Rend a lelke mindennek. Könyvajánló

Képzelj el egy kacatokkal telezsúfolt szobát! Talán nem is kell elképzelned, elég, ha körülnézel a szobádban. Nem magától lett rendezetlen, te, aki benne élsz, idézted elő a rendetlenséget.

Úgy tartják, ha nincs körülötted rend, a fejedben (lelkedben) sincs rend. Ami fent, az lent, ami bent, az kint. A rendetlenség állítólag elterelő hadművelet, segít elvonni a figyelmet a zűrzavar igazi forrásáról.

Marie Kondo fiatal japán lány sikeres üzletet alapított arra, hogy megtanítsa az embereket a rendrakásra; könyve Rend a lelke címmel 2014. végén jelent meg magyar fordításban.

A szerző ötéves kora óta bújja a háziasszonyoknak szóló magazinokat. Már ekkor rabul ejtette a jól szervezett terekben rejlő rend és szépség, majd 15 évesen úgy döntött: komolyabban tanulmányozni fogja a rendrakás művészetét. Ma már sikeres üzleti vállalkozása van Tokióban, abban segít az ügyfeleknek, hogy zsúfolt otthonaikból szemet gyönyörködtető, harmonikus, ihletet adó lakótereket varázsoljanak.

– Amikor elmondom az embereknek a munkám lényegét – másokat tanítok rendet rakni -, többnyire elkerekedik a szemük: ezzel tényleg pénzt lehet keresni? Kinek van szüksége rá, hogy leckéket vegyen rendrakásból? Ezek a legjellemzőbb reakciók, mondja Marie.

Nem tudom, hogy brit tudósok vizsgálódtak-e e kérdésben, de enélkül is biztosra veszem, hogy párkapcsolatban, családban a rendetlenség generál rendszeresen kisebb-nagyobb feszültséget; a felek rendhez, rendetlenséghez való viszonya ugyanis gyökeresen eltérő lehet. Akinek elemi igénye a rend, állandó otthoni programja a rendrakás, nehezen viseli a vele együtt élő(k) hanyagságát; míg másokat éppen a tisztaság- és rendmánia tud kiborítani. Érdemes ebben is az arany középutat keresni.

Ha megőrjít a családod, a szobád lehet az oka

Marie azt mondja, ha nem tudunk ellazulni egy tiszta és rendezett szobában, vizsgáljuk meg, mi okozhatja a szorongásunkat. Lehet, hogy fény derül rá, mi is zavar igazán. Ha a szobánk tiszta és rendezett, nincs más választásunk: csak magunkban kereshetjük a zavar okát. Így felszínre bukkanhat mindaz, amit kerülni igyekeztünk. Amint elkezdjük rendbe tenni a környezetünket, rákényszerülünk, hogy átértékeljük az életünket is – ennek nyomán pedig változások indulnak el. A rendrakás csupán eszköz, nem a cél. A cél az, hogy az otthonunk után az életünket is rendbe tegyük és úgy éljük, ahogy igazán szeretnénk.

Életszépítők vélemény

A Rend a lelke c. könyvet biztosan nem venném meg (rendetlen) tinédzser fiamnak vagy lányomnak. Annyira direkt üzenet számára, hogy a kezébe sem venné. (Szerencsére a fiam még csak ötéves és következetes anyai ráhatásra – értsd: ha kb. tízszer megkérem – hajlik a rendrakásra.) A kötet azoknak ideális, akikben eredendően megvan az igény a rendteremtésre, de el-elakadnak. Azoknak is izgalmas olvasmány lehet, akik nemcsak hasznos praktikákat szeretnének, de a rend-rendetlenség lelki vetülete is érdekli őket. A könyv hangvétele közvetlen, szinte baráti. A kötet 5 fejezetből áll. Az első fejezetek általános praktikákkal szolgálnak, a 3. fejezettől konkrét javaslatokat fogalmaznak meg. Hogyan tegyünk rendet egy túlzsúfolt ruhásszekrényben? Hogyan hajtogassuk, rendszerezzük a ruhákat? A szerző  a könyvek, iratok, egyéb holmik, készletek rendezéséhez is hasznos praktikákkal szolgál.

A 4. fejezet néhány (beszédes) alcíme:

• Előbb selejtezés, aztán a tárolás!
• Tárolás: törekedj maximális egyszerűségre!
• Tartsd egy helyen, ami összetartozik!
• Soha ne halmozd egymásra a dolgokat, a kulcs az állítva tárolás!
• Ürítsd ki a táskádat minden nap!
• Tedd szabaddá a fürdőt és a konyhapultot!
• Becsüld meg a holmijaidat!

Bizonyára nem mindenki gondol úgy a rendrakásra, mint meditatív, spirituális tevékenységre; Marie Kondo ugyanakkor bizton állítja, hogy a lakás radikális átrendezése az életmódban és az életszemléletben is változásokat idéz elő. A rendrakástól szerinte szó szerint újjászülethetünk. Miért? A könyv részletes választ ad erre a kérdésre. A lényeg: ha rendet rakunk az otthonunkban, akkor az ügyeinket, a múltat is rendbe tesszük, ennek eredményeként világosan látjuk, mi az, amire szükségünk van, és mi az, ami felesleges.

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között főként szakújságíróként ténykedtem és fenntartható építészet témaköréhez kapcsolódó szakmai konferenciák, workshopok, illetve szakkiadványok létrejöttében közreműködtem.

Újságíróként szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre 2013-ban ezt a független felületet. A magazin kitartó munka és elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk alkotótársaimmal.

Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom élménypedagógiai alapokon nyugvó készség- és szociális kompetenciafejlesztést célzó csoportfoglalkozások, tematikus táborok keretében. Főbb témaköreim prevenciós-edukációs területen: kortárs bántalmazás, cyber bullying, netikett, tudatos médiahasználat, ökoszemlélet, fenntarthatóság. Szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró, kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet mesterképzésén az iskolai mentálhigiénét választottam kutatási témámnak. Diplomamunkám címe: „Ki segít, ha baj van?” Mentálhigiéné általános és középiskolában.