A sárgarépától sasszemünk lesz? A gyerekek kinövik a kancsalságot? Szakorvos válasza 12 gyakori tévhitre
A szemünkkel kapcsolatban meglepően sok olyan állítás él a köztudatban, amelyeket szinte gyerekkorunktól kezdve hallunk. Ne olvassunk félhomályban, ne üljünk túl közel a tévéhez, és ha egyszer szemüveget kezdünk hordani, onnantól a látásunk már csak romolhat. Ismerősen hangzik? Bár ezek a mondatok generációról generációra öröklődnek, jó részük valójában nem több legendánál. Dr. Bíró Bettinával, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosával sorra vettük a szemünkről szóló leggyakoribb tévhiteket, és azt is, miért ideje leszámolni velük.
1. A sötétben olvasás tönkreteszi a szemet
Ez talán az egyik legismertebb intelem, amit gyerekként szinte mindenki hallott. A valóság azonban az, hogy a gyenge fényben való olvasás nem károsítja tartósan a látást. Kétségtelen, hogy kényelmetlenebb lehet: jobban kell fókuszálni, a pupilla kitágul, a szemizmok hamarabb elfáradnak. Égő érzés, könnyezés vagy enyhe fájdalom is jelentkezhet, mert ilyenkor jobban megterhelődik a szem. Ezek a panaszok általában pihenéssel megszűnnek, maradandó károsodást nem okoznak.
Jó tudni, hogy a szemet akkor kíméljük, ha megfelelő fényviszonyok között olvasunk, ideális a természetes fény lenne.
2. A szemüveg lustává teszi a szemet
Sokan attól tartanak, hogyha egyszer elkezdenek szemüveget viselni, a szemük „elszokik” a munkától, és ettől még gyorsabban romlik majd a látásuk. Ez azonban nem igaz. A szemüveg nem gyengíti a szemet, hanem éppen abban segít, hogy élesebben lássunk, és ne kelljen folyamatosan erőlködnünk. „A szemüveg viselése nem teszi lustává a szemet, és nem gyorsítja fel a dioptria romlását sem. Ha valakinek szüksége van rá, de nem használja, szemfáradtság, fejfájás és homályos látás is jelentkezhet” – mondja Dr. Bíró Bettina.
3. A sárgarépától sasszemünk lesz
A sárgarépa valóban egészséges, ezt kár lenne vitatni. Béta-karotint tartalmaz, amelyből a szervezet A-vitamint állít elő, ez pedig fontos szerepet játszik a retina működésében, különösen a szürkületi látásban. Ettől azonban még nem lesz tökéletes a látásunk, és a sárgarépa a szemüveget sem váltja ki. A szem egészsége szempontjából sokkal inkább az számít, hogy összességében változatos, tápanyagokban gazdag étrendet kövessünk.
4. A gyerekek kinövik a kancsalságot
A valódi kancsalság nem olyan probléma, amelyet a gyerekek egyszerűen kinőnek. Ha egy kisgyermek szeme tartósan nem egy irányba néz, azt minél előbb érdemes szemész szakorvosnak megmutatni. A kezeletlen kancsalság ugyanis tompalátáshoz vezethet, ezért különösen nagy jelentősége van a korai felismerésnek és a mielőbbi kezelésnek.
5. Ha szándékosan kancsalítunk, úgy marad a szemünk
Sokan hallották ezt gyerekkorukban, szerencsére azonban semmi alapja nincs. Az alkalmi, játékos kancsalítás nem okoz maradandó elváltozást. A valódi kancsalság hátterében egészen más tényezők állhatnak, például izomegyensúly-zavar, öröklött hajlam vagy valamilyen látásprobléma.
6. Ha közelről nézünk tévét, tönkremegy a szemünk
Attól, hogy közel ülünk a televízióhoz vagy a képernyőhöz, nem romlik tartósan a látásunk. Ugyanakkor a hosszan tartó, közeli képernyőnézés valóban megterhelheti a szemet: szemszárazságot, fejfájást és kellemetlen szemfáradást okozhat. Közelre nézéskor a szem egy ún. akkomodációs mechanizmust használ, amiben kulcsszerepe van egy izomnak, ami a szemlencse alakját változtatja, hogy közelre élesen lássunk. Ha sokáig nézünk közelre (telefon, laptop, olvasás), akkor ez az izom folyamatosan összehúzott állapotban van, és idővel nehezen old ki, hogy ellazuljon. Ezt nevezzük akkomodációs görcsnek. Az akkomodációs görcs távolra homályos látást okozhat, ami ijesztő lehet, mert úgy tűnik, mintha hirtelen romlott volna a látás. Jó hír, ha az izmot hagyjuk pihenni, több időt töltünk szabad levegőn, és tudatosan fókuszálunk távoli tárgyakra, akkor vissza tud állni a normál működés, és a látás kitisztul. Mindenképp érdemes a problémával foglalkozni, mert ha hosszú távon fennáll, „pszeudo-rövidlátás” alakulhat ki, ami idővel valódi rövidlátásba fordulhat. Ez főleg a fiatalokra jelenthet komoly veszélyt a sok képernyőhasználat miatt.
