Ez már ugye a mélypont? A gyermekvédelem hamis arcai és sötét bugyrai
Ma már szinte az összes szakmának van írott etikai kódexe. Különösen fontos azok számára, akik emberekkel (gyerekekkel, felnőttekkel) foglalkoznak hivatásszerűen. Az etikai kódex közösen kimunkált, egységes és általános értékrendet rögzít, útmutatóul szolgál a munkavégzés során, emellett segítséget nyújt a helyes döntések, állásfoglalások kialakításához. Egyben támpontot ad az etikailag kifogásolható magatartás, a szankcionálandó cselekedetek felismeréséhez, azok pártatlan megítéléséhez és minősítéséhez.
Vajon az etikai kódexben foglaltakat ki kéri számon?
Az etikátlan magatartást alapvetően a szakma (közvetlenül a munkaadó) kérheti számon, ha egy-egy eset a tudomására jut, s persze a hatóság is belép, ha már bűncselekmény valósul meg. Az etikátlan magatartás ellen pedig bárki felléphet, bárki hangot emelhet. Te is, én is. És érzékelhetően nagy a mozgástér az etikátlan viselkedés/magatartás és a büntetőjogi felelősséggel is járó bűncselekmény között. Ennek a felelősségrevonás kapcsán, annak „megúszhatóságában” van leginkább jelentősége.
Egészségügy, oktatás, szociális szféra. Gyakran hallunk ezen ágazatok nehézségeiről, a rendszerszintű problémákról, egészében véve mint elhanyagolt területekről. Minden botrány mélyen érinti azokat, akik ezen ágazatokban dolgoznak kitartóan, lelkiismeretesen, elhivatottan. Ők láthatatlanok, nem futja a fizetésükből több száz milliós megtakarításra, luxusautóra, igaz, nem is kell attól tartaniuk, hogy egy ország megismeri majd a nevüket a bűnügyi hírekből a gyanús vagyonosodásuk miatt.
Szomorú, hogy ezekben a napokban újra a gyermekvédelemre, azon belül a gyermekvédelmi szakellátásra irányul a figyelem, pedig azt hihettük, hogy K. Endre esetével elértünk a mélypontig.
2024. februárjában jelent meg egy cikkünk Vétkesek közt cinkos, aki néma. A K. Endrék köztünk járnak címmel. Akkoriban az alábbi eset borzolta a kedélyeket: Vásárhelyi János pedagógus a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola igazgatója 2004-16 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott, orális szexre kényszerítve őket. A legfiatalabb áldozata 10 éves volt. Az egyik áldozata, Szabolcs pedig öngyilkos lett, a vonat elé vetette magát. A tragédiát követő napokban Szabolcs egyik barátja feljelentést tett a rendőrségen az igazgató ellen szexuális zaklatás miatt. Így hullt le a lepel az évekig eltussolt zaklatásról.
Vásárhelyi huszonhat évig volt a gyermekotthon igazgatója. Társadalmi közössége, környezete megbecsülését élvezte, több magas rangú kitüntetést kapott az eset kirobbanásáig. Végül jogerősen 8 év fegyházbüntetést szabtak rá 2019-ben a rá bízott gyerekek szexuális zaklatásáért.
Az otthon volt igazgatóhelyettesét, K. Endrét, aki feltehetően mindvégig tudott arról, hogy mi történik a gyermekotthonban, 3 év 4 hónap börtönre ítélték másodfokon. Házi őrizetben volt, és kilenc hónap volt hátra a büntetéséből, amikor 2023-ban megkapta a kegyelmet Novák Katalin köztársasági elnöktől, és ez a hír robbant bombaként a nyilvánosságban 2024. februárjában.
A cikk itt olvasható:
2025. májusában újabb bomba robbant, legalábbis a nyilvánosság szintjén.
A nyomozó hatóság gyanúja szerint egy budapesti javítóintézet igazgatója és a beosztottjaként dolgozó élettársa először pártfogolt, majd prostituáltként futtatott két, korábban gyermekotthonban felnőtt nehéz sorsú lányt, akik papíron a javítóintézetben vállaltak munkát.
