Mi lenne velünk erdők nélkül? Páratlan, de törékeny természeti kincsek között élünk, melyek védelme közös felelősségünk
Öreg bükkösök, tölgyek, fiatal akácok, cserjék, sziklák, ösvények, csend, halk neszek, hűs szellő, szűrt fény, puha avar. Lenyűgöző őserő és mindehhez az a jellegzetes fanyar illat. Erdő. Nem lehet nem szeretni.
Az erdők nem egyszerűen fák együttesei, hiszen más-más területekhez, különböző ökoszisztémákhoz kapcsolódnak, nem különíthetők el tájegységektől, azok szerves részei. Az erdő életforrás, életközösség és élőhely is, amely magában foglalja a talajban élő mikroorganizmusokat, a földfelszínen élő mohákat, gombákat, lágy- és fás szárú növényeket, továbbá a benne élő rovar-, madárvilágot és vadállományt.
Valamennyi erdőterület egyidejűleg tölt be védelmi, gazdasági és közjóléti szerepet.
A biológiai sokféleség megőrzésének az erdők a legfontosabb színterei, ezt a célt szolgálja az ún. természetközeli erdőgazdálkodás, melynek lényege, hogy a természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni az erdőgazdálkodás során, összhangban az uniós Natura 2000 európai hálózat irányelveivel. Erdeink több mint kétharmada része a Natura 2000 hálózatnak, ezért természeti értékeink megőrzése szempontjából kulcsfontosságú az, hogy milyen munka folyik bennük. Cél és követelmény a természetes élőhelyek, a vadon élő állat- és növényfajok védelme, a biológiai sokféleség megóvása, helyreállítása.
Az erdőgazdálkodás célja nem lehet más, mint az erdő védelme, az, hogy az erdő megőrizhesse biológiai változatosságát, termő- és felújuló képességét annak érdekében, hogy unokáink is élvezhessék a gazdag természeti örökséget.
Magyarországon jelenleg 898 ezer hektárnyi védett természeti területet tartanak nyilván, melynek csaknem fele erdő. A teljes magyar erdőterületek több mint 20 százaléka jogi védelmet élvez.
A védett természeti területeken belül az erdőrezervátum sajátos természetvédelmi kategóriának számít, ezeken a területeken fokozottan figyelni kell a természetes erdei életközösségek megóvására. Magyarországon mintegy 13 ezer hektár területet tesz ki az ide sorolt 63 erdőrezervátum.
A természetszerű erdők hazánkban közel 900 ezer hektárt tesznek ki, míg a faanyagigényt kiszolgáló ún. kultúrerdők területe is megközelítőleg ennyi.
Az idős, jó növekedésű bükkösök adják a legnagyobb fatömegű erdőket. A cseres-tölgyesek a legelterjedtebb erdőtársulások, középhegységeinkben és dombvidékeinken a leggyakoribbak. A tölgykőris-szil ligeterdők folyóink, nagyobb vízfolyásaink mellékét követik, a puhafás fűz-nyár ártéri ligeterdők főleg az alföldi folyók alacsony árterületének társulásai. A gyertyános-tölgyesek domb- és középhegységeink jellegzetes fái, de az Alföld nyirkosabb talajú részein is előfordulnak. A kultúrerdők közül az ország erdeinek kb. hatodát az akácosok adják – fája sokoldalúan hasznosítható. Említésre érdemesek az erdei- és fekete fenyvesek, de luc- és vörösfenyővel is találkozhatunk az erdeinkben.
Mi mindent köszönhetünk az erdőknek?
Az erdők az élet szigetei – a legnagyobb oxigéntermelő területek. Megkötik a szént. A fotoszintézis során feldolgozzák a szén-dioxidot és oxigént állítanak elő, s az így megkötött szenet tárolják.
Faanyagot adnak, hozzájárulnak a termőtalaj és a vízbázis védelméhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez.
Az erdők fái fontos nyersanyagforrások, újratermelhető energiahordozók, sok-sok nélkülözhetetlen és jóléti termék forrásai.
Az erdők természetes vízszabályzók, kiemelkedő szerepük van a bolygó vízháztartásában, és a makroklímát is befolyásolják.
Az erdőkön kívül lassan már nincs olyan hely, ahol a tápláléklánc megszakítás nélkül fenntartható.
Sokat köszönhetünk az erdőknek! Erdők nélkül nemcsak javaktól, de élményektől is meg lennénk fosztva, az erdők néma pszichológusok, de nemcsak mentális, hanem fizikai jólétünket is szolgálják. Egyre kevesebb hely van a Földön, ahol a természetet a maga szépségében érzékelhetjük – a természetes erdők ide tartoznak.
Sajnos sokan tekintik hulladéklerakónak, a figyelmetlenebb kirándulók szemetelnek, mások pedig a sajátjukként kezelik a fákat. Hundertwasser szavai nekik is szólnak:
Vendég vagy a természetben, viselkedj!
Erdei iskolák Magyarországon >>
Felhasznált szakirodalom: Országos Erdészeti Egyesület, erdo.kormany.hu
Filmajánló
Gemenc – Árterek világa
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
