Megfojtott virágok. Scorsese igaz meséje az olajmágnás indiánok végzetéről
Nehezen tudjuk elképzelni, milyen lenne Winnetou cukorbetegként, és szokatlan lenne az is, ha jelentős túlsúllyal látnánk Unkaszt, a fiatal mohikánt. Kedvenc indián hőseink jól festettek a filmvásznon, de a filmek alapjául szolgáló regényekben sem adódtak „hétköznapi” testi-lelki nyavalyáik; az csak emelt az imázsukon, ha küzdelemben tettek szert súlyos, halálos sebekre. Nem diagnosztizálták őket depresszióval, nem itták magukat alkoholbetegre… (Ettől még a köreikben is létezhettek ezek a kórképek.)
A 80 éves Martin Scorsese 206 perces történelmi drámája, a Megfojtott virágok (Killers of the Flower Moon), minden „vad” romantikával átitatott indiános kalandfilmet felülír, és ettől zseniális.
A mester David Grann regényét dolgozta fel. Aki nem olvasta a könyvet, azt gondolhatná, hogy akciódús mozira ül be, és nem győzi majd kapkodni a fejét a „vadnyugati” események sűrűjében. A Megfojtott virágok azonban egy mesterien, precízen kivitelezett történet.
Nem a prérin játszódik, hanem a múlt század huszas éveiben, amikorra a „vadnyugatot” már jócskán átformálta a városiasodás, a polgárosodás. Lovakat is csak hébe-hóba látunk, befogva egy-egy ódivatú kocsi elé. Már a tisztavérű indiánok is autóval közlekednek.
Scorsese már-már a tűréshatárig elnyújtva, lassan, lomhán bontja ki a történetet.
Robert De Niro és Leondardo DiCaprio (és Brendan Fraser) szerepeltetése extra jutalom. De Niro és DiCaprio jelenlétéről, játékáról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Még az sem ront az élményen, hogy az általuk megformált karakterek zsigeri gazemberek. DiCaprio alakítja Ernest Burkhart-ot, aki valóban létezett, és aki erős jóindulattal még felmenthető is lenne. Egy szerencsétlen, gyenge jellem, akit rafkós és gátlástalan nagybátyja, William Hale mozgatott. Hale-t a helyiek körében nagy tisztelet övezte, megbecsült polgárként élt az „olajjal megszédített” oszézsek között, de végül ő is életfogytilan büntetést kapott. (És ez egyben a nyomasztó film happy end-je; nem leszünk boldogabbak tőle, nyilvánvalóan nem is ez a rendező célja.)
Ülünk a moziban, három és fél órán át, és lassan kúszik belénk a melankólia. Milyen szomorú egy ősi kultúra, természeti nép, generációk szellemi örökségét hordozó szerveződés és hitrendszer szétverése, széthullása! Mert ami akkor, azon a földrészen történt, mondjuk ki, vad leigázás. Nincs köze olyan divatos fogalmakhoz, jelenségekhez, mint integráció vagy asszimiláció. Felfoghatatlanul nehéz lehetett bennszülöttként a betolakodók térnyerését megélni, elfogadni…túlélni pláne. Fátylat rá, mondhatjuk, rég volt, van elég (hasonló) baj a jelenkori világban… Csakhogy Scorsese filmje – David Grann regénye – rendesen felpiszkál bennünket. Karl May és J. F. Cooper regényeiben még nem így festettek az indiánok. Tiszták voltak, tüzesek, méltóságteljesek, erősek…
Az oszázs indiánokkal megtörtént mindaz, amit a Megfojtott virágok megörökít. Scorsese jóvoltából most sokan megismerhetik a szerencsétlen sorsú törzs történetét. A filmben nevesített szereplők valóban áldozatok voltak, módszeres, kitervelt gyilkosságok áldozatai, és a véres események mögött sunyi, háttérből irányító, befolyásos „urak” álltak. Az sem kitaláció, hogy a haszonleső „sápadtarcú” kalandorok a vagyon reményében cserkészték be az indián nőket, és érdekükben állt, hogy az oszázs feleségek ne éljenek sokáig…
A gyanús eltűnések, gyilkosságok után az elkeseredett indiánok szűkebb köre Washingtonba utazott, köztük Ernest oszázs felesége, Molly Kyle is, akinek több testvérét meggyilkolták, és a kormányzótól kértek segítséget az esetek felgöngyölítésére. Tom White FBI-ügynök nyomozócsapatot szervezett, és szövetségeseivel elvegyültek az oszázsi alvilágban…
***
A film alapjául szolgáló könyv
David Grann dokumentumregénye, a Megfojtott virágok – Az amerikai bűnüldözés legsötétebb fejezete és az FBI születése, valós eseményt mesél el, „az amerikai bűnüldözés legsötétebb fejezetének” nevezve. A 20. század elején derült ki, hogy az oszázs indiántörzs „művelésre alkalmatlannak” nyilvánított földje alatt hatalmas olajkészlet húzódik. A törzs tagjait az ásványkincs egy csapásra gazdaggá tette, s ennek megfelelően az életmódjuk drasztikusan megváltozott. Csakhogy az olaj rengeteg kalandort vonzott a földjükre, akik közül sokan a legsötétebb módszereket bevetve próbáltak hasznot húzni az oszázsok természeti kincséből.
A film magyar forgalmazója az UIP-Duna Film. 2023. október 19-étől látható a hazai mozikban.
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
