Menjek vagy maradjak? Hogyan éljük túl a párkapcsolatot egy nárcisztikus mellett? Könyvajánló

Hogyan éljük túl a párkapcsolatot egy nárcisztikus mellett? Menjek vagy maradjak? A túlélés kézikönyve, amely valós tapasztalatokon alapul.

Ilyen hosszú, tagolt címet meglehetősen ritkán szokás adni könyveknek, ám a Partvonal Kiadó gondozásában megjelent kötet borítójának teljes felületét ez a kétségtelenül kifejező és figyelemfelkeltő szöveg tölti ki. A főcím: Menjek vagy maradjak? A kötet szerzője Dr. Ramani Durvasula, amerikai klinikai szakpszichológus.

A nárcizmus jó ideje felkapott téma, de kár lenne ezzel a felületes kijelentéssel minősíteni, hiszen a jelenség meglehetősen összetett. Nem véletlenül beszélünk, hallunk a bántalmazó kapcsolatokról mostanság ilyen sokat. Nagy hangsúllyal jelennek meg az erőszakról, az elnyomásra épülő kapcsolatok természetéről különféle írásművek, médiatartalmak. Ezek egyrészt felhívják a figyelmet a kapcsolatok egyensúlytalanságából fakadó ártalmas dinamikára, egyúttal ki is fejezik a különféle kapcsolati rendszerek hierarchikus jellegéből fakadó, rögzült működési sémákkal – túlkapásokkal, határátlépésekkel, visszaélésekkel – való szembefordulást.

„Az ember méltósága, az önbecsülése… olyan drága kincs, hogy ha azzal fizetünk, mindig túl nagy árat fizetünk.” Jorge Bucay

A bántalmazó kapcsolatok leegyszerűsítve alá- és fölérendelt felek játszmája; nem jellemző a határtartás, ezért a bántalmazás a végletekig elfajulhat, komoly, nehezen gyógyítható sérüléssel járhat úgy is, hogy nem kíséri fizikai atrocitás.  

A bántalmazó kapcsolatok elleni fellépések a tisztulás és szemléletváltás iránti (sürgető) igényt fejezik ki, elősegítik a közgondolkodás formálását, korokon átívelő szokásrendszerek, tabuk ledöntését. Minél több emberben kristályosodik ki a változtatás szükségessége, az erőszak bármely formájával szembeni intolerancia, annál nagyobb esély van arra, hogy egy toleránsabb, elfogadóbb társadalom alapjait rakjuk le a következő generációknak. A tisztulás folyamata nem egyik napról a másikra következik be, valamikor, valamivel el kell kezdeni, lehet az a #metoo mozgalom vagy az ún. bántalmazásellenes szemléletformáló szakirodalmak virágkora stb. 

Magyar szerzők is publikáltak már népszerű könyveket nárcizmus témában, ezek közül való például Bánki György pszichiáter könyve…

Visszatérve a Menjek vagy maradjak? c. kötetre, az alábbiakat olvashatjuk a fülszövegben:

„A narcisztikus ember általában elbűvölő, sikeres a munkájában, de parancsolgat, manipulatív, feljogosítottnak érzi magát mindenre, és semmilyen empátiával nem rendelkezik. Párkapcsolatában az egyik pillanatban karizmatikus és sármos, majd egy szempillantás alatt csalódást okoz, nyugtalanná teszi a másik felet, aki emiatt kételkedni kezd önmagában. A narcisztikus partner lassan lerombolja a vele együtt élő társ pszichikai jóllétét, tönkreteszi mentális egészségét is, így az esetek nagy többségében a szakítás a legjobb megoldás – ám bizonyos esetben ez fel sem merülhet lehetőségként, mert megdönthetetlen érvek szólnak a maradás mellett: közös gyermekek, pénzügyi biztonság, vallásos meggyőződés vagy egyszerűen a szerelem.”

Dr. Ramani Durvasula írása praktikus tanácsokkal teli túlélési kézikönyv. Ez egyrészt felfogható kapaszkodónak, másrészt meglehetősen fenyegetően hangzik… Kifejezi, hogy a nárcisztikus kapcsolat nehezen élhető, vagyis a túlélésre kell berendezkedni, ha lehetetlennek tűnik kilépni belőle.

