Brendan Fraser megérdemelt Oscar-díja. Gondolatok A bálna c. filmdrámáról
//A bálna c. filmdrámára néhány nappal A sziget szellemei c. film megszenvedése után ültem be; talán ezért éltem meg felszabadítóbb élményként a gigantikus visszatérő, Brendan Fraser által alakított angoltanár monodrámáját. Merthogy mindkét film meglehetősen nyomasztó, hogy melyik megy mélyebbre, melyik hat drámaibban, embere válogatja. Rám egyértelműen A sziget szellemei c. dráma gyakorolt erőteljesebb hatást, persze nem állítom, hogy A bálna könnyed mozi, és nem kavart fel, hisz ez a film is komolyan próbára teszi az érzékeket.
Uramatyám! Hogy néz ki?!
A film előzetesét látva többen döbbenten szisszentek fel a moziban; A bálnában 270 kilósra maszkírozott Brendan Fraser a kilencvenes évek elején szép szál legényként vonult be Hollywoodba, több sikeres kalandfilm főszerepét bízták rá. Látványa valóságos jutalom volt például a Múmia filmekben, így az első sokk a néző számára maga a szembesítés: az idő könyörtelen, a szépség mulandó stb.
Brendan Fraser a Múmia c. filmben
A bálna c. filmben nem a néhai szívtipró karaktert látjuk, hanem egy lassú öngyilkosságot választó, keserű, magát hatalmasra növesztő széplelkű kisembert, akit alaposan megtépett a sors.
Charlie börtönviselt. Az elméje és az otthona foglya. Önként vállalt életfogytiglan.
Bűne, hogy szabad akart lenni, önazonos és boldog, a feladhatatlan is feladva ezért. A családja – felesége és kislánya – helyett a szenvedélyt, igaz szerelmet választotta. Élete férfiját végül tragikus körülmények között mégis elvesztette, és ebből a veszteségből nem képes felállni. A rá rakódott felesleg a szó szoros értelmében bánatháj.
Tinédzser lányával való kapcsolata sem gyógyítható már tökéletesre, bár ez a szándék – a kölcsönös tiszta szeretet – mélyen, elrejtve megvan mindkettejükben…
A bálna egy elveszett lélek kínzó haláltusáját mutatja be, és azért végtelenül szomorú a történet, mert az első filmkockáktól kezdve világos, hogy ez a jobb sorsra érdemes filosz nem képes megrázni magát, nem akar újjászületni, segíteni nem lehet rajta, az igazi és egyetlen katarzis számára csak a vég lehet, ami viszont kíméletlenül lassan következik be.
A 117 perces filmdráma a skandináv lélektani filmek zord hangulatát idézi, végig a főhős sötét otthonában játszódik; már a nyílászárókon olykor-olykor beszűrődő fénynek is örülünk. A bálna nem finomkodik, nyersen tálalja elénk az emberi sebezhetőséget és esendőséget, legyen szó falásrohamról, hipertóniás krízisről stb.
A film egyik kulcsjelenete – számomra – a szégyenérzet elengedése, ami valójában a feladás egy újabb állomása. Charlie az online angolóráit végig inkognitóban tartja, majd egyszer csak úgy dönt, megmutatja magát a diákoknak, hadd lássák őt végre. Döbbenet ül ki mindenkire. A reakciók beszédesek. A középiskolásokban egy világ omlik össze bálnaméretű, láthatóan nagybeteg tanáruk láttán…
Szorítottam Brendan Frasernek. Hosszú évekig nem láthattuk a filmvásznon. Örülök az Oscar-díjának! Nagyot alakított. Filmbéli fizikai karaktere visszataszító – tépelődései, érzelmei által válik megérthetővé, szerethetővé.
Egy színésznél kevés vonzóbb tulajdonságot tudok elképzelni, mint a tetszelgésről, tetszeni vágyásról való lemondás képességét. Az átlényegülés – ha filmről, színházról van szó – a hiúságon túl, valahol itt kezdődik.
Alapító-főszerkesztő
Több mint két évtizedet töltöttem az írott média világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbálhattam magam újságíróként, szerkesztőként. 2006-2012 között leginkább építészeti szakújságíróként, PR-szakemberként voltam aktív, szakmai kiadványok és rendezvények létrejöttében közreműködtem.
Az eletszepitok.hu weboldalt 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszakanyarodtam eredeti hivatásomhoz; gyermekjóléti alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom, prevenciós, edukációs, pályaorientációt támogató foglalkozásokat tartok, érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a szociális kompetenciafejlesztés és a készségfejlesztés áll. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetben szereztem mesterdiplomát, okleveles szociális munkás, felsőfokú intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.
