Kisgyerekként elveszett, 25 év után a Google térképen megtalálta az otthonát. Saroo története
Az életben bármi megtörténhet. Rémálomszerű események is. Saroo Brierley kalandos élete ezt példázza. Történetéből könyv, majd film született, az Oroszlán.
Saroo Brierley egy indiai külvárosban nevelkedett szerény körülmények között az édesanyjával és a testvéreivel. Az anya éjszakánként dolgozott, a nagy testvérre hárult a felelősség, hogy vigyázzon a kisebbekre. Saroo mindössze öt éves volt, amikor egy esti portyázásra elkísérte az egyik bátyját. Guddunak ez az este az életébe került, Saroo sorsát pedig örökre megváltoztatta.
Minden eltűnt gyerek mögött egy összetört család van.
Korábbi adatok szerint Indiában évente 80-100 ezer gyerek tűnik el évente, az Unióban ez a szám 250 ezer. Magyarországon 2000-2200 eltűnésről számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya. Közülük kb. 5 százalékot tesznek ki azok, akiket 90 napon túl sem találnak meg, őket tekintjük igazán eltűnt személyeknek. Egy informatív cikk a police.hu weboldalon >>
Folytatva Saroo történetét: a kisfiú elkeveredett a bátyja mellől. Felszállt egy teherszállító vonatra, és kimerültségében elaludt. Mire észbe kapott, már messze járt az otthonától. A vonat mintegy ezerötszáz kilométert (!) tett meg két nap alatt a riadt gyerekkel, a kb. 14 millió lakosú Kolkatába (korábbi neve Kalkutta) tartva. A fiú egy nyüzsgő, kaotikus nagyvárosban találta magát. Kis ideig az állomáson, az utcákon kóborolt, ételmaradékokat keresve. Egy vasúti munkás magához fogadta, de Saroo hamar rájött, hogy az illetőnek nem tisztességesek a szándékai. Végül egy tinédzser vitte el a rendőrségre, hogy bejelentse elveszett gyerekként. A kisfiú innen egy árvaházba került. Egy évre rá egy ausztrál házaspár örökbe fogadta, Saroo Tasmániába költözött.
Az elveszett gyerek az örökbefogadó szülők által új esélyt kapott, szerető, rendezett, jól szituált családban cseperedett fel. A hatóságok nem tudták beazonosítani a szülővárosát, s mint később kiderült, Saroo (valójában Sheru) még a keresztneve kiejtésére is rosszul emlékezett, így esély sem volt arra, hogy az igazi családja fel tudja kutatni.
Az otthoniak nemcsak Saroo eltűnése miatt törtek meg, hanem a nagytestvér, Guddu miatt is, aki ugyanezen az estén halálos balesetet szenvedett a vasútállomáson. Ezért maradhatott magára Saroo a vonaton.
Teltek az évek, s végül is Saroo-nak kiegyenesedett az útja. Be tudott illeszkedeni, tanult, nem volt vele különösebb probléma. Viszont egyre erősebben munkált benne a kíváncsiság. Komolyan foglalkoztatta, hogyan tudná megtalálni a vér szerinti családját. Halvány emlékfoszlányokra tudott csak hagyatkozni. Mintha egy tűt akarna megtalálni a szénakazalban. Igyekezett fókuszáltan, logikusan gondolkodni, és „beleásta” magát a Google Earth-be. A térképen megszállottan keresgélte az otthonaként számításba jöhető helyeket. Fontos támpontja volt, hogy vasútvonal legyen a közelben.
Az állomás nevéről csak annyit tudott, hogy B betűvel kezdődik. 2011-ben olyan vasútállomásra bukkant a térképen, ami nagyon hasonlított a gyermekkori emlékeihez. Az állomás neve Burhanpur volt. A név is ismerősnek tűnt. Követte a vasútvonal műholdképeit észak felé, és megtalálta Khandwa városát. Fellelte a városi szökőkutat a vasúti sínek közelében, ahol kisgyerekként játszott. És a Google Earth-ön észrevette azt a házat is, egy kis utcát követve, ahol a családjával élt.
Hihetetlen eredménynek könyvelhető el, ám a sikerhez szükség volt Saroo elszántságára is. A férfi ezután kapcsolatba lépett egy khandwai székhelyű Facebook-csoporttal, és itt megerősítést kapott abban, hogy Khandwa lehet a szülővárosa.
2012-ben Khandwába utazott, megkérdezte a lakosokat, hogy tudnak-e olyan családról, akik 25 évvel korábban elvesztették a fiukat. Gyerekkori fényképeket mutatott magáról. A helyiek elvezették őt az édesanyjához. Újra találkozott a nővérével, Shekilával és a túlélő bátyjával, Kalluval. A nővére tanítónőként, a bátyja gyárigazgatóként dolgozik. Saroo és Guddu elvesztése után az anya ragaszkodott ahhoz, hogy a másik két gyermekét iskoláztassa.
Sadoo édesanyja és a két testvére mindvégig hitt abban, hogy az elveszett fiú életben van. A családi újraegyesülésről az indiai és a nemzetközi média is beszámolt.
Saroo Brierley önéletrajzi memoárját 2013-ban adták ki Ausztráliában. Magyar fordításban 2017-ben jelent meg, a címe Oroszlán. A történetből film is készült, 2016-ban mutatták be. A filmet Garth Davis rendezte, a főbb szerepekben Dev Patel, Nicole Kidman, David Wenham és Rooney Mara látható. Hat jelölést kapott a 89. Oscar-gálán, végül egyetlen díjat sem vitt haza.
Ettől függetlenül remek film. Végül is az élet írta.
Jelenet a Lion – Oroszlán c. filmből. A gyermek Saroo szerepében Sunny Pawar látható. David Wenham az örökbefogadó apját, John Brierley-t, Nicole Kidman pedig az örökbefogadó anyját, Sue Brierley-t alakítja
A felnőtt Saroo-t a Gettómilliomos c. filmből is ismert Dev Patel alakítja
Nyitókép: A Lion c. film egyik jelenete – Saroo 25 év után találkozik a szülőanyjával
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