A könyv 360 oldalas, nem egyestés olvasmány. És nem is könnyed, sokan érezhetik úgy, hogy muszáj pihentető szüneteket beiktatni. Aki érintettként olvassa (nárcisztikus partnereként), úgy érezheti, hogy otthon van, gyakran szembesülhet ismerős helyzetekkel, reakciókkal, egyszóval AHA-élménnyel. Lehet, hogy a könyv sokak számára a felismerést hozza el arról, hogy a kapcsolata miért nem működik „álomszerűen”. Aki „csak” azért olvassa, mert érdekli a téma, a kötet végére kimerülhet… 

Részletek a könyvből

„A szelfi. A valóságshow-k. Közösségi média. Melyik a kedvenc együttesed? Elbűvölő vagyok? Vissza fogsz követni? A nárcizmus valójában az új világrend.”

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság DSM-5 diagnosztikai és statisztikai kézikönyve így definiálja a nárcisztikus személyiségzavart: „A nagyszerűség átható mintázata, a csodálat igénye, az empátia hiánya. (…) Változatos és sérülékeny önértékelés jellemzi, gyakori az irányításra való törekvés a figyelem és a helyeslés keresése, illetve a lenyűgözés nyílt vagy rejtett kieszközölése révén.”

“A nárcizmus végeredményben az önértékelés zavara. A nárcisztikus grandiózussága, nagyszerűségre való törekvése és hetvenkedése azt eredményezheti, hogy a legtöbb ember magabiztosnak, okosnak és sikeresnek tartja őt, de ha megkapargatjuk a felszínt, máris feltárul, hogy a csillogó máz alatt olyan ember fejlik, aki nem képes szabályozni az érzelmeit, és csak azért létezik, hogy elnyerje mások elismerését. Azokon a napokon, amikor mások dicsérik őket, nagyszerű napjuk van. Amikor viszont kritikát fogalmaznak meg velük szemben, összeomlik a világuk. (…) Tekintve, hogy az egész világ egyre inkább a felszínesség felé halad minden szempontból – a munkában, az iskolában, a szülői viselkedésben és a szerelemben is-, a narcisztikus felszínességre irányuló hajlama nem is tűnik olyan rendkívülinek.”

„A nárcisztikusok is szerelembe esnek. (…) Számukra a szerelem igen grandiózus élmény, a “szerelem első látásra” vagy a “csak egyszer az életben” kifejezésekkel leírt love story.”

Az alábbiakban egy gyorstesztet emelnék ki a kötetből. A szerző szerint ezek a nárcisztikus emberek fő jellemzői, és mindegyikről mint figyelmeztető jelről, részletesen ír a kötetben. 

  • Az empátia hiánya
  • Nagyzolás
  • Feljogosítottság
  • Manipuláció
  • Harag és dühöngés
  • Paranoia
  • Hiperszenzitivitás (túlérzékenység)
  • Féltékenység
  • A bűntudat vagy a belátás hiánya
  • Folyamatos csodálat és igazolás igénye
  • Hazugság
  • Mindenből mutatványt csinál
  • Projekció (kivetítés)
  • Kapzsiság
  • Érzelmi ridegség
  • Kétségeket ültet el (e manipulációt gaslightingnak nevezik a pszichológiában)
  • Sóherség
  • Soha nem vállal felelősséget
  • Hiúság
  • Kontroll
  • Kiszámíthatatlanság
  • Mások rendszeres kihasználása
  • Kárörvendés
  • Nem szereti az egyedüllétet
  • Nem érzi a határokat
  • Hűtlenség
  • Oda nem figyelés
  • Törékenység
  • Nemtörődömség
  • Csábítás

„Lehet, első látásra feldolgozhatatlannak tűnik, ha mindezek a jelenségek egyetlen rövid listában szerepelnek. Vannak közöttük olyanok, amelyek idővel egymásra rakódnak, mások teljesen függetlenek a többitől. 

Szakmailag megalapozott könyv, ezért azoknak is hasznos olvasmány lehet, akik pszichológiával foglalkoznak vagy lélektani témák iránt érdeklődnek. Az általánosítás jellemző eszköze a szerzőnek, amit helyenként zavarónak éreztem. Egy példa: „A nárcisztikusok élete rendszerint magányosan és megtörten végződik. Miután a státusz, a pompa és a csillogás semmivé lett, a nárcisztikus ember életének végkifejlete általában a történet legszomorúbb része”. 

Maradjunk annyiban, hogy „a nárcisztikusok személyisége nem intimitásra és közelségre lett huzalozva. De ettől még emberi lények. (…) Az ő empátiahiányuk miatt nekünk nem kell ridegnek lennünk velük szemben. (…) Adjunk, de a nárcisztikustól ne sokat várjunk cserébe.”

Igazi kihívás. Sokak számára sorsfeladat.

 

Partvonal Kiadó, 2022

 

Nyitókép: RODNAE Productions/Pexels

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

13 − 11 =

hirdetés