Vétkesek közt cinkos, aki néma. A K. Endrék köztünk járnak
Rengeteg tanulsága van a bicskei gyermekotthonban történteknek. Először is, olyan ügyre vetült újra fény, tényfeltáró újságírói munka által, amely szinte már feledésbe merült az idő távlatában. Mi történt Bicskén? Vásárhelyi János pedagógus a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola igazgatója 2004-16 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott, orális szexre kényszerítve őket. A legfiatalabb áldozata 10 éves volt. Az egyik áldozata, Szabolcs pedig öngyilkos lett, a vonat elé vetette magát. A tragédiát követő napokban Szabolcs egyik barátja feljelentést tett a rendőrségen az igazgató ellen szexuális zaklatás miatt. Így hullt le a lepel az évekig eltussolt zaklatásról.
Vásárhelyi huszonhat évig volt a gyermekotthon igazgatója. Társadalmi közössége, környezete megbecsülését élvezte, több magas rangú kitüntetést kapott az eset kirobbanásáig. Végül jogerősen 8 év fegyházbüntetést szabtak rá 2019-ben a rá bízott gyerekek szexuális zaklatásáért.
Az otthon volt igazgatóhelyettesét, K. Endrét, aki feltehetően mindvégig tudott arról, hogy mi történik a gyermekotthonban, 3 év 4 hónap börtönre ítélték másodfokon. Házi őrizetben volt, és kilenc hónap volt hátra a büntetéséből, amikor 2023-ban megkapta a kegyelmet Novák Katalin köztársasági elnöktől, és ez a hír robbant bombaként a nyilvánosságban 2024. februárjában. Valószínűleg nem lett volna belőle ügy, ha nem kap sajtóvisszhangot a médiában. Ez egyrészt szomorú, másrészt viszont reménykeltő, mert azt bizonyítja, hogy a független újságírásnak van hangja és van ereje.
Az utóbbi években hangsúlyos kormányzati fókusztéma lett a gyermekvédelem ügye. 2023-ban, nem sokkal azután, hogy K. Endre elnöki kegyelmet kapott, az akkori igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy „Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás Európában, mert számunkra nincs kompromisszum a gyermekvédelemben”. Igaz, a kijelentés direktben nem a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális abúzusra irányult.
Miért aggályos az elnöki kegyelem?
K. Endre a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese törvényi és erkölcsi kötelezettségét sem teljesítette, sőt az igazgató szexuális bűncselekmény miatti felelősségre vonásának elkerülését akarta segíteni.
A vezetők hatalmukkal, tekintélyükkel, befolyásukkal visszaéltek, s a gyermekáldozatok évekig nem kaptak támogatást, segítséget, védelmet, kiszolgáltatottak maradtak.
A gyermekvédelemben élők nagy része úgy nő fel, hogy ez a világ rendje, hogy velük mindent meg lehet tenni, de ennek nem szabad így lennie.
A bántalmazás feltárása, erkölcsi és jogi elítélése azért is fontos, hogy a következmény elkerülhetetlenségének érzése erős legyen az elkövetőben, s ne bízzon annak elmaradásában. (Forrás)
Mit üzen számunkra a bicskei eset?
Az én olvasatomban a következőket, a teljesség igénye nélkül:
- sok-sok K. Endre él, virul és ténykedik a környezetünkben, bármennyire is kényelmetlen ezt látni és elfogadni,
- ha visszaélést, túlkapást, bántalmazást érzékelünk a környezetünkben, nem kell beletörődni, nem szabad elfogadni,
- saját félelmeinket és/vagy apátiánkat legyőzve, képessé kell válnunk a gyengék/kiszolgáltatottak melletti valós kiállásra (bűnösök közt cinkos, aki néma)
- a nyilvánosság igen is segíthet abban, hogy az eltussolt esetekre fény derüljön. Ne féljünk a nyilvánosságtól! Még akkor sem, ha a visszaélők, a bántalmazók hazugságokat fognak ránk okádni, megpróbálnak ellehetetleníteni, magukat pedig próbálják ártatlannak, áldozatnak beállítva kedvező színben feltüntetni,
- a bántalmazás dinamikája ugyanaz nagyban (rendszerszinten), mint kicsiben (például családon belül),
- a bántalmazók és a cinkosaik – vagyis a K. Endrék – nagy mellénnyel járnak, a megúszásra mennek, előszeretettel aknázzák ki kapcsolatrendszerüket a visszaélések, bűncselekmények elkenésére,
- jellemzően mindig vannak a visszaélőnek, a bántalmazónak cinkosai, akik tudnak az eset(ek)ről, de ezt elhallgatják vagy a háttérből támogatják az illető(ke)t, mindenféle ürügyekkel elsikálva a saját felelősségüket
- a felelősség hárítása, a terelés jellemző módja az áldozathibáztatás – ne dőljünk be ennek a manipulációs taktikának!
***
A gyerekek mellett az idősekre, más, kiszolgáltatott helyzetben lévő embertársunkra is fokozottan kell(ene) figyelnünk, hiszen nagyon sok visszaélés történik például idősek, betegek stb. esetében is. Rendszerszinten (ellátó intézményekben) éppúgy, mint családon belül.
Nagy a látencia a visszaélések kapcsán.
Sok példát lehetne felhozni. Akinél a morális mérce nem mérvadó, a jogot előszeretettel használhatja fel saját érdekei, beteg hajlamai érvényesítéséhez. A közfelháborodást kiváltó esetek azt mutatják, hogy a jog teret enged a lavírozásnak, a kiskapuzásnak, az igazságszolgáltatás trükközésekkel, ügyeskedésekkel kijátszható, ezért fontos, hogy minél több visszaélésre, túlkapásra vetüljön fény. A nyilvánosság ereje segítheti a jogvédelem érvényesülését.
A gyermekvédelem a szociális terület egy valóban fontos szelete, de csak egy szelete. A gyerekek mellett sajnos sokan mások kiszolgáltatottak. Példaként: elfogadható-e erkölcsileg, megengedhető-e, ha egy idős vagy beteg embert próbálnak megfosztani alapvető jogaitól, önrendelkezéséről (például gondnokság alá helyezéssel) a vagyonára áhítozó potenciális örökösök, családtagok, valódi, például a napi életvitelt támogató segítségnyújtás helyett? Elfogadható-e, ha ehhez a jogfosztáshoz egy ügyvédként praktizáló családtag asszisztál, a háttérből irányítva a szálakat, pszichopatákat megszégyenítő gátlástalansággal? Magánügynek tekintsük vagy hivatással való visszaélésnek?
És ez csak egy (valós) eset a sok közül, amely nyilvánosságért kiált.
A K. Endrék köztünk járnak,
odakint most szörnyek járnak.
Több tízezren vettek részt a Hősök terére összehívott tüntetésen 2024. február 16-án, hogy közösen álljanak ki az áldozatok védelme, az átláthatóság, az emberi tisztesség és az őszinte társadalmi párbeszéd mellett
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