A bicskei botrányt követően különösen nehéz megemészteni, hogy ez is megtörténhet(ett) Magyarországon. Nehéz feldolgozni, hogy egy szakmájában ismert, többszörösen kitüntetett segítő szakember hosszú évekig képes volt megvezetni a közvetlen kollégáit, ismerőseit. J. Péter Pál kettős életet élt. (Többen nyilvánulnak meg ugyanakkor úgy, hogy a férfi „piszkos játékairól” sokan tudtak, többek számára nyílt titok volt. Ez is lehetséges, és ez a verzió, mondhatni, már a pokol legmélyebb bugyraiba visz – ha tudták, miért hallgattak, miért nem tettek semmit? Ha pedig tettek, annak eddig miért nem volt foganatja?) J. Péter Pál jelenleg őrizetben várja a büntetőper lefolytatását, s vele együtt, bűntársként a nála 25 évvel fiatalabb élettársa is.
Nehezen ocsúdnak a döbbenetből azok, akik ismerik, akik a bizalmába fogadták. Azt kérdezik:
kiben, miben lehet hinni ezek után?
J. Péter Pál szociális munkás.
Sokan még mindig keveset tudnak erről a segítő hivatásról. Nehéz feladatot vállal, aki szociális munkásnak áll. Bármelyik területen is helyezkedik el, egyik sem nászmenet: sem a gyermekvédelem, sem az idősügy, sem a fogyatékosságügy, sem a hajléktalanság, sem a pszichiátriai- sem a szenvedélybetegekkel folytatott munka. A szociális szférfában cserébe megalázóan alacsonyak a fizetések, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy a (beígért) bérrendezés valóban bekövetkezik 2026-ban. Pedig az ígéret szép szó…
Nézzük a szociális munkások szakmai etikai kódexét (részletek)
A szociális munkás hivatásához mindenkor, minden helyzetben méltó magatartást tanúsít. Szakmai tudását az emberi nélkülözés és szenvedés megelőzésére, enyhítésére és a kiszolgáltatottak érdekeinek képviseletére fordítja. Arra törekszik, hogy a hatalmon lévők és az egész társadalom figyelmét felhívja a társadalmi igazságtalanságokra.
A segítséget kérők bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza. Értő figyelemmel és gondossággal törődik minden hozzáforduló emberről.
A szociális munkás felismeri és hozzáállásában, szavaiban, tetteiben tiszteletben tartja minden ember eredendő méltóságát és értékét. Ugyanakkor megkérdőjelezi azon személyek hitét és tetteit, akik leértékelik vagy megbélyegzik önmagukat vagy más személyeket.
A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét és jogait, védelmezi testi, lelki, értelmi, erkölcsi és érzelmi jól-létét.
A szociális munkásnak fel kell ismernie a saját biztonságát veszélyeztető helyzeteket, és ilyen körülmények között megfontolt döntéseket kell hoznia. A szociális munkás nem kényszeríthető olyan cselekvésre, amellyel veszélybe sodorja kliensét vagy saját magát.
A szociális munkás szakmai tevékenységével, állásfoglalásaival segíti elő a társadalmi változásokat.
Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliensnek a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó jogsérelme, bántalmazottsága, vagy a kiszolgáltatott helyzetével összefüggő visszaélés, kötelessége az érintett szervezetnél, vagy annak fenntartójánál vizsgálatot kezdeményezni.
A szociális munkás felelős azért, hogy a tevékenysége alapján milyen kép alakul ki a köztudatban a szociális munkás professzióról, ezért a szociális munkás
a. minden szakmai és magánéleti megnyilvánulásában igyekszik fenntartani a hivatás megbecsülését, hitelességét;
b. gyakorlati tevékenységét, döntéseit a hivatás értékei és etikai előírásai irányítják;
c. nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel;
d. minden esetben beavatkozik, amennyiben a hivatása értékeit és etikai előírásait figyelmen kívül hagyó szakmai tevékenységet tapasztal a környezetében.
Az etikai kódex itt érhető el >>
M. M.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
