2018 legjobb gyerekkönyvei. Ismertetők, vélemények
Negyedik alkalommal osztotta ki a HUBBY, a Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díjakat. Az öt kategória nyerteseinek bejelentésére, illetve a díjkiosztóra a 90. Ünnepi Könyvhéten került sor.
Idén Rofusz Kinga, Keresztesi József, Holló Kati, Todero Anna, Zágoni Balázs, Kiss Judit Ágnes, Papp Dóra, Farkas Róbert, Miklya Zsolt és Kürti Andrea gyerek- és ifjúsági irodalmi alkotásait, illetve tevékenységét díjazták.
Három kategóriában is a Móra kiadványai kapták a legjobbnak járó kitüntetést.
Ifjúsági könyv kategória
Zágoni Balázs – A gömb
– Ez egy disztópikus sci-finek tűnik, egy fiatal srác az elbeszélő. (…) a jövőben játszódik, de fantasy elemeket és egy kis erdélyiséget is tartalmaz. (…) Olyan sodrása van a sztorinak, hogy alig bírom letenni. Néha kiszámítható, de a történetszálak szinte tökéletesen simulnak egymásba, a sorok között pedig állandó feszültség vibrál. Úgy adagolódik a suspense, mint néhány blockbusterben. A filmes kifejezések indokoltak, mert van ebben a szövegben valamiféle filmnyelvihez hasonló vizualitás.
Engem mégsem csak ezek az írói bravúrok bilincselnek le, hanem a kalandok közé eldugott kérdések. Merre tart a világunk? Meddig tartanak az államközi szövetségek? Mi lesz utánuk? Milyen döntésekkel kell szembenézniük az elöregedő társadalmaknak? Hová vezet az állandóan csúcsra törő technicizmus? Hogyan lehet szilárd értékeket átmenteni, egy olyan közegbe, aminek elsődleges meghatározója a képlékenység? A válaszokban pedig nem is feltétlenül erdélyiséget, inkább közép-kelet-európaiságot látok. Kicsit, búsat, pesszimistát, de olyan ismerőst. A mi jelenünkben a fenti kérdések többségükben még nyitott végűek, de saját válaszaink megtalálása lényegi lesz – méltatta Návai Péter magyartanár Zágoni Balázs ifjúsági regényét. (Móra Kiadó)
Gyerekkönyv kategória
Keresztesi József – Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza
Erről a kötetről korábban mi is írtunk – tényleg zseniális!
– Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza hajmeresztő és igaz története tíz fejezetben elmesélve című meseregénye tehát mindenképpen úttörő vállalkozás, hiánypótló mű. A szöveg mint verses regény természetesen Puskin (magyarul: Áprily Lajos), Arany László, Térey János és Varró Dániel által kijelölt úton halad, és – úgy tűnik – az Anyegin-strófa andalító jambusai épp úgy alkalmasak az Irénke néni által hol odaégetett, hol pedig ragadós sütiszörnyek dicstelen tetteinek megéneklésére, mint Tatjána és Anyegin szerelmének, Sztálingrád ostromának vagy éppen Muhi Andris maszat-hegyi kalandjainak elmesélésére. Ahhoz azonban, hogy egy ennyire klasszikus műfaj ennyire frissnek tűnjön, mint a Csücsök esetében, nem csak Keresztesi József imponáló formabiztonsága, meglepő képzettársításai, a versnyelvre való folyamatos reflexiója, önfeledt humora és játékossága, de a történetvezetés precíz megszerkesztettsége, sőt szigora kellett. A történet épp úgy támaszkodik a népmesei hagyományra, mint az angolszász nonszensz költészeti tradícióra, az ismert klisék meglepő, és így a felnőtt olvasó számára is élvezhető módon: ironikus fordulatokban tárulnak elénk.
A szöveg mindezeken túl– számomra rendkívül szimpatikus módon – régen várt proklamáció a finomfőzelék a kelkáposztafőzelék ehetetlenségéről, valamint szenvedélyes vádirat a csokis sajttal szemben, amelynek – és itt újra csak egyetérthetünk a szerzővel – sosem lett volna szabad léteznie.
