A túlerővel szembeszállva megküzdött az igazáért. Renner Erika története: Lúg. Könyvajánló
2013-ban az egész országot megrázta a Renner Erika ellen elkövetett brutális támadás. Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója lakásában megtámadta, aneszteziológiai szakértelemmel elaltatta volt barátnőjét, majd a magatehetetlen testet lemeztelenítette és nemi szervébe lúgot öntött. A borzalmas csonkítás örökre megnyomorította Renner Erikát. A magyar igazságszolgáltatás hosszú évekig nem tudott mit kezdeni az esettel, sokáig úgy tűnt, hogy a magas politikai kapcsolatokkal rendelkező Bene család eléri, hogy az elkövető minimális büntetéssel megússza az előre kitervelt, aljas bűncselekményt. Renner Erika azonban nem adta fel, a hatalmas túlerővel szembeszállva megküzdött az igazáért és ezzel minden bántalmazott, minden túlélő példaképe lett. Mérő Vera lebilincselően izgalmas és a tényekhez az utolsó betűig hű regénye Renner Erika hősies küzdelmének a története.
***
Hogy milyen ez a könyv? Egy könyves weboldal kommentjét idézve: „Mellbevágó. Fojtogató. Ez lenne az IGAZságszolgáltatás?! Brutálisan letaglózó mondatok, gondolatok a sértettől (áldozat), a párjától, a gyerekeitől és a védőjétől. Oktatási anyag lehetne sok-sok szakmai területnek: mindazoknak, akik sérültekkel (baleset/bűncselekmény,) sértettekkel, áldozatokkal, kiszolgáltatott személyekkel, különleges bánásmódot igénylő személyekkel foglalkoznak!”
A 364 oldalas Lúg c. könyv 2022. áprilisában jelent meg, és 2022. decemberében már a második kiadásnál tartott. Ez választ is ad arra a kérdésre (már akiben felmerül), miszerint a nagy sajtónyilvánosságot kapott, fordulatokkal tarkított ügyre kíváncsiak-e egyáltalán még az emberek?
A könyvben leírtak messze meghaladják az ügy kapcsán az évek során közölt interjúk vagy a bírósági tudósítások által nyújtott információkat. A Lúg egy részletes, igen alapos, emellett igényesen megírt tényfeltáró kordokumentum. Ahogy a konyvesmagazin.hu fogalmaz: „Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle.”
Az már önmagában is sokat elmond, hogy csak 2021. nyarán született az ügyben jogerős ítélet, vagyis több mint nyolc évnyi kálvária után szolgáltattak igazságot Renner Erikának.
Bene Krisztiánt 11 év szabadságvesztésre ítélték.
A testileg, lelkileg egyaránt meggyötört Renner Erika vélhetően akkor hozta meg élete egyik legnagyobb és legnehezebb döntését, amikor elhatározta, hogy vállalja a médianyilvánosságot, és a sajtón keresztül megosztja az emberekkel a vele történteket. Bizonyára számolt azzal, hogy a nyilvánosság kétélű fegyver. Mert ahogy az igazságért sokan készek harcolni vagy legalább kiállni, úgy az áldozathibáztatás is kódolva van az emberekben. Nap mint nap érzékelhetjük a közösségi médiában különböző visszaélések, abúzusok kapcsán, hogy sokan készségszinten képesek figyelmen kívül hagyni, megkerülni a tényeket, és ítélkezve, moralizálva kitartani a számukra meggyőzőbb igazság mellett.
Renner Erika a stigmát is vállalva végül kiállt az igazáért, pedig nyilvánvalóan tisztában volt azzal, hogy ezzel még inkább feltüzeli azokat, akik a hatalmukat és a befolyásukat gátlástalanul bevetve próbálták őt ellehetetleníteni, a felelősségüket hárítani, a következményeket megúszni, az ügyet elsikálni. Miért a többesszám? Mert bár Bene Krisztián egyedül követte el a bűncselekményt, az azt követő időszakban jócskán akadtak támogatói. Ráadásul az igazságszolgáltatás sem működött olajozottan; számos hiányosság, felületes, részrehajló, s olykor egészen abszurd incidens tarkította a hosszadalmas bizonyítási eljárást, Mérő Vera ezekről is részletesen ír a könyvében.
Ha az áldozatot és az elkövetőt nézzük, az egyik oldalon a jóhírű, vallásgyakorló családból származó, kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkező, szakmájában elismert kórházigazgató, négygyermekes családapa, Bene Krisztián állt. A másik oldalon egy polgári családból származó, elitista maníroktól mentes életet élő nő, kétgyermekes anya, aki válása után szeretői kapcsolatba bonyolódott néhai iskolatársával, Benével.
