Majd csak lesz valahogy… Nagypapa életvezetési tanácsai
//Rengeteg bölcs idézettel találkozhatunk a közösségi oldalakon, melyek a kritikusabb alkatok szerint nem egyebek, mint giccses fotográfiákra applikált semmitmondó közhelyek, a vizuális környezetszennyezés tényét jócskán kimerítő lájkvadász csalik.
Szerettem volna nagyapám egy-egy magvas gondolatát megörökíteni ilyen képeken, biztos vagyok abban, hogy nem venné zokon. Nagyon közel álltunk egymáshoz…
Egy kis kitérő, egy különös családi párhuzamról. Nagyapámat Mesterházy Lajosnak hívták. Többször kérdezték tőlem, hogy azonos-e az író Mesterházi Lajossal. Nem, nagyapám nem azonos vele. Engem Mesterházy Mónikának hívnak. Sokszor kérdezték tőlem, hogy azonos vagyok-e a József Attila-díjas magyar költő, műfordítóval, Mesterházi Mónikával. Nem vagyok azonos vele. Hívtak már be rádióba, hogy beszéljek a névrokonom új kötetéről, sőt, nekrológ írására is kért már fel – tévesen – neves irodalmi folyóirat. :)
Íme, nagyapa bölcsességei!
A képekre kattintva látható a nagy méret
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között szakújságíróként tevékenykedtem, szakmai kiadványok és rendezvények létrejöttében közreműködtem.
Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom, prevenciós foglalkozásokat tartok, szakmai érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a szociális kompetenciafejlesztés és a készségfejlesztés áll. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének mesterképzésén az iskolai mentálhigiéné volt a kutatási témám. Okleveles szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.
