Ki szép, ki szörnyeteg? A 14 éves Cintia története reményt adhat a társaik által bántalmazott gyerekeknek és a szüleiknek
Cintia egy 14 éves kislány. Vagy nagylány. Nézőpont kérdése. Hivatalosan kiskorú, idén elballag az általános iskolából. A tanulás, a pályaválasztás tölti ki a mindennapjait. Vannak céljai, álmai, rajong a lovakért, szeret olvasni, történeteket ír, és van néhány igazán jó barátja. És van egy karakán édesanyja, aki anyaoroszlánként védi. Cintia nehéz éveket tudhat maga mögött; őszintén remélem, hogy túl van a nehezén, s minden fájdalmas emléket a javára tud majd fordítani. Segíthetik, hogy még érzőbb, jobb emberré váljon, aki kiáll másokért, segíthetik, hogy könnyen felismerje és megbecsülje az igazi emberi értékeket. Ami a szépségét illeti, arról inkább a fotók meséljenek…
Cintia. Fotó: Precious Moments Photo&Studió
Cintia az elmúlt években sokat szenvedett kortársai, osztálytársai viselkedése miatt. Állítólag a kinézete miatt szolgált rá a bántásokra, a rosszindulatú pletykahadjáratra. Visszahúzódó alkat révén hangadó tinik célpontjává vált egy relatíve kis közösségben, egy kisvárosban. Történetét sokan édesanyja révén ismerhették meg a napokban a Facebookról. Krisztina, az anya Cintia egyik gyönyörű fotója alá az alábbiakat írta (a bejegyzést pár nap alatt több százan megosztották és eddig több mint 1300-an lájkolták).
Cintia az én 14 éves lányom! Sokszor emeltem a hangom érte itt, mérgesen, dühösen, mert nem értettem, ti miért nem látjátok, amit oly sokan! Nézzétek a képet ti, akik évekig csúfoltátok!
Ogre, Shrek, nagy orrú! Bemutatom nektek azt a lányt, akit 10 évesen kezdtetek bántani, majd adtátok tovább a gúnyneveit barátaitoknak, ismerőseiteknek. Mi lett az eredménye? Zárkózott lett, utált a tükörbe nézni, csúnyának tartotta magát.
Sírva aludt el, gyomorideggel kelt és tanult, okosodott, próbálta lenyelni a sok rosszat. Ti sem és a szüleitek sem tudják, mi mit éltünk át itthon! (…) Szidtatok, röhögtetek, kibeszéltetek a hátunk mögött. (…)
Túléltük a sok rosszat, köszönhető ez az új iskolának is és a sok tanárnak, gyereknek, akik segítettek Cintinek.
Miért írtam le ezeket? Nem akarunk híresek lenni, se pletyka tárgya, de mi így kerüljünk ezentúl a tudatba, hogy lám: Shrekből lehet hercegnő! Nézzétek a szemeit, a csillogást, amit sokan nem láttatok, pedig létezik. Mondanivalóm lényege: SOHA SENKIT NE CSÚFOLJATOK! (…) azt hiszitek ez csak gyerekcsíny! NEM AZ ÉS NEM VICC!
Szerencsés vagyok, hogy a lányom úgy neveltem, mindent mondjon el, és ha ő nem tudott az igazságért harcolni, segítettem én.
Cintia egy gyerek a sok közül az országban, a világon, akit majdnem a szakadékba taszítottak a negatív hatások. Figyeljetek gyermekeitekre, beszéljetek velük! Teljesen mindegy hány éves, a bántalmazás nem gyerekcsíny!
Nem vagyok se orvos, se pedagógus, se hivatalos szerv tagja. ANYA VAGYOK. Aki kiáltott sokszor, panaszkodott sokszor… megúsztuk, amit sajnos sokan nem!
NE csúfolódjatok, ne taszítsátok el a gyengébbeket! Inkább fogjátok meg a kezét, mondjatok pár kedves szót nekik, mert ők is megérdemlik, hisz érző lelkek, és mindenki szép, mindenki egyéni.
***
Krisztinával és Cintiával hosszas telefonbeszélgetést folytattam tegnap este. A történetüket részletesebben ismerhettem meg. Fontos volt, hogy halljam őket, mielőtt a 14 éves lányról készített gyönyörű felvételeket közzéteszem a magazinon. Cintiát nem zavarja a nyilvánosság – fontos volt, hogy ezt tudjam. Cintia vállalja önmagát. Vállalni tudja azt is, amin az utóbbi években átment – együtt a családjával.
Cintiának nincs is miért szégyenkeznie!
Sajnos a szégyen jellemzően mégis a bántalmazottak terhe, béklyója. Nem a bántalmazóké és azoké, akik tudnak róla, mégis hagyják…szülőként, pedagógusként, magukat érző és gondolkodó embernek tartó felnőttként.
Cintia a továbbtanulásra készül. Jelenlegi iskolájában megtalálta a helyét, nincs kitéve mindennapos zaklatásnak. Hetedikben váltott iskolát. Ő is ezt akarta, és a szülei is ezt látták a legjobb megoldásnak. – Az igazgató, az osztályfőnök mindenki szereti. Segítik. Nagyon jó helyen van – mondja Krisztina, az édesanya.
Köszönjük a felvételeket a Precious Moments Photo&Studiónak!
A fotóstúdió vezetője, Angéla kereste meg Cintiát és az édesanyját, miután Krisztina több anyaoroszlános posztját olvasta a Facebookon. Felajánlotta, hogy ajándékba készítenek Cintiáról egy profi fotósorozatot. Krisztina különösen hálás ezért: mint említi, Angéla indította el őket az úton, hogy merjék felvállalni a történetüket, mások okulására. Cintia története reményt adhat a sorstársaknak, a bántalmazott gyerekeknek és a szüleiknek, akik gyakran azt élik meg, hogy a problémájukkal magukra maradtak, vagy ha a problémát jelzik érintetteknek, illetékeseknek, azzal még nagyobb bajt vesznek a nyakukba. Könnyen lehet belőlük ún. problémázó szülő, a gyerekek pedig segítség helyett retorzióval számolhatnak. Cintia és Krisztina azt üzeni a saját történetével: ne maradjanak csendben, tegyék meg a szükséges lépéseket!
Krisztina Facebook posztja, érdemes elolvasni a hozzászólásokat
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
