Zék és Alfák a neten. Digitális függőség, avagy a hiperkonnektivitás az új normalitás? Letölthető óravázlatok
A hiperkonnektivitás, vagyis az állandó, folyamatos online jelenlét alapvetően átalakította az életünket. A digitális bennszülöttként is jellemzett Z- és Alfa-generáció tagjai pedig készen kapták az internet és az okoskészülékek adta lehetőségeket. Más ingerek érik őket kora gyermekkoruktól kezdve. Számukra az internet nem csupán eszköz, hanem szocializációs közeg, ahol az életük jelentős része zajlik.
Megvannak ennek az előnyei is nyilván – kitágult világ, könnyű kapcsolódás, gyors információ -, ám aggodalmakat is felvet mindez.
Akár a menedzserek: napi 100 chat üzenet
Egy középiskolás kamasz mesélte a közelmúltban, hogy a chatelés azért egyszerűsödik le a tinik körében végletesen, mert fárasztó betűket, szavakat bepötyögni, ezért inkább emojikkal, vagyis hangulatjelekkel kommunikálnak egymással. Aki aktív közösségi életet él a chaten, a társaitól naponta legalább 70-80 üzenetet kap… Ezt a mennyiséget nyomon követni is nehéz, nemhogy reagálni, rendesen válaszolni rájuk. Ezért is népszerű a videochat, írásban pedig egyre kevésbé használnak a fiatalok „klasszikus” hangulatjeleket. Inkább videó emojikat, vagy reels videókat küldenek egymásnak reakcióként, szöveg nélkül.
Sőt, furcsának találják, ha a korosztályukból némelyek még adnak a részletekre, a beszélgetést köszönéssel kezdik, esetleg a végén el is köszönnek. Az írásjelek – kérdőjel, vessző, felkiáltójel stb. – használata chat üzenetekben már-már ciki a tinik körében…aki ráadásul helyesen is használja, az már egyenesen csodabogárnak számít.
Olyan sok az információ, a folyamatos inger a neten, hogy egymás iránt is hamar elveszítik az érdeklődésüket, a figyelmet könnyen elviszi egy-egy újabb és újabb érdekesség, „néznivaló”.
Ghostingolás, leseenelés
Nem véletlenül lett mindennapos jelenség a chatelő tinik körében a ghostingolás és a leseenelés. Ghostingolni valakit annyit jelent, mint az online kommunikációt (csevegést) váratlanul megszakítani, az üzeneteket egyszer csak válasz nélkül hagyni.
A ghostingolás átszivároghat a valós életbe is, ha személyesen is ismerik egymást a felek. S akit a virtuális térben faképnél hagytak, esetleg magyarázatot várna a másiktól, ha a való életben ugyanezt tapasztalja. Nem jellemző, hogy megbeszélik vagy normális magyarázatot kap az illető a ghostingolásra.
Jellemző viszont, hogy bekövetik egymást például az Instagramon, majd az egyikük minden előzmény nélkül kiköveti a másikat. Ez is megterhelő érzelmileg.
A leseenelés hasonló. Ez azt jelenti, hogy a chat üzenetet látta a másik fél, de nem válaszolt, nem reagált rá. Mindennapos jelenség a gyerekek, tinik online kommunikációjában.
– Soha nagyobb bajuk ne legyen! – mondhatnánk. De nem jó ennyivel elintézni, nem jó a helyzetet bagatellizálni (a rossz érzéseket érvényteleníteni). Mert sok aktívan netező gyermek és tini számára ezek a jelenségek valós érzelmi, kapcsolódási elakadásokat, nehézségeket jelentenek. Az önértékelésük fokmérőjévé válhatnak.
Ezzel egyidőben az is érzékelhető, hogy egyre több gyerek, kamasz használja a mesterséges intelligenciát lelki támaszként, pszichológiai tanácsadóként, a ChatGPT-vel „beszélik meg” a problémáikat.
Cikkajánló: Az AI miatt erősödött az elmagányosodás és a bullying az iskolában
Hogyan tudják a szülők segíteni a gyerekeiket?
A cél nem a kontroll, a tiltás – ez bizonyos életkor felett nem is működik. A tudatos internethasználat elősegítése lehet az általános cél, ehhez pedig a szülőknek is fejleszteniük kell a saját digitális műveltségüket. El kell fogadnunk, hogy a hiperkonnektivitás az új normalitás.
A felnőttek felelőssége, hogy megtanítsák a gyerekeket arra, hogyan használják az internetet etikusan, kritikusan, bölcsen, biztonságosan, egyensúlyban tartva az online és offline életüket.
***
Ajánló
Erasmediah projekt – letölthető tananyag 11-18 éves korosztállyal foglalkozó szakembereknek
A közösségi média és az online hálózati platformok mára teljes mértékben behálózták mindannyiunk életét – különösen a tinédzserekét és fiatalokét –, számos veszélyt hordozva pszichés jóllétükre, egészséges társas és közösségi életük alakulására, valamint a magánszférájukra nézve. Európai országokban készült friss interjúk számos problémát tártak fel: alváshiányt, apátiát, az alkalmazások nélküli „leválás” érzését, depressziós tüneteket, valamint komoly biztonsági kockázatokat, mint például az internetes zaklatást, online groomingot, gyűlöletbeszédet vagy megszégyenítést.
A riasztó adatok alapján – amelyek a túlzott közösségimédia-használat, a videojáték-függőség, a veszélyes online kihívások, a cyberbullying és más kockázatok mentális egészségre gyakorolt hatásairól szóltak – született meg az Erasmediah projekt, melyet az Európai Bizottság támogatott.
Az Erasmediah projekt célja, hogy válaszokat adjon a fiatalok körében tömegesen elterjedt közösségimédia-használatból fakadó kihívásokra. A PDF formátumban letölthető kézikönyv 7 modulból és 37 óratervből áll, kifejezetten a 11–18 éves korosztállyal foglalkozó szakembereknek készült. Segíti a hiperkonnektivitás jelenségének megértését és a digitális függőség megelőzését.
– A hiperkonnektivitás a folyamatos digitális kapcsolódás állapotát jelenti több eszközön és platformon keresztül, lehetővé téve az információkhoz való állandó hozzáférést, a valós idejű kommunikációt és az aktív részvételt virtuális környezetekben. Ezt a jelenséget több eszköz, például okostelefonok, táblagépek és laptopok egyidejű használata jellemzi, ami gyakran átfedő interakciókhoz vezet a különböző digitális terekben. A fiatalok esetében a hiperkonnektivitás folyamatos üzenetküldésben, közösségi média aktivitásban, tartalomfogyasztásban és online játékokban nyilvánul meg, elmosva a határokat az online és az offline élet között. Ez a tartós konnektivitás befolyásolhatja a viselkedést, a társas dinamikát és a kognitív mintákat, mivel a digitális interakciók mélyen beágyazódnak a mindennapi rutinjukba és társas élményeikbe – olvasható a kézikönyvben.
A 7 modulból álló tananyag ITT érhető el >>
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Táborszervezésben sok éves tapasztalattal rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
