Ne dőlj be, ne vedd meg! Deinfluencing jelenség: frappáns válasz az influencer marketingre
A deinfluencing jelenség a közösségi médiában, főleg a TikTokon terjed egy ideje, egyfajta kritikus válaszként a termékgyártók és forgalmazók erőteljes influencermarketingjére.
Bizonyos követőszám felett már nemcsak ismert emberek, hanem gyakorlatilag bárki influencerré válhat a közösségi platformokon (Facebook, Instagram, TikTok), és ezt a cégek ügyesen ki is aknázzák, reklámfelületként hasznosítva az influencerek közösségi oldalait.
Win-win helyzetről beszélhetünk, hisz a fogyasztásra, vásárlásra ösztönző reklámozásért cserébe a „véleményvezérként” is számon tartott influencerek bevételhez jutnak. Sokakban megfogalmazódik ennek kapcsán a kritika: az influencerek az általuk reklámozott termékeket valóban ismerik, használják, s ténylegesen elégedettek is vele annyira, ahogy az a posztjaikból, bejegyzéseikből kitűnik? Prokopp Dóra, aki az ’90-es években műsorvezetőként tett szert országos ismertségre, miután feltűnt egy samponreklámban, azt mondta egy interjúban:
van az a pénz, amiért korpásodik az ember haja.
A felhasználók, követők vásárlási döntéseire hatással vannak az influencerek. Még akkor is, ha sok követőjük nem kedveli a szponzorált tartalmakat, és árnyaltan látják a képet: tisztában vannak azzal, hogy a kedvencük épp fizetős megbízást – reklámszerződést – teljesít megbízottként. Az influencer szabadsága abban áll, hogy mihez adja a felületét, az arcát, a nevét, némileg megnyugtató, ha nemcsak a reklámért kapott összeget veszi figyelembe.
Nagyon sok a szponzorált tartalom a közösségi médiában, erre kezdett kibontakozni válaszul a deinfluencing jelenség. A deinfluencing tudatos vásárlásra ösztönöz és egyre többen állnak mögé; egy-egy deinfluencing posztban a felhasználók elmondják a tapasztalataikat egy-egy olyan termékről, amelyről azt gondolják, hogy felesleges volt rá pénzt áldozniuk. Mert – bedőlve az ösztönzésnek, esetleg a kedvezménynek -, a terméket megvették, de végül csalódtak, s nem a beharangozott vagy elvárt minőséget kapták, ráadásul a kedvezménnyel együtt is drága volt…
A deinfluencing jelenség egyfajta ellenállási mozgalom, amely görbe tükröt mutat a tökéletesség illúziójának, a túlfogyasztásra és a felesleges holmik felhalmozására ösztönző reklám manipulációnak.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
