Békeidőket idéző fiumei étterem kreatív dizájnnal, régi magyar nyelvű plakátokkal
A fiumei (rijekai) Bistro Mornar egy a nagy múltú kikötőváros tengerparti éttermei közül. A figyelmet hangulatos portájával, teraszával hívja fel magára; a kirakatban színes fém lábasok, szűrők, egyéb konyhai eszközök funkcionálnak lámpaként, dekorációként. Bent az étteremben teljesedik ki igazán az otthonos, múltidéző eklektika. Antik tárgyak, használati eszközök tucatjaival, a kreatív újrahasznosítás ötletes megoldásaival találkozhatunk. Más meglepetés is fogadja a betérő magyarokat: egyebek mellett régi magyar nyelvű reklámplakátok díszítik az étterem falait.
Történelmi adalékok
A város virágkorát Magyarország részeként érte el. A Habsburg Birodalom 1776-ban vette át a velenceiektől a várost, amit Mária Terézia egy rendeletében 1779-ben közigazgatásilag a Magyar Királysághoz csatolt. A várost az 1867-es kiegyezés után magyar kormányzó irányította, magyar hivatalok, képviseletek működtek benne; 1910-ben 24 212 olasz, 12 926 horvát, 6493 magyar és 2135 német lakosa volt.
Miután az Osztrák-Magyar Monarchia elvesztette az I. világháborút, az új Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak ítélték Fiumét, ám az olaszok is igényt formáltak rá. 1919-ben megszállták a várost és 15 hónapig kezükben tartották. 1920-ban a két fél megegyezett, és létrejött a Fiumei Szabad Állam, kikerülve az olasz és a délszláv fennhatóság alól is.
A megállapodást nemzetközi szinten is elismerték, de a városért az olaszok és a délszlávok között további heves küzdelmek folytak. Négy évvel később a felek újabb megállapodást kötöttek, és ismét kihirdették a Fiumei Szabad Államot.
A második világháború során a jugoszláv partizánok elfoglalták a várost. Fiume Rijekaként Jugoszlávia része lett, egészen Horvátország 1991-es függetlenné válásáig.
Nyitókép: Bistro Mornar Facebook oldala
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
