Kézzel. Szeretettel. Tízéves a Matyodesign! Hagyományőrző trendteremtők Matyóföldről
Tíz éve állt a nyilvánosság elé Váczi Rozi a Matyodesign termékcsaláddal, s ezzel új színfoltot hozott a hazai divatiparba. Rozi, bár a termékkör elég hamar felfutott, nem gépesítette a munkafolyamatot, a hímzett termékeket a mai napig tardi hímzőasszonyok készítik. A matyómintás divatruháknak, öltözék-kiegészítőknek töretlenül nagy a sikere. Bebizonyosodott, hogy a matyó hagyomány összeegyeztethető a 21. századi kortárs trenddel, a kor emberének sem idegen. Ahogy a Matyó Népművészeti Egyesület korábban megfogalmazta: „a matyó hagyomány nem változatlan örökség, annak tartalmát az itt élők mindig újrafogalmazzák, s az egymást váltó generációk ebből merítenek önazonosságuk megerősítéséhez”.
A Matyodesign márka megálmodójával, Váczi Rozival beszélgettem.
Váczi Rozi, a Matyodesign megálmodója, tardi hímző asszonyok társaságában
Tízéves a Matyodesign. Amikor 2011-ben elindítottad, mennyiben számítottak egyedülállónak a hímzett divatcikkek?
Őszintén szólva nem néztem utána, mivel nem az volt a célom, hogy profitorientált üzleti vállalkozást hozzak létre. Sokkal inkább az volt a vágyam, hogy a tardi néniket, akiket gyerekkorom óta ismerek, segítsem anyagilag azzal, hogy munkát adok nekik, és az általuk meghímzett termékeknek Budapesten vevőkört találjak. Nagyon-nagyon lassan jutottunk el odáig, hogy jó pár éve életképes a vállalkozás. Kudarcokból is kijutott bőven. Az első nagy nehézségünk voltaképpen örömteli volt, hiszen szinte indulás után hirtelen nagyon sok megrendelésünk lett. Nem számítottunk erre. Komoly energiákat kellett mozgósítani annak érdekében, hogy a növekvő igényeket, az eredeti cél megtartása mellett, ki tudjuk elégíteni. Szerencsés egybeesés, hogy a matyóminta 2012-ben került fel az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, ez is segített minket az első időszakban, másfél-két évig nem volt szükség hirdetésre, rangos külföldi lapokban is jelentek meg rólunk cikkek. Egy darabig magától működött a Matyodesign. Pár év elteltével aztán túlcsordult a piac; egyre több géppel hímzett termék jelent meg, és jól érzékelhetően megcsappant a kereslet.
Hogyan reagáltatok?
Kerestük az új utakat, végül két meghatározó döntés született. Az egyik: a tradicionális matyó mintákat már nemcsak eredeti színekkel készítettük, hanem divatszínekkel is elkezdtük hímezni.
Hogyan reagáltak az érdeklődők, a hagyományőrzők?
A vásárlók elfogadóak voltak. Szűkebb berkekben, ahol a matyó kultúrát őrzik – Tard, Szentistván, Mezőkövesd -, nyilván „sokkoltuk” az embereket és a hímző asszonyokat is ezzel a lépéssel. A kritikus vélemények nem feltétlenül jutottak el hozzám közvetlenül. Azt érzékeltem, hogy a hímző asszonyokat is meglepte az újítás, nem lehetett könnyű átállniuk, de végül tovább tudtak lépni a dilemmán.
Mindig próbáltam nagy tisztelettel nyúlni a matyó hagyományhoz, nem megszégyeníteni, hanem felemelni szeretném, hogy minél több emberhez eljusson a szépsége.
Mi volt a másik újításotok?
Amikor telítettnek éreztük a piacot, a webshop volt az egyetlen értékesítési „helyszínünk”. Meghatározó lépés volt, amikor elkezdtük kialakítani a viszonteladói hálózatot. Három-négy évbe telt, mire sikerült kiépíteni; a 35 viszonteladói körbe igényes szuvenír termékeket árusító boltok tartoznak, melyek kifejezetten a Magyarországra érkező turistákra összpontosítanak.
Feltételezem, titeket is komolyan érintett a koronavírus-járvány…
Valóban. 2020. márciusában minden viszonteladónk bezárt. Hogy ez számunkra mit jelentett? A bevételeink 90 százalékát ők adták az utóbbi években… Voltak álmatlan éjszakáim. Ráadásul 2019-ben bővültünk egy új üzletággal, a Matyodesign túrával; turistacsoportoknak, cégeknek állítottunk össze izgalmas és interaktív programot. A látogatók ezen alkalmakkor betekintést nyerhetnek a tardi paraszti kultúrába, megnézhetik, hogyan készülnek a hímzések, hogyan kell csigatésztaalapot gyúrni, hogyan imádkoznak a templomban, hogyan öltöznek matyó viseletbe, ők maguk is beöltözhetnek. Megnézzük a legöregebb magyar tájházat és együtt készítjük el az ebédet. Ökológiailag is próbálunk tudatosak lenni, olyan ételeket készítünk, amelyhez helyben elérhetők az alapanyagok… Hihetetlen népszerű lett a programunk, fantasztikus eredményeket értünk el egy év alatt. Sok külföldi érkezett, magyarok is jöttek. A Covid ennek is keresztbe tett.
