Elgurult a gyógyszerünk, avagy a COVID-19 eredettörténete, az összeesküvés-elméletek margójára

Az emberi civilizáció fejlődése elérte azt a fokot, amikor képessé váltunk arra, hogy a természetes fogantatást mesterségesen valósítsuk meg, sőt, kijavítsuk az előbbi hibáit. Képessé váltunk arra, hogy az állattenyésztés helyett szintetikus úton állítsunk elő húst, és azt három dimenziós nyomtatóval alakítsuk az igényeink szerinti formára. Képessé váltunk arra, hogy egy rákban szenvedő betegből immunsejteket különítsünk el, azokat genetikailag módosítsuk, majd visszajuttassuk őket a szervezetbe, hogy elpusztítsák azt a daganatot, amit korábban észre sem vett az immunrendszer. Egyszerűen olyan magas szintű civilizációt építettünk fel, amelyben a befolyásunkon kívül nem következhet be semmilyen természetes folyamat. Elképzelhetetlen. Ha valami történik, azt nagyobb eséllyel valamelyik embertársunk uralta.

A vírusok társadalmában pedig ezzel párhuzamosan megjelentek olyan szakértői hangok a vírusság televízióiban és a Youviren, akik szerint a szaporodási folyamat, az ún. „kettéosztódás” valójában rendkívül veszélyes a vírusok egészségére, mert ún. „természetes mutációt” hoz létre. A kutatók ugyan elismerték, hogy bizonyos mutációk képesek vírusgenerációk sokaságának „gazdatesteket” biztosítani, de arra hívták fel a figyelmet, hogy százezer mutációból csak egy-kettő ilyen sikeres, miközben a mutációk hatvan (!) százalékában a vírusok testében végzetes eltorzulások jönnek létre, az eltérés nem ritkán az érintettek halálához vezet. A szakértők a mondandójuk ezen pontján általában elborzasztó képeket mutattak szenvedő, csonka vírusokról.

Grafika: Manuela Molina

Így aztán egyre nagyobb szerepet kaptak a vírustársadalomban a humanológusok, akik azt állították, hogy az úgynevezett emberek képesek szintetikus úton, ellenőrzött körümények között létrehozni génmutációkat, és jobb lenne ezt a folyamatot inkább rájuk bízni, a kockázatos „természetes kettéosztódás” helyett. Elméleteiket elemzések és tanulmányok sokaságával támasztották alá, és amikor bekövetkezett a hírhedt, 2012-es MERS-válság, az átlagvírusok egyre inkább hinni kezdtek nekik. Ugyanis ekkor azt történt, hogy a közel-keleti koronavírusok terrorista elemei vírusok millióinak halálával hoztak létre egy olyan mutációt, ami végül csak alig 2500 gazdatestet biztosított. „Óriási árat fizettünk aprócska eredményért!” – érveltek a nyugati vírusnemzetek vezetői. Válság alakult ki, ami közel-keleti vírusok migrációját indította el nyugatra.

A társadalmi feszültség oly mértékűvé fokozódott, hogy a humanológusoknak sikerült meggyőzniük a vírusok vezetőit arról, vegyék fel az emberekkel a kapcsolatot. A vírusparlament összeült és két fős többséggel, de megszavazta a törvényt, amely a továbbiakban megtiltotta a kettéosztódást a vírusok számára, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy a természetes mutáció keletkezését megelőzzék. A vírusok megszűntek kettéosztódni, innen tudjuk, hogy koronavírusok új generációja nem születhetett természetes úton, kizárólag mesterséges módon.

Persze, ez azért nem volt könnyű folyamat. Soha nem látott nehézségekkel kellett megküzdenie a vírusok nemzedékeinek. A vírusok egy csoportja, az úgynevezett „hippik” ragaszkodtak hozzá, hogy a kettéosztódás Isten vagy a Természetanya ajándéka, esetleg mindkettőé, és évmilliók óta tartó folyamat, ezért jó. Elvonultak a társadalomból, ahol nem átallottak továbbra is kettéosztódni, kommunákban élve. Ráadásul e hangokhoz – víruspolitológusok szerint szokatlan összhangban – csatlakoztak az influenzavírusok hagyománytisztelő és merev konzervatívjai, akik arról panaszkodtak, hogy a többezeréves, járványos téli időszakhoz kapcsolódó ünnepkörök immár kiüresedtek, profanizálódtak, értelmüket vesztették, csak az üzletről szólnak. Mindezeken túl ráadásul ott voltak a függők: valamiféle bizarr élvezetet leltek a kettéosztódásban, pszichológusok hadát kellett addiktológussá képezni, az elvonási tünetekre pedig antivirális gyógyszereket bevetni. A vírustudósok pedig az evolúcióval jöttek, azt állítván, hogy természetes úton biztosan a legéletképesebb mutációk válogatódnak ki, az emberek ezt nem képesek jobban megtervezni, de őket az ellenszakértők csendesítették le.

S persze voltak olyanok is, akik azt gondolták, a humanológusok valójában az emberek ügynökei, a szaporodás teljes leállítása az ő érdeküket szolgálja, és vírusapokalipszist fog okozni. Sőt, egyesek olyan homályos összeesküvés-elméleteket is emlegettek, miszerint az emberek valójában gyilkos halottgyalázók, akik megölt vírusok testét injekciózzák a kisdedeikbe, hogy immunissá tegyék őket rájuk. De ezt már tényleg nevetséges képzelgésnek tartotta a többség, akik akkor nyugodtak meg végleg, miután megtapasztalták az új korszak előnyeit: a vírusegyedek nagyobb jólétet élveztek, hiszen kevesebb vírussal kellett osztozniuk a javakon. Soha nem látott fellendülés következett be.

Tehát miután sikerült felszámolni az ellenállás utolsó elemét is, az egyetemes vírusság elnöke felvette a kapcsolatot az emberiség legfőbb vezetőivel. A legjobb humológus doktortudósainak tanácsára a két legfőbb hatalom elnökével beszélt, az úgynevezett Kína és az úgynevezett Amerikai Egyesült Államok nagyságaival. Vírusföld lakói pedig később nagy megelégedéssel olvashatták az újságokban: sikeresnek bizonyult az első projekt, és olyannyira büszkék erre az említett országok, hogy egymásnak tulajdonítják az érdemet, Kína szerint az Egyesült Államok, az utóbbi szerint Kína egyik laborjában valósították meg a mutációt.

Ez hát a története annak, hogyan nem osztódtak ketté tovább a vírusok e Földön, megelőzvén a természetes mutációt, meghajolván a modernizáció előtt, bízva a két legfőbb hatalom bölcsességében.

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1 × három =

hirdetés