat.
Részletek a kötetből
„1900-ban a várható élettartam valahol az ötvenes évek első feléig terjedt, és a legtöbb ember „gyors” halált szeretett volna magának: balesetet, sérülést vagy valamilyen fertőző betegséget. Azóta a lassú halál népszerűsége megelőzte a gyors halálét. Az emberek többsége, akik ezt a könyvet olvassák, várhatóan megéri a hetvenes-nyolcvanas éveit, és szinte biztosan „lassú” halálra számíthat. Feltételezve, hogy nem űzöl olyan fokozottan veszélyes foglalatosságokat, mint a bázisugrás, a motorversenyzés vagy a szöveges üzenetek váltása vezetés közben, nagyon jó az esélye, hogy az öregkorral járó krónikus betegségek visznek el, amelyeket én az Apokalipszis Négy Lovasának (a továbbiakban csak Lovasoknak) hívok: szívbetegség, rák, neurodegeneratív betegség, illetve 2-es típusú cukorbetegség, és az azzal összefüggő anyagcsere-rendellenességek.
A hosszú élet eléréséhez – vagyis tovább élni, és tovább élni egészségesen – értenünk és kezelnünk kell ezeket a lassú halálozási okokat. A hosszú élet két összetevőből áll. Az első, hogy mennyi ideig élsz, vagyis a kronológiai élettartamod, a másik, ugyanolyan fontos rész pedig az, hogy mennyire jól élsz, vagyis az éveid minősége. Ezt nevezik egészségtartamnak.
Az egészségtartamot általában a következőképpen határozzák meg: az az életszakasz, amikor nem sújtanak minket fogyatékosságok vagy betegségek, de én ezt túlságosan leegyszerűsítőnek tartom. Nekem ötvenesként ugyanúgy nincsenek „fogyatékosságaim és betegségeim”, mint huszonöt éves orvostanhallgatóként, fizikai és mentális értelemben egyaránt. Ez tény. Vagyis a hosszú életre vonatkozó tervünk második eleme, hogy fenntartsuk és fejlesszük fizikai és mentális funkcionalitásunkat.”
„…minden esetben rossz időpillanatban avatkozunk be, jóval a betegség megjelenése után, gyakran túlságosan későn – amikor már hullnak a tojások. Minden alkalommal letaglóz, amikor azt kell mondanom egy rákbetegnek, hogy hat hónapja van hátra, mert a kór már több évvel azelőtt beköltözött a testébe, hogy egyáltalán kimutatható lett volna. Rengeteg időt vesztegettünk el. Bár a betegségek négy Lovasának megjelenési esélye az életkor előrehaladtával meredeken nő, általában már jóval azelőtt gyökeret vernek, hogy felismernénk őket, és nagyon hosszú idő kell nekik, hogy valakivel végezzenek. Még amikor valaki „hirtelen” hal is meg szívrohamban, a betegség valószínűleg már két évtizede fejlődik a koszorúereiben. A lassú halál még annál is sokkal lassabban dolgozik, mint hinnénk. (…) A szakma túlnyomó része ezzel együtt még mindig ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy a beavatkozással várjunk a diagnózisig.”
A szerzőkről
Dr. Peter Attia az Early Medical alapítója. A Stanford orvosi karán végzett, a Johns Hopkins Kórházban szerzett sebészi képesítést. Onkológiai sebészi tanulmányokat az NIH Országos Rákintézetben folytatott, ahol a melanóma immunalapú kezelésére szakosodott. Az Aging című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Népszerű podcastjának címe: The Drive.
Bill Gifford hétpróbás újságíró, a Spring Chicken: Stay Young Forever (or Die Trying) című New York Times bestseller szerzője. Írásai többek között az Outside-ban, a Scientific Americanben és a Men’s Healthben jelentek meg.
A Végigélni c. kötet a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
