A kecskeméti Cifrapalota. Szecessziós műremek, amely a népmesék varázslatos világát idézi

Kecskeméten jártunk, verőfényes napsütésben készíthettünk képeket a város nevezetes épületéről, a Cifrapalotáról.

A cifrapalota története

1902-ben kezdték el építeni Kecskemét első bérházát a pályaudvartól a városközpontba vezető modern sugárút mellett, a Rákóczi út sarkán. Az épület tervezésével Márkus Géza építészt bízták meg, aki mindössze egy hónapot kapott a munkára. Különleges szecessziós épületet álmodott meg, melyet 1903-ban át is adtak a rendeltetésének. A lakosság kezdte Cifrapalotaként emlegetni, s rövidesen ez lett a közhasználatú megnevezése is.

Az épület különlegességét adó homlokzati majolikadíszeket és a tetőcserepeket a Zsolnay gyár szolgáltatta. A kerámiadíszítés, az épület hullámzó vonalú attikája a felvidéki reneszánsz jellegzetes eleme. Homlokzata ún. vakolatarchitektúrával tagolt. Az első és a második emelet zöldre festett ablaksorai között, illetve a pártázaton a cifraszűrök rátéteihez hasonlóan, változatos formájú, összesen 37 majolikamezőn a nemzetközi szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik.

A képek kattintva nyílnak meg nagyobb méretben

 

Zöld az ablaka

Az épület ablakai hullámvonalasak, ívesek. Eredeti színük olivazöld volt, bordó és kék díszítéssel. Ez az 1983-as felújításkor került elő a fehér festékréteg alól, és azóta is ilyen színűek.

Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, 1996 óta a Katona József Múzeum Kiállítóhelyeként és képtárként működik. 

A Cifrapalotában látható kiállítások és programok >>

 

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő + hat =

hirdetés