Említetted, hogy gyerekkorodból ismered a tardi asszonyokat. Honnan a kötődés?
A szüleim a nyolcvanas évek elején költöztek Tardra, pedagógusként a helyi iskolában dolgoztak mindketten. A testvéreimmel ide születtünk, majd 6 éves koromban visszaköltöztünk Budapestre, de a kötődés megmaradt. Megtartottuk a házunkat, visszajártunk Tardra, az iskolai és nyári szüneteket a faluban töltöttük. Mindig szívélyesen fogadtak bennünket a helyiek: „Na, itthon vagytok?” „Hazajöttetek?” A falubeliek teljesen elfogadtak minket, bár „gyüttmentnek” számítunk, éreztetik velünk, hogy ide tartozunk. Amikor megjelent a pandémia, visszaköltöztem a családommal Tardra, jelenleg innen koordinálom a Matyodesign-nal kapcsolatos teendőket, gyermekemet beirattam a helyi általános iskolába.
Sokan talán nem is tudják, hogy minden egyes Matyodesign terméket helybéli asszonyok hímeznek kézzel. A 21. század gépesített világában a kézműves termékek egyfelől felértékelődnek, ugyanakkor komoly kihívást jelenthet az alkotók számára a célcsoport elérése. Nem kiegyenlített az árverseny. Soha nem merült fel, hogy géppel hímzett termékekkel egészítsd ki a kínálatot?
Soha. Ezzel a Matyodesign küldetését „ütném agyon”. Számunkra az a fontos, hogy fenntartsunk egy kultúrát. Tudatosan szembe megyünk a Fast Fashionnal. Lehet, hogy egy póló négy napig készül, de senki másnak nem lesz még egy olyan pólója. Értéket képvisel. Minden hímzett termék mellé ajándékba adjuk a hímző asszony fényképét, amelyen az aláírása is szerepel. Így válik a termék személyessé. A hímző asszonyok szívükön viselik a Matyodesign sorsát, számomra ez nagyon inspiráló. Amikor a csapat összekovácsolódott, sok időt töltöttünk együtt, láttam őket dolgozni, példaértékű a hozzáállásuk. Nyilván a hímzés anyagilag jó lehetőség számukra, kiegészíthetik a nyugdíjukat, de ennél fontosabb a Matyodesign közösségkovácsoló ereje. Tardon körülbelül ezren élnek, sok asszony megözvegyül, a fiatalok pedig elvándorolnak a jobb munkalehetőség reményében. A közös munka, a közös cél az összetartozás érzését erősíti a tardi asszonyokban.
Hány asszonnyal dolgoztok?
Eleinte három dadussal dolgoztunk, jelenleg huszonhét hímző nőből áll a Matyodesign alkotócsapata; a legidősebb 85 év körüli, a legfiatalabb 25 éves. Alapvetőan mindenki az otthonában hímez, így a kismamáknak is tudunk adni munkalehetőséget. Létrehoztuk a Matyodesign Centert Tardon, ahol együtt is tudnak hímezni az asszonyok.
A Matyodesign csapatmunka eredménye, aminek kedzettől te vagy a motorja. Kizárólag a Matyodesign-nal foglalkozol?
Igen, teljesen ez tölti ki az életemet. Sikerült létrehozni Tardon egy varrodát is, így a termékeink – pólók, poncsók, ruhák stb. – már nem külső varrodában készülnek, hanem helyben varrjuk és itt is hímezzük az asszonyokkal. A varroda is jó pár embernek ad munkát. A hímző nőkön kívül Tardon öt munkatársam van, Budapesen pedig hat. Ők is fontos részei a „gépezetnek”.
Újabban farmerruhára is vállaltok matyóhímzést. Bárki elküldheti hozzátok a használt farmerját vagy akár újat is, és meghímzitek. Hogyan fogadták ezt a lehetőséget?
Sok pozitív visszajelzést kaptunk, úgy látom, sokaknak tetszik az ötlet, jönne rendelések. A hímzés által megújulhat egy régi ruhadarab. Olyan, mintha újat vettél volna.
A beszélgetés elején említetted: eredetileg nem az volt a célod, hogy profitorientált üzleti vállalkozást indíts a Matyodesign-nal. Tíz év alatt mégis komoly céggé vált. A Matyodesign igazi sikertörténet, amihez csak gratulálni lehet.
Számomra ez nagy öröm, egyúttal nagy felelősség is. Feladatomnak tartom, hogy ami a helyi asszonyok kezében van, tovább öröklődjön, generációról generációra. Hiszek minden egyes lépésben, amit teszünk, beleadjuk szívünket-lelkünket. A matyodesign missziója, hogy ne csak életben tartsa a hagyományt, de magas színvonalon, az egyediséget szem előtt tartva újra is teremtse azt, a jelenkor kihívásait is szemelőtt tartva. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy helyünk van a piacon és a slow fashion palettáján.
Web: matyodesign.hu
Facebook: facebook.com/matyodesign
Instagram: instagram.com/matyodesign
YouTube: matyodesign
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
