Életközép, válság nélkül. Kitisztul a kép: a fontos dolgok megérkeznek, a lényegtelenek kihullanak
Életközépi válság. Ha már túl vagy rajta, meséld el: te hogyan élted meg? Ha épp benne vagy, mondd el, mit élsz meg és mit teszel, hogy a lehető legjobb legyen? Mit gondolsz, fel lehet erre a krízisre készülni? – vetette fel Virág korábbi cikkében. Érkezett rá egy kifejezetten pozitív szemléletű olvasói válasz. Kata írta.
Én egy ellenpéldával szeretnék szolgálni. Pontosan egy hónap múlva töltöm be a negyedik x-et, de nemhogy válság nincs, hanem ellenkezőleg: úgy érzem, ahogy múlnak az évek, úgy kerülnek a helyükre a kirakós játék darabkái. Már nem vagyok befolyásolható, megvezethető, fiatal nő. Tudom, hogy milyen ruhák után nyúljak a polcon és milyen frizurát vágassak magamnak. Tisztában vagyok vele, hogy mi fontos nekem az életben és miből tudok engedni.
Régen sokat voltam magányos, nálunk otthon a rokonság, barátok, vendégség szavaknak rossz mellékíze volt, nem is nagyon jártunk össze senkivel. Pár éve újra felvettem a kapcsolatot mindkét ágon az unokatestvéreimmel, akikkel a szülők hidegháborúja miatt tizenéve nem láttuk egymást. Ott folytattuk, ahol abbahagytuk, és mivel már mindenhol vannak gyerekek, hirtelen lett egy nagy és jó fej családom, akikkel rendszeresen találkozunk.
Barátaim is vannak, hol hozzánk jönnek vendégségbe, hol mi megyünk másokhoz; nekem a magányos fiatalkorom után nagyon sokat számít, hogy van, aki rám nyitja az ajtót. Viszont leszámoltam azzal a klisével, hogy ebben az országban csak a multiknál lehet megélni, és egy évtizednyi szenvedés után most két éve egy igazán családias és szerethető munkahelyen dolgozom. Nincs házam, se kocsim, de köszönöm, jól vagyok így is.
Lassanként a saját ízlésemre formálódik a környezetem, a fontos dolgok megérkeznek, a lényegtelenek meg kihullanak. Hálás vagyok mindenért és bízom benne, hogy szép lassacskán még inkább kitisztul a kép.
A hab a tortán pedig, hogy a sikertelen házasságom után ötödik éve boldog kapcsolatban élek, és tavaszra a gólyák egy kicsi lányt ígértek nekünk. Nagyon élvezem a várandósságot és semmi hátrányát nem érzem a koromnak.
Szóval, jelentem, én kimondottan szeretek középkorú lenni, nem félek a kerek szülinaptól meg a B oldaltól, és remélem, hogy később is sikerül majd bölcsen és méltósággal, lázadozás nélkül megöregednem.
Nyitókép: Oleg Mityukhin/Pixabay
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
