Mire számíts, ha 40 felett ma lombikba kezdesz?

„A magyar nők gyermekvállalási kora az európai trendekhez hasonlóan kitolódott, emiatt a meddőségi problémákkal küzdő párok száma folyamatosan emelkedik.
A legújabb statisztikák szerint

minden negyedik-ötödik magyar pár küszködik meddőséggel, amiért fele-fele arányban felelnek nők és férfiak.

A mesterséges megtermékenyítést az egészségbiztosító öt alkalommal finanszírozza. Mindez azonban csak a házasságban, és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkre igaz.

Egyedülálló nőknek – és azoknak, akik betöltötték a 45 évet – nem jár állami támogatás.

A mesterséges megtermékenyítések sikeressége lényegesen csökken az életkor emelkedésével. A lombikprogramokat tekintve a 35 év alattiaknál a beültetések közel 40 százaléka végződik szüléssel, a 38 és 40 év közöttieknél ez az arány már csak 22, a 44 év felettieknél pedig 1 százalék.

Az életkori tényezőket a férfiaknál sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az ő biológiai órájuk is működik, csak később, és lassabban kezd el ketyegni… Egy férfi akkor számít nemzőképesnek, ha 1 milliliter ondójában 15 millió ivarsejt van. A negyvenedik év körül viszont náluk is egyértelmű hanyatlás kezdődik. Az átlagos spermiumkoncentráció ráadásul világszerte, így nálunk is folyamatosan csökken. Nem kicsit, hanem drasztikusan.
20 éven belül megtörténhet a végzetes fordulat, és többségbe kerülhetnek a meddő férfiak.

Donorspermium tud segíteni azokon a párokon, ahol a férfi meddősége miatt nem jön a baba. Viszont másfél évvel ezelőtt bezárt az ország legnagyobb spermabankja.

A külföldről érkező spermadonációt megtiltották, hazai donor pedig nincs elég. (2014-ben 152 jelentkező közül mindössze kettő volt alkalmas donornak!)
Felhasználható donorspermium hiányában a reprodukciós eljárások lehetetlenné válnak…És vannak párok, akik emiatt kifutnak az időből, és soha nem lehet gyerekük.

Tb-támogatás mellett is több százezer forintot kell költeni azoknak a pároknak, akiknek csak mesterséges úton lehet gyerekük. Az első lombikkezelés ritkán hozza meg a sikert.

És még az OEP által támogatott eljárásban is legalább háromszázezer forintba kerül, mire a számtalan vizsgálat, illetve konzultáció, valamint a tb-támogatás mellett is horrorárú hormonkészítmény kiváltása után eljut végre valaki az „ingyenes” beültetéshez.
A három állami intézmény (a Szent János Kórházban működő Budai Meddőségi Központ, a SOTE 1. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztálya, és a Pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán működő Reprodukciós Központ) iszonyúan túlterhelt. 3-6 hónapot is várni kell a bejutásra… Emiatt is sokan kényszerülnek magánszolgáltatóhoz, ahol akár több millió forintos lehet a végszámla, mire a gyerek összejön. Ha összejön.” 

A fenti írást a HVG forrásaiból válogattam össze. Szomorú statisztikák és hatalmas összegek szerepelnek benne. „A reményt persze nem lehet szabályokkal kordában tartani, vagy keserű tapasztalásokkal letörni. Egyszerre áldás és átok ez.”

Akinek van a fentieknél naprakészebb információja, vagy megosztaná a tapasztalatit, kérem, írja meg ide a cikk alá. Sokaknak segíthet a tájékozódásban.

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhat − 13 =

hirdetés