Házasságszédelgő pszichopaták. Hogyan csalnak?
Rohanó élet, ritkuló személyes kapcsolatok, netes ismerkedés, ellenőrizhetetlen háttér, a közös ismerősök hiánya… Honnan tudhatod, hogy egy valódi kapcsolatba sétálsz-e bele, vagy csapdába? Hogy a leendő társadra, vagy egy gazemberre akadsz-e? Egy kapcsolatszédelgő, érzelemrabló, pénzt elcsalóra, aki nők kifosztásából, becsapásából él?
Ijesztően aktuális és intenzív téma ez még azután is, hogy évekkel ezelőtt Bartha Beatrix brutális őszinteséggel megírta a maga történetét, és azt alapul véve készült egy remek film, a Kaméleon.
Mert igenis léteznek Kaméleonok, a „normális ember tökéletes másolatai”, akik képesek elvenni mindenedet. A realitásérzékedet, a pénzedet, a méltóságodat, az önmagadba vetett hitedet, a női önbecsülésedet, a bizalmadat, az álmaidat, az éveidet, a jövődet, a megszületendő gyermekeidet.
A szakirodalom szerint ezek az emberek pszichopaták, akiknek nem az elméje beteg, hanem a személyisége. Tudják, hogy mit tesznek, csak nem jelent nekik semmit.
A többieket tárgynak tekintik, akiket manipulálni és kihasználni kell. Nem éreznek lelkiismeret-furdalást, szégyent vagy megbánást a visszaéléseik miatt, az empátiát nem ismerik, maximum eljátsszák, az erkölcs pedig szerintük a hülyéknek való.
Sima modorú, gyakran vonzó személyiségek, meggyőző beszélőkészséggel.
Intelligensek, de a kudarcot és a pusztítást keresik minden ok nélkül. Valahol mélyen élvezik a helyzetet, ha bajba kerülnek, ezért újra meg újra „szociális öngyilkosságot” követnek el. Ha hazugságon kapják őket, nem pirulnak el, nem kezdenek igazat mondani, folytatják a hazudozást, mint ha mi sem történt volna. Abban bíznak, hogy úgyis ők lesznek az okosabbak, az erősebbek, a rámenősebbek, a kitartóbbak, és nem változnak. Meg vannak róla győződve, hogy le fogják gyűrni az életükbe jogtalanul beleszólókat.
Mit tudsz kivédeni az ismerkedésnél? Légy zsigerileg bizalmatlan és gyanakvó? Lehetetlen. Hisz a kapcsolathoz kell a bizalom, és az intimitás. Folyton cenzúrázd a másik szavait és történeteit? Képtelenség. Akkor nem vagy jelen, nem adod át magad az érzelmeknek, hanem egy hazugságvizsgáló géppé nyomorodsz. Feltételezd, hogy a másik csak érdekből mondja, hogy kíván, hogy tetszel neki? Meghasonulás lenne, miközben a szerelmed, a női önbecsülésed és a másikhoz tartozás gyönyörének megélése a cél. Zárkózz el, és ne adj ki magadról semmit? Ne mondd el, hogy hogyan szeretnél élni, hogy mi neked a fontos, mert aztán ezeket használva épít fel belőle stratégiát? Esztelen tanács, amikor a hozzád való társat keresed.
Mégis mire figyelj, ha már elsodort az érzelem?
Önmagadra! Mióta vagy egyedül? Hány csalódáson mentél már keresztül? Mennyire vagy kiszolgáltatott a család- és gyermek iránti vágyadnak? Beszorítva érzed-e magad a korod miatt? Mennyire tartod magad kívül – belül szerethetőnek, és hogy áll az önértékelésed? Megízlelhetted-e már a kaland és a rendkívüliség izgalmát? Ezekkel a kérdésekkel muszáj foglalkozni, még akkor is ha fájnak, mert egy sokkal pusztítóbb traumát spórolhatsz meg vele. Hidd el, hogy a vészcsengő mindig megszólal.
Merd észrevenni a jeleket!
Ha elsöpör, lerohan, és szinte napokon belül hozzád költözik, és azonnal azt állítja, te vagy az, akire mindig is várt. Ha valamire nemet mondasz, befenyeget, hogy bármikor odébbáll, ha ő ilyen kevéssé fontos neked. Ha részletekre kérdezel, akkor türelmetlen lesz, vagy kapsz egy morzsányi érzelmi zsarolást, hogy a faggatózásoddal belerondítasz a szép napotokba. Folyton a stabil anyagi hátterét bizonygatja, de mindig épp átmeneti pénzügyi zavarban van, és tőled kér pénzt. Akár a napi szintű költségeire, vagy a neked szánt utazásra is! Ha a grandiózus terveiről és tetteiről mesél, még sincs senkije, akit megismerhetsz. Se rokonok, se barátok. Ha elzárkózik a te társaságod elől, és lassan elszigetel téged is. Ha gyűlnek körülötte a zavaros történetek, sőt, esetleg néhány viselt dolgáról tudsz is! Ha elhiteti veled, hogy megváltozik, megjavult, de ha szétnézel, rájössz, mégis a lejtőn lefelé tartotok. Mert nem hozott tető alá semmit, mert minden ugyanúgy maradt, ha kihasznál. És ha már átléptél miatta a saját erkölcsi értékrendeden!
Ha már nem tudod, kinek higgy, és eljutottál néhányszor a kétségbe esésig, kérj segítséget! Fogadd el, ha a családod aggódni kezd érted. Hallgass a téged szerető barátaidra.
„A nők mindig azt hiszik el, amire vágynak. Nem én csapom be őket, ők csapják be magukat” – mondja a főszereplő a filmben. Ha a te életedet is keresztezte már egy Kaméleon, tudd, hogy nem azért mert megérdemelted. Vagy mert ennyi járt. Ne szégyelld, ne bélyegezd meg magad. Esendő vagy. Egy olyan nő, aki túlságosan szeretett és bízott. Határtalanul.
Nyitókép: Gift Habeshaw/Pexels
1969-ben születtem, a pályámat szülésznőként kezdtem Szegeden, azután világgá mentem, és Ausztráliában éltem 5 évig. A Janus Pannonius Tudomány Egyetemről és a Külker Főiskoláról gyűjtöttem diplomákat, és hosszú évekig HR szakemberként dolgoztam.
Iskolai végzettségeimet, valamint az élettől és a saját önismereti utamból nyert tudást, bölcsességet, és a hitemet ötvöztem hivatássá, és másfél évtizede segítőként dolgozom.
Nagyon sokféle élethelyzettel találkozom; munkahelyi, és magánéleti problémákkal, erőt vivő feladatokkal, elvárásokkal, fel nem ismert elakadásokkal. A segítő beszélgetések mentén a hozzám fordulóknak sikerül tisztábban látni magukat, és megtalálni az erőforrásaikat ezek kezeléséhez, megoldásához.