Családi terápia. Szinkronizált francia vígjáték Christian Clavier főszereplésével
Fiatal felnőttkorom egyik megunhatatlan filmje volt a Jöttünk, láttunk, visszamennénk. Godefroy de Montmirail grófjaként ismertem meg Jean Reno-t, aki több későbbi filmjében is nagy hatást tett rám, ezek közül kiemelkedő a Nagy kékség c. filmdráma, vagy a Léon, a profi, de a Bíbor folyókban is szerettem, amiben Vincent Cassellel játszott. A hetvenes éveiben járó Christian Clavier több tucat francia filmben játszott, de az említett időutazós vígjáték tette világhírűvé, sokan a szívükbe zárták. Ő alakította Jacques-Foches-t, a gróf félnótás fegyverhordozóját és a fergeteges komédia forgatókönyvét is részben neki köszönhetjük.
Több mint harminc évvel a Jöttünk, láttunk, visszamennénk után most a Családi terápia c. francia vígjátékban láthatjuk, jól szituált pszichológusként, s nem mellékesen lányos apaként. Karakterén keresztül érzékelhető, milyen, amikor a szakmai szerep ráég a személyiségre. Béranger doktor nehezen tudja lefejteni a magánéletéről a hivatását, előszeretettel analizál szabadidejében is. Pechjére az egyik legnehezebb esete, akivel öt éve folytat terápiát, összejön a lányával, ráadásul a fiatalok kapcsolata kezd komolyra fordulni… S miután a lélekbúvár apósjelölt elég jól ismeri a leendő vej gyenge pontjait, kötelességének érzi, hogy belepiszkáljon a kapcsolatba, és megakadályozza a házasságot, fittyet hányva a szakmai etikára.
Egy vígjáték célja, hogy szórakoztasson, ebben a műfajban a túlkapásokat, a szürreális, elnagyolt helyzetkomikumokat is megbocsáthatjuk. A néző egyéni érzékenységén múlik, miként kezeli a húzósabb poénokat. Nem biztos, hogy sok embert zavar, ha egy film a lelki problémákból (siketség, fóbiák) űz gúnyt vagy a mozgáskorlátozottak (kerekesszékesek) állapotával viccelődik, de az is biztos, hogy nem mindenki találhatja ezt szórakoztatónak, ízlésesnek.
Béranger doktor szakmaiságát amúgy a szakmabeli haverjai erősen megkérdőjelezik, mondván, csak a pénzre hajt. Ezen felül minden arra vall (még ha nincs is nyíltan kimondva), hogy a lélekdoki felesége nem a hűség mintaképe. A nagymama zugivó, a család egyik közeli barátja züllött életmódot folytató nőcsábász, ezotériában utazó csaló… Röviden ők lennének a Családi terápia főbb karakterei.
Ízlések és pofonok…(sokkal) többet vártam a filmtől. És ha a három legutóbbi mozis filmélményemből (Futni mentem, Véletlenül írtam egy könyvet, Hogyan tudnék élni nélküled?) indulok ki, azt mondom, a francia vígjáték még a kanyarban sincs a jószándékú túlzásaival, és gyengécskének mondható gegjeivel. Mindhárom magyar film nagyobb hatást tett rám. Hozzáteszem: a nézők visszajelzése szerint a Családi terápia nem rossz film, sokan szeretik. Mellette szól, hogy minden korosztályt becsalogat a moziba, a gyerekektől az idősebbekig, nem ritka, hogy többgenerációs családok váltanak rá jegyet.
Részemről felejtős. Van ez így.
A hivatalos ismertető
Béranger doktor elismert pszichológus, akinek éppen sikerül leráznia legkellemetlenebb páciensét, a neurotikus Damient, azzal az indokkal, hogy a terápia folytatása előtt előbb találja meg az igaz szerelmet. A pszichológus élete és családja nem is lehetne tökéletesebb, ám amikor a 30. házassági évfordulóját ünnepelné meg családja körében, a lánya megjelenik álmai pasijával. A férfi pedig nem más, mint Damien. A megdöbbent Béranger elhatározza, hogy szétszakítja a szerelmespárt, és ennek érdekében szó szerint bármit képes megtenni.
A Családi terápia a legjobb francia vígjátéki hagyományokat követi. A főszerepben Christian Clavier látható, aki a kortárs francia vígjáték legnagyobb és legsikeresebb alakja. Olyan filmeket vitt sikerre, mint a Ki hitte volna?, a Bazi nagy francia lagzik-filmek, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-sorozat, az Asterix és Obelix-filmek, vagy a Családi vakáció – Irány Ibiza! A film rendezője Arnaud Lemort, aki Clavier nagysikerű, Családi vakáció – Irány Ibiza! című filmjét is jegyezte.
A film magyar forgalmazója a Vertigo Media.
Fotók: Vertigo Media
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Megoldásfókuszú mediátor képesítéssel rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