Kisebb gyermekeknél is figyelmeztető jel lehet, ha rendszeresen nagyon közelről nézik a tévét, hiszen ez akár rövidlátásra is utalhat.
7. A szemtorna javítja a látást
A szemtorna bizonyos esetekben valóban hasznos lehet, például enyhítheti a hosszú monitorhasználat után jelentkező szemfáradtságot. Ettől függetlenül a látásélességet nem javítja, és nem szünteti meg a rövidlátást, a távollátást és az asztigmiát sem. Ezek a fénytöréssel, a szem felépítésével összefüggő problémák, amelyeket szemüveggel, kontaktlencsével vagy adott esetben látásjavító szemműtéttel lehet korrigálni.
8. A túl erős vagy rossz dioptriájú szemüveg károsítja a szemet
A nem megfelelő szemüveg kétségtelenül kellemetlen lehet, de nem megy tőle tönkre a szemünk. Okozhat fejfájást, szédülést, homályos látást vagy szemfáradtságot, ám magát a szemet nem károsítja. Egyszerűen arról van szó, hogy nem megfelelő korrekciót ad, ezért a viselése kényelmetlen és megterhelő.
9. Hegesztést vagy a napot hunyorogva is biztonságos nézni
Ez nemcsak tévhit, hanem kifejezetten veszélyes elképzelés is. A hunyorgás nem nyújt valódi védelmet az ultraibolya sugárzással szemben. A káros sugarak így is elérhetik a szaruhártyát, a szemlencsét és a retinát, és súlyos sérüléseket okozhatnak. Megfelelő védelem nélkül hegeszteni, illetve közvetlenül a napba nézni mindig kockázatos.
10. A rosszul illeszkedő kontaktlencse nem árt
Ez sajnos nagyon is téves elképzelés. A rosszul illeszkedő vagy nem megfelelően használt kontaktlencse valóban károsíthatja a szemet, különösen a szaruhártyát. Irritációt, gyulladást, sérülést, hegesedést, sőt akár súlyos fertőzést is okozhat. Éppen ezért különösen fontos a megfelelő lencse kiválasztása, a higiénés szabályok betartása, és a rendszeres szemészeti kontroll.
11. A szürkehályognak meg kell érnie, mielőtt meg lehet műteni
Ez a szemlélet ma már elavult. Korábban valóban gyakran kivártak, ma azonban a modern szemészetben nem kell megvárni, hogy a szürkehályog „beérjen”. Sőt egy érett szürkehályog műtéti kezelése több kockázattal jár. „A műtét idejét inkább az határozza meg, mennyire zavarja a látásromlás a mindennapokat. Ha már nehezebbé válik az olvasás, a vezetés vagy a munkavégzés, a beavatkozás indokolt” – mondja Dr. Bíró Bettina.
12. A szürkehályog lézerrel eltávolítható
Sokan úgy gondolják, hogy a szürkehályogot lézerrel kezelik, ez azonban ebben a formában nem pontos. A műtét során az elszürkült szemlencsét sebészi úton ultrahangos módszerrel távolítják el, majd műlencsére cserélik. A legmodernebb technikánál használhatnak lézert a műtét bizonyos lépéseihez, de az elszürkült lencse eltávolítását sosem lézer végzi.
Amit valóban érdemes megjegyeznünk
Talán ez a legfontosabb: figyeljünk a szemünk jelzéseire. Ha rendszeresen fáj, könnyezik, gyakran elfárad, romlik a látásunk, vagy bármilyen szokatlan tünetet tapasztalunk, ne találgassunk, hanem forduljunk szakemberhez. A látásunk pótolhatatlan, éppen ezért megérdemli a valódi figyelmet.
Nyitókép: Ron Lach/Pexels
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
