Mókusék gazdag karácsonya
A kertünkben van egy öreg törökmogyorófa, nagyjából száz éves lehet. Nagyra nőtt, ízletes termése ősz elején érik, a mókusokkal együtt szüreteljük a rojtos kupacsban megbújó mogyorót. Ha a különös formájú kupacs megszárad, magától kihullik belőle a csonthéjas termés. Örültünk az utóbbi pár év bőséges hozamának, körülbelül tíz kiló mogyoró gyűlt össze a kosárban; néha sütemény készült belőle, néha megfürdettük mézben vagy csak úgy magában fogyasztottuk.
A mogyoróval teli kosarat novemberben kitettem a teraszra, gondolván, nem árt neki a hideg.
A napokban kigondoltam, hogy sütök kekszet, elindultam hát a teraszra a mogyoróért. A kosár a helyén volt, csakhogy nem volt benne egy fia mogyoró sem. Nem fért a fejembe, hogy hová tűhnetett a több éve őrizgetett termés…! Kérdeztem fiam apukáját, talán elajándékozta? Két pillanat alatt kibogozta a rejtélyt.
– Soha ennyi mókust nem láttam a háznál! Nem emlékszel, még mondtam is, milyen jó fotótémát kaptál…!
Kép: Oldiefan, Pixabay
Valóban, feltűnt, hogy a mókusok újabban szinte bemerészkednek a nappaliba, de nem fogtam gyanút.
Így esett, hogy felejthetetlen telet szolgáltattunk a környék mókusainak. Pár hét leforgása alatt eltüntették a törökmogyorót.
Lenyűgöző életösztön! Mókuslelemény.
Ne csodálkozzon senki, ha szokatlanul túltáplált egyedeket lát a környékünkön. Nem csak nyomokban tartalmaznak mogyorót…
Nyitókép: Alexas_Fotos/Pixabay
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
