Home office-ba be, komfortzónából ki, avagy újraértékelt mindennapok

Sokan sokféleképpen, ki így, ki úgy reagált a kicsit több, mint egy hónapja kezdődő home office-hullámra, a mindennapjainkat érintő folyamatos változásokra. Olyan mindennapok következtek, melyek egytől egyig szükségessé tették az élet újraszervezését, alkalmazkodást igényelt számos területen: a távolságok relatívak lettek, a tágan értelmezett világ bezárult, míg valahol kinyílt valami új.

Az első, home office-ban töltött hónapot nagy odafigyeléssel tanulmányoztam, napról-napra, hétről-hétre nyugtáztam a változásokat, amelynek kapcsán meg is született ennek az időszaknak a szlogenje: home office-ba be, komfortzónából ki. Merthogy bár a négy fal közül korlátozott lehetőségek voltak kimozdulni, éppen ezért olyan új stratégiákat kellett alkalmaznom, melyeket, ha minden marad a régiben, talán sosem tapasztalhattam volna meg.

Mikor március 17-én home office-ba vonult mindenki, mertem azt hinni, hogy nagyon nagy meglepetések tényleg nem érnek majd, komfortzónán kívülre nemigen teszem a lábam. Korábban a nagyobb környezetváltozást okozó utazások biztosították ezt az élményt, egy hónap home office-ban töltött időszak és egy hónapnyi kőkemény tanulás után most ezt is újraértékelem, mint oly sok minden mást. A továbbiakban fogadjátok pont olyan nagy szeretettel újraértékelődésem történetét, mint amennyire én magam is megszerettem azt.

Napirend, napirend, napirend

Persze napirend eddig is volt, csupán annyi különbséggel, hogy ezt a napirendet egészen más színtereken éltük meg. Az elvonuláshoz, a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartásához, egyáltalán, az aktuális helyzetre adott reakcióként, elengedhetetlen volt egy új napirend kialakítása. Talán mind közül ezt volt a legérdekesebb figyelni, mivel dinamikusan változott, folyamatosan épültek be új elemek, gazdagodott valami újjal és elbúcsúzott már nem időszerű komponensektől. Ez a napirend, vagy inkább szokásrend a hetek során velem együtt változott, rugalmas volt, de kellően biztonságos is, melyben nem voltak felépítve merev, szigorú keretek, amik meghatározták volna a nap menetét. A magunk felé fordulásnak köszönhetően pedig minden eleme a komfortot, az örömöt, a megfoghatóságot volt hivatott szolgálni a külvilág bizonytalanságaival ellensúlyban.

Mozgás

Már az első hét végére eljutottam arra pontra, hogy ennek bizony időt kell találni a napirendben. Korábban jógastúdióban, esténként, csoportos keretek között jógáztam. Mivel szinte egyik-napról a másikra zárt be minden, erre már nem volt lehetőségem, így rákényszerültem arra, hogy az emlékeimből táplálkozva összeállítsam a korábban tanult gyakorlatokat és felépítsem a saját mozdulatsoromat. A reggelek nagy része így átmozgatással, jógával indul, a saját mozdulatsorokkal, ezzel pedig egy korábban elképzelhetetlen lehetőség valósult meg.

Étkezések

A konyhai alkotók lelkes táborát gyarapítom, mióta itthonról dolgozunk: egy-egy még ki nem próbált recept, egy új íz, egy új étel szószerint újat és változatosat hoz a mindennapokba. Számomra annyira újat, hogy egy régi ismerős, számomra egy majdhogynem új étkezés került be a napirendbe: a reggeli. Jónéhány éve már annak, hogy nem reggelizek, de ez az időszak mégis magával hozta azt, hogy visszakerüljön a napi ritmusba, a pénteki reggeli pedig különleges, hiszen a Zabkása Pénteken csak ezt a finomságot fogyasztjuk. Minden más alkalommal pedig az ízekkel utazunk kedvelt, netalán vágyott földrészek vidékeire.

Tervezni és körülnézni önmagunk körül

Újraértékelődött a nagyobb bevásárlások, a bevásárlólisták, a tervezés fogalma, még inkább felértékelődtek a szezonális és hazai termékek. Ezek mind-mind új elemek voltak a hétköznapokban, megannyi változást hoztak magukkal, kiváltképp a tudatos fogyasztás, logisztika, tervezés szintjén, de hogy a mindennapos friss pékárut ilyen nehezen tudom nélkülözni, nos, azt én magam sem gondoltam volna.
A felesleges fogyasztás és költekezés megszűnésével átláthatóbbak lettek a pénzügyek, melyek mind rövid-, mind pedig hosszútávon változást hoznak a mindennapjainkba. Az ember tulajdonképpen ilyenkor jön rá, mennyire kevés is elég egy boldog mindennaphoz és egy kiegyensúlyozott élethez.

Médiafogyasztás

Volt egy pillanat, amikor már annyi, de annyi, intézkedéssel és vírussal kapcsolatos hír ért el, hogy bizony átlépett egy ingerküszöböt. Ez volt az a pont, amikor jobban odafigyeltem arra, milyen hírt olvasok el, milyen forrásból származó cikkeket és szalagcímeket látok viszont a közösségi médiában. A saját mentális egészségem megőrzése érdekében a tudatosság ezen a téren is jóval dominánsabb lett azzal, hogy szűrni kezdtem ezeket az ingereket és akkor látogattam meg egy-egy oldalt, ha valóban tájékozódni akartam az aktuális helyzetet illetően.

Rituálék, hagyományok

Nem kell nagy dolgokra gondolni, mivel egészen kis dolgok is képesek megfűszerezni egy-egy napot. Nálunk minden napot lezár egy-egy „Föld órája”, vagyis mindennap, van egy óra, amikor csak egy gyertya világít, monitor, képernyő, lámpa nem, mert abból bőven van elég napközben. Egy-két alkalom után jött az érzés, hogy mennyire várom ezt a napi egy órát, hogy kicsit „fellélegezzek”. Ez a kis apróság segített lezárni a napi hajtást, segített letenni a munkát és segített átvezetni a szabadidőbe.

Át- és újraértékelni a mindent

Van úgy, hogy úgy érzem magunkat, mint elszigetelt „Kishercegek” a saját lakásukban, a saját külön kis világukban, akik minden reggel felkelnek, rendbe szedik magukat és aztán rendbe szedik a körülöttük lévő kis bolygót, otthont is. A korábban alapvető dolgokat mára más perspektívából nézzük, vagyis jobban megnézzük, nagyító alá kerültek a mindennapos apróságok, amelyeken eddig lehet átsiklottunk. Minden megfogható és megfoghatatlan érték átértékelődött, sok mindennek lett ismét tartalma, súlya, kvintesszenciája és engem személy szerint örömmel tölt el, ez a pusztán személyesen megélt változás is.

 

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizennyolc + kilenc =

hirdetés