A kecskeméti Cifrapalota. Szecessziós műremek, amely a népmesék varázslatos világát idézi
Kecskeméten jártunk, verőfényes napsütésben készíthettünk képeket a város nevezetes épületéről, a Cifrapalotáról.
A cifrapalota története
1902-ben kezdték el építeni Kecskemét első bérházát a pályaudvartól a városközpontba vezető modern sugárút mellett, a Rákóczi út sarkán. Az épület tervezésével Márkus Géza építészt bízták meg, aki mindössze egy hónapot kapott a munkára. Különleges szecessziós épületet álmodott meg, melyet 1903-ban át is adtak a rendeltetésének. A lakosság kezdte Cifrapalotaként emlegetni, s rövidesen ez lett a közhasználatú megnevezése is.
Az épület különlegességét adó homlokzati majolikadíszeket és a tetőcserepeket a Zsolnay gyár szolgáltatta. A kerámiadíszítés, az épület hullámzó vonalú attikája a felvidéki reneszánsz jellegzetes eleme. Homlokzata ún. vakolatarchitektúrával tagolt. Az első és a második emelet zöldre festett ablaksorai között, illetve a pártázaton a cifraszűrök rátéteihez hasonlóan, változatos formájú, összesen 37 majolikamezőn a nemzetközi szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik.
A képek kattintva nyílnak meg nagyobb méretben
Zöld az ablaka
Az épület ablakai hullámvonalasak, ívesek. Eredeti színük olivazöld volt, bordó és kék díszítéssel. Ez az 1983-as felújításkor került elő a fehér festékréteg alól, és azóta is ilyen színűek.
Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, 1996 óta a Katona József Múzeum Kiállítóhelyeként és képtárként működik.
A Cifrapalotában látható kiállítások és programok >>
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.