Boldogságkutatás. A nők boldogabbnak vallják magukat, és a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak, mint a férfiak

Január eleje van. Közeleg az év harmadik hétfője, amely tudományos megalapozottság szerint az év legszomorúbb napja. Korábban írtunk róla. Most viszont annak érdekében ragadtunk klaviatúrát, hogy segítsük megrajzolni Magyarország Boldogságtérképét. 2021-ben – immár hatodik éve – ismét nagyszabású kutatás készül a magyarokról, melyet a Jobb Veled a Világ Alapítvány és az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja közösen végez. A vizsgálat célja annak felmérése, hogy milyen és évről évre hogyan változik a magyar lakosság boldogság és globális jóllét szintje.

Az online kérdőív kitöltése kb. 12 percet vesz igénybe, itt található >>

A kutatás arra keresi a választ, hogy melyik város, melyik térség lakói a legboldogabbak, tágabb értelmezésben pedig azt vizsgálja, hogy az eredmények alátámasztják-e azt az általánosnak nevezhető vélekedélyt, mely szerint a magyarok borúlátók, depressziósak, pesszimisták. A boldogságtérkép megrajzolásával elhelyezhetjük magunkat Európában, sőt a világban is: hol is állunk a lakosság boldogságszintje alapján. A kutatás rámutat arra is, hogy mely országrészben van nagy szükség a boldogságszint növelésére. 

A kutatásba szeretnének több ezer embert bevonni. Hírét visszük tehát mi is ennek a kezdeményezésnek!

A legutóbbi felmérés eredményei

A vizsgálatban 2019-20-ban 7863, 17-92 éves férfiak és nők vettek részt (Magyarország 962 településéről, átlag életkor: férfiak=45,44, nők=45,73). A felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének a megállapítására valamint a karaktererősségek vizsgálatára. 

A főbb eredményeket összegezve megállapítható, hogy a magyar lakosság globális jóllét szintje 2019-2020-ban a 2016-2018 közötti időszakban mért értékekkel megegyező, a nők esetében minimális, de statisztikailag nem szignifikáns növekedés mutat. Hasonló stagnálás állapítható meg a mentális egészség és a pszichológiai immunitás szintjét illetően is. Itt jegyezzük meg, hogy a World Happiness Report 2020-as jelentése szerint Magyarországon nőtt a lakosság boldogság szintje az országok rangsorában a 62. helyről Magyarország előbbre lépett a 53. helyre.

A jóllét szint alakulást a régiók, a megyék és a megyeszékhelyek vonatkozásában elemezve jelentős eltérések állapíthatók meg a korábbi mérésekhez képest. A 2019-20 közötti időszakban valamelyest nőtt a boldogságszint Közép-Magyarországon, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön de a növekedés ellenére ezekben a régiókban továbbra is a többihez képest a magukat kevésbé boldognak valló emberek laknak. Csökkent a jóllét szintje Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön, változatlanul a legalacsonyabb a lakosság globális jóllét szintje Észak-Magyarországon. 2019-2020 időszakában a Közép-Dunántúlon lakók vallották magukat a legboldogabbnak. Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Csongrád megyében szignifikánsan nőtt a lakosság jóllét szintje 2019-2020-ban ezek a megyék vezetik a boldogság rangsort jelentősen csökkent a jóllét szint Zala, Vas, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az idén a Veszprém megyében lakók jóllétszint átlaga lett a legmagasabb. A megyék jóllét szint rangsorát változatlanul Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Somogy megye zárja.

A megyeszékhelyek közül a 2019-2020-as adatok alapján Székesfehérvár tekinthető a legboldogabb városnak és Kaposvár áll a rangsor végén.

A 2019-20-as felmérés is azt mutatja, hogy a nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, és a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak mint a férfiak. Ez az összefüggés a 2016-2020 közötti időszakban mért adatok alapján is egyértelmű.

Megerősítette az új felmérés és a 2016-2020 közötti időszakban nyert adatokon végzett elemzés azt is, hogy akik gazdagnak vagy jómódúnak vallják magukat azok szignifikáns boldogabbak és ugyancsak szignifikánsan boldogabbak a több gyermeket nevelők, az iskolázottabbak és a házasságban élők.

Változás a korábbi eredményekhez képest, hogy nők esetében az 51-65 évesek míg a férfiaknál a 26-35 évesek jóllét szintje a legmagasabb, a 2019-2020-ban felvett adatok szerint. A 2016-2020-as időszakban rögzített 15423 válaszoló adatai szerint az iskolai végzettség fokozata szignifikáns együttjárást mutat a globális jóllét, a megküzdő képesség, a mentális egészség és az élettel való elégedettség szintjével. Az új adatok fényében is megerősítést nyert az, hogy a kistelepüléseken élők szignifikánsan boldogabbak mint a városiak (ez az összefüggés azonban inkább a nők mintájában szignifikáns).

A 2019-2020-as időszakban a köztisztviselők és a közalkalmazottak jóllétszintje magasabb lett mint a vállalkozóké.

A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van, ez a megállapítás az eredmények alapján igaz a mentális egészség és a pszichológiai immunitás vonatkozásában is. A 2020-as World Happiness Report jelentése szerint Budapest a lakosok szubjektív jólléte alapján a 103. helyen áll a nagyvárosok (186 város) rangsorában annak ellenére, hogy Magyarország 157 ország rangsorában az 53. az idén. Érdekes eredménye a 2019-2020-as felmérésnek, hogy a Budán élő nők boldogabbak mint a Pesten élők, ugyanakkor a Budán elő férfiak jóllét szintje alacsonyabb a Pesten élő férfiak jóllét szintjénél.

További információk az eredményekről >>

boldogsagkutatas.hu

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

öt × négy =

hirdetés