Az anyai szeretetről, röviden, tömören kisfilmeken keresztül
Gyűjtöttünk már nektek szerelemről szóló rövidfilmeket, amelyekben általában valami poén vagy csattanó volt a lényeg, most az anyaságról szedtünk össze néhány érdekes munkát.
Ezekben inkább a szeretet hullámait lehet megélni, akár anyaként, akár felnőtt gyerekként. Arra jók, hogy megerősödjük abban az érzésben, mi az igazán lényeges ebben a káoszban, amit családi életnek és gyereknevelésnek nevezünk, és amibe folyton megpróbálunk rendszert vinni, irányt találni, tudatosságot teremteni, de ez sosem sikerül megnyugtatóan és maradéktalanul. A lényeg a szeretet és annak a kifejezése, ennyi, a többi pedig mellékes. S van egy-két olyan film is, ami arról szól, mi a nehéz anyaságban igazán: nem, nem az, hogy éjszaka fel kell kelni.
3 királynő, Matt Bieler filmje
Semmi különös, mégis hat, mert az ember szalad és megöleli a gyerekét. Az anyaság legszebb, leghétköznapibb és legjellemzőbb pillanatai, sűrítve.
3 Queens from Matt Bieler on Vimeo.
Anyamonológok, Máté Kriszta filmje
Elég őszintén szól az anyaságról. Az elején túl kell esni, utána is sokszor bosszantó egy kicsit a manír, mégis nagyon kendőzetlenül szól olyan dolgokról, amiket legfeljebb a legjobb barátnőjének mond el az ember.
Chalk, Navin filmje
Csak, hogy mindig eszedbe vésd, mire is van szüksége egy gyereknek: rád, nagyon. Csak légy ott, amikor kellesz.
Késő nyár, Csata Hanna filmje
Az anyaság része ez is. És nem könnyű.
Harmadnapon, Dombrovszky Linda filmje
Egy díjnyertes rendezőnő diplomafilmje. A tékozló fiú történetének női verziója, szívszorító és szívmelengető egyszerre.
+1
Apukám története, Metlife
Reklám és ezért hatásvadász. De mégis jó, hogy meghat: apáknak és egyedülálló szülőknek, egy kis plusz erő.
Nyitókép: A Chalk c. film egyik jelenete
Zöld Toll-díjas újságíró, szerkesztő
Közel 20 éve dolgozom újságíróként és szerkesztőként, sokáig kulturális vonalon is tevékenykedtem, aztán megtaláltak az ökológiával, megújuló energiával, fenntartható technológiával kapcsolatos témák: ebben igazán megtaláltam önmagam, emberként, újságíróként is – a szakmai elismerések is így értek el. Elsősorban a környezettudatosság érdekel, ezt a kérdéskört olyan szempontból érdemes megközelíteni, amely a hétköznapi embert a leginkább érdekelheti: inkább a gyakorlat, mint az elmélet oldaláról, inkább a megvalósult, működő projekteket ismertetve, mint a távoli jövőbe vesző álmokat. Szeretem bemutatni az embereket, akik megalkotják vagy alkalmazzák az alternatív módszereket, ezenkívül szívesen foglalkozom a közösségeket teremtő, illetve erősítő mozgalmakkal, mint amilyenek a nagyvárosi közösségi kertek vagy a közösségi mezőgazdálkodás… Megtépázott az élet; mindig azt igyekszem átadni, hogy – bármilyen közhelyes is – a szeretet a legfontosabb. Ha azokkal lehetsz, akik szeretnek és akiket szeretsz. És ha erre figyelsz, örülni fogsz a kávénak reggel, az éppen következő évszak jeleinek az utcán, egy mosolynak egy idegentől, az alvó kisgyerekednek vagy annak, hogy jól áll a hajad reggel és nem kell beszárítani… Az élet szép. Tényleg.