Ezen alapigazságok kimondásával irodalmunk mindeddig szintén adós volt. A Csücsök, mint minden verses regény a szóbeliség és írásbeliség határán áll. Nem elég olvasni, hangosan kell olvasni. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, legyen az esti felolvasások kötelező darabja! – véleményezte a kötetet Mészáros Márton irodalomtörténész. (Móra Kiadó)
Fordítói kategória
Elisabetta Gnone – Olga, a papírlány
Az év fordítója Todero Anna.
– Fordítónak lenni hálátlan feladat, nincs benne köszönet. Most nem a dolog nehézségére gondolok, bár arra is lehetne, hanem szó szerint értve a kifejezéseket arra, hogy tényleg ritkán mondunk köszönetet a fordítónak azokért a szövegekért, amiket nekünk ad. (…) Ideje lenne talán jobban tudatosítani az emberekben, hogy a nemzetközi irodalmat fordítók írják, és ha jó egy szöveg, az nagyban a fordító érdeme.
Márpedig az Olga, a papírlány remek szöveg. Egyszerre csúszik szépen a magyar fülbe, és adja vissza az olasz hegyvidéki falu hangulatát. És a kettő közötti kapocs Todero Anna, aki szerényen a háttérben maradva egyengeti a szerző útját a magyar olvasók felé. Lator László kedvenc bon mot-ja a fordítással kapcsolatban, amikor a hogyanról faggatják, hogy egyszerűen azt kell fordítani, ami oda van írva. Vagyis az olvasónak azt kell éreznie, hogy amit olvas, az volt odaírva. Todero Anna fordításai esetében ezt érezzük, pedig az Olga, a papírlány nem egyszerű szöveg, hol koppanóan szikár, hol költőien hömpölygő, hol végtelenül összetett, de mindvégig remek ritmustartású és simára csiszolt, a nyelvek közötti szakadék észrevétlen marad. Vagyis laikus szemmel a fordító munkája észrevétlen marad… – véli Jeney Zoltán író, műfordító. (Móra Kiadó)
Illusztráció kategória
Az év illusztrátora Holló Kati, Rigó Kata – Azt mondták, válnak című könyvének illusztrációjáért. A kötet a Betűtészta Kiadó gondozásában jelent meg.
Kaposi Dorka művészettörténész a kötetről, az illusztrációról:
– Gyerekeknek a szülők válásáról gondolkodni sem könnyű, nemhogy beszélni, sőt még nehezebb erről írni. A felnőttek ha lehet akkor kerülik ezt a témát, mintha szégyelleni, vagy legalábbis titkolni kellene. Azt mondták, válnak című könyv ennek a nem egyszerű problémának bemutatását vállalta magára; Rigó Kata írását Holló Kati illusztrációi egészítik ki, sőt még jobban fel is erősítik a tartalmat.
A főszereplőt egyszerűen Macinak hívják és a családtagjai medveként jelennek meg, vagy stilizáltan próbálnak jelen lenni a történetben. Azt mondták, válnak könyv egyik legerősebb képén az Apa hiányát a körvonalának szaggatottsága jelzi. A jól komponált jelenetek hol sejtetik, hol pedig bemutatják a szívbemarkoló történetet; egy nyolcéves kisfiú szemszögéből ismerjük meg szülők válását és az ezzel járó gyermeki nehézségeket. Holló Kati képein a visszafogott színvilág, a finoman kidolgozott figurák és a részletek szimbolikája a történetet tovább mélyítik és árnyalják. A jelenetek varrott textúrái elmozdulnak a lapról, mintha a síkból a térbe emelkednének, ezáltal a kollázs technika új tartalommá válik. Holló Kati ezzel érzékeny, magán túlmutató és egyedi esztétikát hoz létre, ami a nehéz téma vállalása mellett új minőséget és eredeti látásmódot teremt. Szívből ajánlom nemcsak gyerekek, hanem felnőttek számára is!
