Krónikus szétszórtság, időbeosztási és indulatkezelési problémák, avagy figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar felnőttkorban

A kezeletlen gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) felnőttkorban is komoly problémákat okozhat, a karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van – állítja Dr. Pulay Attila, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika szakorvosa. 

A felnőttkori ADHD a magyar lakosság 2,5 százalékát érinti. Nyolcvan százalékban genetikailag meghatározott, erősen öröklődő idegfejlődési zavarról van szó. A tünetek egy része általában már gyerekkortól megfigyelhető, és bár a zavar kinőhető, az esetek 50-60 százalékában a tünetek részben vagy egészben felnőttkorban is megmaradnak – hívta fel a figyelmet a szakember.

Az ADHD jellemző tünetei között említette a krónikus szétszórtságot, feledékenységet, tervezési, időbeosztási és indulatkezelési problémákat, a részletek figyelmen kívül hagyását. Dr. Pulay Attila ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek önmagukban nem jelentenek betegséget, hiszen a diagnózis során egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni. Az egyik ilyen például, hogy a tünetek legalább hat hónapon át fennálljanak és az élet több területén is nehézséget okozzanak – a munkahely mellett az otthoni környezetben és a társas kapcsolatokban is.

Stresszhelyzetben sokan tapasztalhatják magukon a fentebb felsorolt tüneteket, ám míg egy egészséges ember csak sokkal nagyobb nyomás alatt észlel hasonlókat, addig az ADHD-val küzdőknél már komoly nehézségeket jelent egy átlagos mértékű stresszhelyzet is, például munkakezdés egy új munkahelyen. Gyakori, hogy a szakdolgozatírás közben realizálódik először a probléma, hiszen ez a feladat a végrehajtó funkciókat különösen igénybe veszi: komoly tervezést, időbeosztást, koncentrációt igényel.

Gyermekkorban a figyelemhiányt sok esetben álmodozásnak vagy lustaságnak bélyegzik a szülők, illetve a pedagógusok, a hiperaktívokat pedig rendbontónak, rosszcsontnak titulálják. Utóbbit könnyebben észreveszik, de mindkét eset sok frusztrációt okoz az érintettnek, és ha gyermekkorban nem kezelik a problémát, a negatív élmények miatt a személyiségfejlődésre, későbbi karrierre, de az érzelmi életre is kihat felnőttkorban.

A szakember szerint az ADHD-val küzdőknél két és félszeres a válások aránya, de az egészségtelen életvitel és kockázatos magatartás is sokkal magasabb esetükben. A kezeletlen ADHD-sok körében gyakoribb az agresszív viselkedés, az alkohol- vagy drogfogyasztás, az egyéb pszichiátriai betegség, a közlekedési kihágás, baleset, gyakori, hogy munkahelyi teljesítményük elmarad az intelligenciájuk alapján elvárható szinttől. Megfelelő gyógyszeres kezelés és pszichoterápia mellett tartós javulás érhető el a tünetekben.

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján tíz éve működik Felnőtt ADHD szakambulancia, ahol jellemzően a krónikus szétszórtsággal, feledékenységgel, tervezési, időbeosztási és indulatkezelési problémákkal küzdő páciensek kivizsgálását és terápiáját végezik. Az ambuláns vizsgálatokra a háziorvos adhat beutalót, ezt követően egy személyes beszélgetésen próbálják kizárni az egyéb pszichiátriai problémákat, illetve személyiségzavart.

A szakember azt tanácsolja, hogy a személyes találkozó előtt érdemes előzetesen felkészülni, átgondolni, hogy pontosan mikortól állnak fenn a tünetek. Amennyiben mód van rá, egy interjú során a szülőket is kikérdezik az illető gyermekkori tüneteiről. Vannak különböző kérdőívek, önbecslő skálák, ám a pszichiáter hangsúlyozza, ezek önmagukban nem diagnosztikusak, elengedhetetlen egy szakember véleménye is. A diagnózis felállítása időigényes és nagy alaposságot igénylő feladat, többszöri személyes találkozót igényel.

Kezelése. Első körben életmódváltást javasolnak, adott esetben a munkahelyváltás is segíthet. Ha ez nem elegendő, a gyógyszeres kezelés mellett létezik az ún. kognitív viselkedés terápiás tréning, ez egy 12 alkalmas készségfejlesztő csoport, ami segít megbirkózni a már meglévő figyelmi, önkontrollbeli, aktivitásbeli nehézségekkel. A csoportterápián a résztvevők a többi között olyan praktikus tanácsokat kapnak, hogyan kell hatékonyan határidőnaplót vezetni.

Az ambuláns ellátás mellett a klinikán több mint tíz éve foglalkoznak a felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitási zavar vizsgálatával; a genetikai vizsgálatokban arra keresik a választ, hogy bizonyos genetikai variánsok kapcsolatban állnak-e az ADHD-val, illetve, hogy az eltérések alapján lehet-e egyénre szabott gyógyszeres terápiát javasolni. Kutatják azt is, hogy egy ADHD-s páciens figyelmi rendszere, központi idegrendszeri információ feldolgozása mennyiben más egy normál emberéhez képest. Ezt elektroenkefalográfiás módszerrel (EEG) vizsgálják. Ugyanezeket a kísérleteket elvégzik funkcionális mágneses rezonancia képalkotási (MRI) vizsgálattal is, itt azt nézik, hogy melyik agyi területek aktiválódása zajlik le, és hogy milyen eltérések jellemzők a felnőttkori ADHD-s csoportra.

Zajlik még egy klinikai vizsgálat is, ahol pedig felnőttkori ADHD-s betegekben vizsgálják az ún. impulzivitási tüneteket – amikor külső vagy belső ingerekre nagyon hirtelen választ adnak, gondolkodás nélkül reagálnak, vagy olyan döntéseket hoznak, ami később kedvezőtlen számukra. Itt egyebek mellett arra keresik a választ, hogy egy probiotikus kezeléssel – azaz a bélbaktériumok összetételének módosításával – javíthatók-e az impulzív tünetek a felnőttkori ADHD-ban.

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy × 3 =

hirdetés