Kézzel. Szeretettel. Tízéves a Matyodesign! Hagyományőrző trendteremtők Matyóföldről
Tíz éve állt a nyilvánosság elé Váczi Rozi a Matyodesign termékcsaláddal, s ezzel új színfoltot hozott a hazai divatiparba. Rozi, bár a termékkör elég hamar felfutott, nem gépesítette a munkafolyamatot, a hímzett termékeket a mai napig tardi hímzőasszonyok készítik. A matyómintás divatruháknak, öltözék-kiegészítőknek töretlenül nagy a sikere. Bebizonyosodott, hogy a matyó hagyomány összeegyeztethető a 21. századi kortárs trenddel, a kor emberének sem idegen. Ahogy a Matyó Népművészeti Egyesület korábban megfogalmazta: „a matyó hagyomány nem változatlan örökség, annak tartalmát az itt élők mindig újrafogalmazzák, s az egymást váltó generációk ebből merítenek önazonosságuk megerősítéséhez”.
A Matyodesign márka megálmodójával, Váczi Rozival beszélgettem.
Váczi Rozi, a Matyodesign megálmodója, tardi hímző asszonyok társaságában
Tízéves a Matyodesign. Amikor 2011-ben elindítottad, mennyiben számítottak egyedülállónak a hímzett divatcikkek?
Őszintén szólva nem néztem utána, mivel nem az volt a célom, hogy profitorientált üzleti vállalkozást hozzak létre. Sokkal inkább az volt a vágyam, hogy a tardi néniket, akiket gyerekkorom óta ismerek, segítsem anyagilag azzal, hogy munkát adok nekik, és az általuk meghímzett termékeknek Budapesten vevőkört találjak. Nagyon-nagyon lassan jutottunk el odáig, hogy jó pár éve életképes a vállalkozás. Kudarcokból is kijutott bőven. Az első nagy nehézségünk voltaképpen örömteli volt, hiszen szinte indulás után hirtelen nagyon sok megrendelésünk lett. Nem számítottunk erre. Komoly energiákat kellett mozgósítani annak érdekében, hogy a növekvő igényeket, az eredeti cél megtartása mellett, ki tudjuk elégíteni. Szerencsés egybeesés, hogy a matyóminta 2012-ben került fel az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, ez is segített minket az első időszakban, másfél-két évig nem volt szükség hirdetésre, rangos külföldi lapokban is jelentek meg rólunk cikkek. Egy darabig magától működött a Matyodesign. Pár év elteltével aztán túlcsordult a piac; egyre több géppel hímzett termék jelent meg, és jól érzékelhetően megcsappant a kereslet.
Hogyan reagáltatok?
Kerestük az új utakat, végül két meghatározó döntés született. Az egyik: a tradicionális matyó mintákat már nemcsak eredeti színekkel készítettük, hanem divatszínekkel is elkezdtük hímezni.
Hogyan reagáltak az érdeklődők, a hagyományőrzők?
A vásárlók elfogadóak voltak. Szűkebb berkekben, ahol a matyó kultúrát őrzik – Tard, Szentistván, Mezőkövesd -, nyilván „sokkoltuk” az embereket és a hímző asszonyokat is ezzel a lépéssel. A kritikus vélemények nem feltétlenül jutottak el hozzám közvetlenül. Azt érzékeltem, hogy a hímző asszonyokat is meglepte az újítás, nem lehetett könnyű átállniuk, de végül tovább tudtak lépni a dilemmán.
Mindig próbáltam nagy tisztelettel nyúlni a matyó hagyományhoz, nem megszégyeníteni, hanem felemelni szeretném, hogy minél több emberhez eljusson a szépsége.
Mi volt a másik újításotok?
Amikor telítettnek éreztük a piacot, a webshop volt az egyetlen értékesítési „helyszínünk”. Meghatározó lépés volt, amikor elkezdtük kialakítani a viszonteladói hálózatot. Három-négy évbe telt, mire sikerült kiépíteni; a 35 viszonteladói körbe igényes szuvenír termékeket árusító boltok tartoznak, melyek kifejezetten a Magyarországra érkező turistákra összpontosítanak.
Feltételezem, titeket is komolyan érintett a koronavírus-járvány…
Valóban. 2020. márciusában minden viszonteladónk bezárt. Hogy ez számunkra mit jelentett? A bevételeink 90 százalékát ők adták az utóbbi években… Voltak álmatlan éjszakáim. Ráadásul 2019-ben bővültünk egy új üzletággal, a Matyodesign túrával; turistacsoportoknak, cégeknek állítottunk össze izgalmas és interaktív programot. A látogatók ezen alkalmakkor betekintést nyerhetnek a tardi paraszti kultúrába, megnézhetik, hogyan készülnek a hímzések, hogyan kell csigatésztaalapot gyúrni, hogyan imádkoznak a templomban, hogyan öltöznek matyó viseletbe, ők maguk is beöltözhetnek. Megnézzük a legöregebb magyar tájházat és együtt készítjük el az ebédet. Ökológiailag is próbálunk tudatosak lenni, olyan ételeket készítünk, amelyhez helyben elérhetők az alapanyagok… Hihetetlen népszerű lett a programunk, fantasztikus eredményeket értünk el egy év alatt. Sok külföldi érkezett, magyarok is jöttek. A Covid ennek is keresztbe tett.