Az Év Leginnovatívabb Könyve
Rofusz Kinga: Otthon
– A Tavaszi Könyvfesztiválon többen arról beszélgettünk, hogy mi befolyásolja a gyermekek olvasóvá válását. Szülői kérdésként érkezett felénk, hogy Magyarországon miért nehéz, olyan könyvet találni, amelyben nincs, vagy csak minimális (1-1 sor) szöveg van. Szerinte ugyanis, ez a típusú könyv nagyon sokat segítene a gyerekeknek a könyvek iránti érdeklődésének felkeltésében.
És valóban a könyvpiacon körül nézve, ritka ez a műfaj. Igazán még magyar neve sincs. Átvettük Nyugat-Európából a silent book vagy picture book kifejezéseket. Ezek a könyvek a vizualitás nyelvével mesélnek. Érdekességük, hogy ahányszor és ahányan meséljük, mindig más és más lesz. Hazánkban Csimota Kiadó Design-könyvek sorozat próbálta megismertetni és megszerettetni a műfajt a magyar nagyközönséggel. Ismert meséket dolgoztak fel különböző illusztrátorok szemüvegén keresztül, természetesen szöveg nélkül. Ez a fajta megjelenítés arra készteti az olvasót, hogy szabadon engedje a fantáziáját, viszont az ismert mese váza segítséget is jelenthet.
De vajon mit kezdünk egy ismeretlen történettel? Erre a kérdésünkre választ kaphatunk, miután kézbe vesszük Rofusz Kinga Otthon című silent bookját, mely 2018 októberében jelent meg a Vivandra Kiadónál. A könyv központjában az Otthon áll. Az otthon, mely mindenkinek mást jelent, de elvesztése mindenkinek fáj. Még akkor is, ha azt igazán nem elveszítjük, csak más környezetben alakítjuk ki.
A történet főhőse megtudja, hogy a szülei el fogják adni a házat, ahol addig éltek, és új helyre költöznek. Szembesülnie kell azzal az életérzéssel, hogy mit jelen elszakadni egy megszokott kedves helytől, fel kell dolgoznia az ahhoz kapcsolódó emlékeket, érzéseket. Tovább kell lépni, mint az életben oly sokszor. Az új otthon, új kihívásokkal állít szembe: Az új elfogadásával és megszeretésével, a lakás vagy ház otthonná válásának folyamatával. Közben a kisfiú mellett az idősebb generációt a szülőkön túl a nagymama képviseli. A történet több mozzanatában is megjelenik, a maga nyugalmával, támogató jelenlétével.
Talán első olvasatra meglepő, egyeseknek elrettentő lehet a szöveg hiánya. De mindenkit arra biztatok, hogy bátran forgassa, hisz a forma rengeteg lehetőséget rejt magában, hisz az olvasó maga is alkotóvá válik. És ebben az esetben az olvasó lehet az olvasni még nem tudó gyermek is.
Pedagógusként elmondhatom, hogy a könyvben sok jövőbeni interaktív foglalkozás inspirációját, magját látom. Rofusz Kinga saját képi nyelvén, finom rajzai kifejező erejére hagyatkozva teremti meg az otthonteremtés atmoszféráját, meghagyva a képekben megbúvó saját történetek lehetőségét – méltatta a kötetet Simon Krisztina könyvtárostanár.
A díjról
A Magyar Gyerekkönyv Fórum tevékenységének fontos része az Év Gyerekkönyve Díj kiosztása. Az évente megjelenő körülbelül 1500 gyerekkönyv közül a gyerekkönyvkiadók jelölnek könyveket a díjra, és ezekből válogathat a független szakmai zsűri. A zsűriben Kaposi Dorka művészettörténész, Jeney Zoltán író, műfordító, Mészáros Márton irodalomtörténész, Návai Péter pedagógus és Simon Krisztina könyvtáros foglalt helyet, az elnök idén is Péterfy Gergely író volt.
Beszámoló a díjátadóról itt és itt.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