Bene Krisztián személyiségéről eléggé hiteles képet ad a Lúg c. könyv. A szerző nem állítja, hogy Renner Erika tökéletes, a különbség kettejük között az, hogy a nő nem is igyekezett ezt a látszatot mutatni. Bene olyan bűncselekményt tervelt ki, amelyhez a szaktudását, a pozícióját használta fel. Pontosan tudta, hogy Erikát – aki a se veled, se nélküled kapcsolat után merészelt szakítani vele – örökre megfosztja nőiségétől. Részletesen kitervelte és véghez is vitte sötét bosszúját: egy márciusi reggelen a lakásánál támadta meg a kutyasétáltatásra induló Erikát, torkon ragadva bevonszolta a lakásba, elkábította injekcióval, majd maró lúgot folyatott a nemi szervére, úgy, hogy abból a hüvelyébe is jusson. Végül egy használt (értsd: nem steril) takaróba bugyolálva magára hagyta.
Miután Erikának mindkét mobilja ki volt kapcsolva (Bene által), Erikát a barátja és a munkatársai, rosszat sejtve, keresni kezdték. A lakására siettek. Vélhetően a gyorsaság és a figyelmesség mentette meg az életét…
Hogy milyen károkat, sérüléseket okoz a lúg, kiváltképpen érzékeny testfelületen, nehéz elképzelni. Erika a kínok kínját élte át. A gyógyulás fájdalmas volt, hosszan tartott, Erika az évek folyamán több sebészeti beavatkozáson esett át. Maradandó károsodást szenvedett el.
Mérő Vera egy interjúban így fogalmazott:
A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny. Abban biztos vagyok, hogy azokban, akik Erikát a rendszer részéről bántalmazták, nem volt szeretet. Pontosan látszott, hogy ki az, akiben van, mert szerencsére volt ilyen. A szeretet nemcsak konkrét emberek felé mutató érzelem, hanem egy állapot. A bíróságon valóban volt közöny, de nem tudom, hogy ennek mi az oka. Bennem is abszolút ott feszült az a kérdés, ami a kötetben is elhangzik Erika szájából, hogy vajon az ülnökök a tárgyalás után hogyan voltak képesek teljes nyugalommal kisétálni a teremből, elmenni a boltba, bevásárolni a családjuknak, és mit gondoltak akkor, ha ránéztek egy csomag tamponra. Vajon eszükbe jutott, hogy “na ennek a nőnek erre már soha nem lesz szüksége”?
Gál András ügyvéd a másodfokú tárgyalás óta képviselte Renner Erikát a bíróságon. Mint arra a Lúg c. könyv is részletesen kitér, Gál András hívta fel a figyelmet először az eljárás során tapasztalható durva áldozathibáztatásra, ami szinte az összes szereplő részéről tapasztalható volt.
Idézet a kötetből: „Külön figyelemre méltó tény, hogy miközben a sértettet mindenhol a teljes nevén diszkreditálták, mint holmi promiszkuus, házasságtörő nőszemélyt, a vádlottat kitartóan B. Krisztiánként említették. Holott Bene nevének eltitkolása betegjogi törvényt sért, mivel az orvos a hivatásával visszaélve követte el a bűncselekményt, ezért a betegeinek erről joga lenne tudni. (…)
Renner Erikának és minden bántalmazott, de túlélő nőnek azt lehet kívánni, hogy a közvélemény bántalmazókat mentegető hozzáállása fokozatosan szűnjön meg, a bántalmazó körüli társadalmi háló – család, barátok, egzisztenciális pozíciót adó munkahely – zárkózzon el a bántalmazótól. ”
A Lúg fontos könyv, egyben nehéz, nyomasztó olvasmány. Megmutatja, hogy az ember, az igazság mennyire sérülékeny. Eszünkbe juttatja, hogy mi is válhatunk Erikává, a szeretteink is, nem csak lúg által. Megszólítja a lelkiismeretünket: vajon melyik oldalon állnánk, ha a környezetünkben történne hasonló visszaélés, bűncselekmény? Segítenénk vagy hallgatnánk? Feltűnne, zavarna egyáltalán, ha nem a jó oldalon állnánk?
A szerzőről
Mérő Vera 1984-ben született, Budapesten. Emberi jogvédő, író, publicista, a Nem Tehetsz Róla Tehetsz Ellene Alapítvány és mozgalom alapítója. Renner Erikával 2016-ban döntöttek úgy, hogy megírja a nő történetét.
A könyv a Felhő Café Könyvek gondozásában jelent meg 2022-ben.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.