Említetted, hogy gyerekkorodból ismered a tardi asszonyokat. Honnan a kötődés?
A szüleim a nyolcvanas évek elején költöztek Tardra, pedagógusként a helyi iskolában dolgoztak mindketten. A testvéreimmel ide születtünk, majd 6 éves koromban visszaköltöztünk Budapestre, de a kötődés megmaradt. Megtartottuk a házunkat, visszajártunk Tardra, az iskolai és nyári szüneteket a faluban töltöttük. Mindig szívélyesen fogadtak bennünket a helyiek: „Na, itthon vagytok?” „Hazajöttetek?” A falubeliek teljesen elfogadtak minket, bár „gyüttmentnek” számítunk, éreztetik velünk, hogy ide tartozunk. Amikor megjelent a pandémia, visszaköltöztem a családommal Tardra, jelenleg innen koordinálom a Matyodesign-nal kapcsolatos teendőket, gyermekemet beirattam a helyi általános iskolába.
Sokan talán nem is tudják, hogy minden egyes Matyodesign terméket helybéli asszonyok hímeznek kézzel. A 21. század gépesített világában a kézműves termékek egyfelől felértékelődnek, ugyanakkor komoly kihívást jelenthet az alkotók számára a célcsoport elérése. Nem kiegyenlített az árverseny. Soha nem merült fel, hogy géppel hímzett termékekkel egészítsd ki a kínálatot?
Soha. Ezzel a Matyodesign küldetését „ütném agyon”. Számunkra az a fontos, hogy fenntartsunk egy kultúrát. Tudatosan szembe megyünk a Fast Fashionnal. Lehet, hogy egy póló négy napig készül, de senki másnak nem lesz még egy olyan pólója. Értéket képvisel. Minden hímzett termék mellé ajándékba adjuk a hímző asszony fényképét, amelyen az aláírása is szerepel. Így válik a termék személyessé. A hímző asszonyok szívükön viselik a Matyodesign sorsát, számomra ez nagyon inspiráló. Amikor a csapat összekovácsolódott, sok időt töltöttünk együtt, láttam őket dolgozni, példaértékű a hozzáállásuk. Nyilván a hímzés anyagilag jó lehetőség számukra, kiegészíthetik a nyugdíjukat, de ennél fontosabb a Matyodesign közösségkovácsoló ereje. Tardon körülbelül ezren élnek, sok asszony megözvegyül, a fiatalok pedig elvándorolnak a jobb munkalehetőség reményében. A közös munka, a közös cél az összetartozás érzését erősíti a tardi asszonyokban.
Hány asszonnyal dolgoztok?
Eleinte három dadussal dolgoztunk, jelenleg huszonhét hímző nőből áll a Matyodesign alkotócsapata; a legidősebb 85 év körüli, a legfiatalabb 25 éves. Alapvetőan mindenki az otthonában hímez, így a kismamáknak is tudunk adni munkalehetőséget. Létrehoztuk a Matyodesign Centert Tardon, ahol együtt is tudnak hímezni az asszonyok.
A Matyodesign csapatmunka eredménye, aminek kedzettől te vagy a motorja. Kizárólag a Matyodesign-nal foglalkozol?
Igen, teljesen ez tölti ki az életemet. Sikerült létrehozni Tardon egy varrodát is, így a termékeink – pólók, poncsók, ruhák stb. – már nem külső varrodában készülnek, hanem helyben varrjuk és itt is hímezzük az asszonyokkal. A varroda is jó pár embernek ad munkát. A hímző nőkön kívül Tardon öt munkatársam van, Budapesen pedig hat. Ők is fontos részei a „gépezetnek”.
Újabban farmerruhára is vállaltok matyóhímzést. Bárki elküldheti hozzátok a használt farmerját vagy akár újat is, és meghímzitek. Hogyan fogadták ezt a lehetőséget?
Sok pozitív visszajelzést kaptunk, úgy látom, sokaknak tetszik az ötlet, jönne rendelések. A hímzés által megújulhat egy régi ruhadarab. Olyan, mintha újat vettél volna.
A beszélgetés elején említetted: eredetileg nem az volt a célod, hogy profitorientált üzleti vállalkozást indíts a Matyodesign-nal. Tíz év alatt mégis komoly céggé vált. A Matyodesign igazi sikertörténet, amihez csak gratulálni lehet.
Számomra ez nagy öröm, egyúttal nagy felelősség is. Feladatomnak tartom, hogy ami a helyi asszonyok kezében van, tovább öröklődjön, generációról generációra. Hiszek minden egyes lépésben, amit teszünk, beleadjuk szívünket-lelkünket. A matyodesign missziója, hogy ne csak életben tartsa a hagyományt, de magas színvonalon, az egyediséget szem előtt tartva újra is teremtse azt, a jelenkor kihívásait is szemelőtt tartva. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy helyünk van a piacon és a slow fashion palettáján.
Web: matyodesign.hu
Facebook: facebook.com/matyodesign
Instagram: instagram.com/matyodesign
YouTube: matyodesign
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Megoldásfókuszú mediátor képesítéssel rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
