Nelli és Levi házat épít (5.) Új építész, apró tervmódosítások, engedélyeztetési procedúra
Ha minden a tervek szerint halad, Nelli és Levi közös életének nagy álma válik valóra 2014-ben: a fiatal pár Budapest vonzáskörzetében, családi házas zöldövezetben építi fel az otthonát. A tervezés és a kivitelezés folyamatáról, az aktualitásokról hetente olvashatunk Nellitől, aki amellett, hogy dokumentálja a történéseket, igyekszik hasznos információkkal szolgálni, így pénteki beszámolói révén nyomon követhetjük, mi mindennel jár egy kertes ház megvalósítása. Az eddig megjelent 4 összeállítás itt olvasható. Nelliék új – profin és gyorsan dolgozó – építésszel folytatják a munkát, gőzerővel készülnek a tervek, melyek nemcsak a hivatalos engedélyeztetési eljáráshoz szükségesek, de a tervezett lapos- vagy enyhén dőlő tető miatt még tervtanács elé is kell vinniük. Jövő héten eldől, megvalósulhat-e Nelliék álma: a zöldtető.
Az új tervezőnk, Laci saját elmondása szerint „öreg róka”, nem a mi házunk az önmegvalósítási projektje. Az elképzelésünket elfogadta. Elmondta: az alaprajz letisztult, átgondolt, s érzi is rajtunk, hogy tényleg ezt, vagyis ilyen házat szeretnénk; ezért csak apróságokon változtatott, a megkérdezésünk után. Módosult némileg a teherhordó falak helye, ami statikai kérdés is, nemcsak esztétikai.
Laci nagyon gyorsan dolgozik, csak úgy röpködnek közöttünk az e-mailek. A geodétája már felmérte a telket, így pontosan tudjuk a magassági pontokat, vonalakat, ő pedig tud dolgozni azon, hogy milyen szinteltolások is kellenek a házba. Ez alapján háromféle homlokzati lehetőséget is felrajzolt, lényegében a tetőváltozatokat.
Nem szeretnénk magastetőt: enyhe lejtésűt vagy lapostetőt inkább. Laci már járt az építésügyi osztályon is, ahol épp a tető miatt előírták: tervtanács elé kell vinni a tervet. Ez 2014. február 5-i leadást jelent, február 10-én lesz a tanácsülés. A tervtanács előtt kell majd Lacinak és Levinek a lapostető mellett érvelnie. Hogy miért? Mert nincs a környéken – pontosabban az utcában – másik lapostetős lakóház. Mivel zöldtetőt, vagy napelemekkel felszerelt tetőt szeretnénk, remélem, a tervtanács jóváhagyja a tervünket.
A tervleadási határidőig el kell készülnie a véglegesnek mondható, bár nem teljesen kidolgozott alaprajznak, a metszeteknek és a homlokzati rajzoknak. Nem olyan régóta kötelező az úgynevezett települési véleményezési eljárás dokumentáció elkészítése és beadása is az engedélyeztetési tervvel együtt. Ezt is elkészíti a tervező (ha minden igaz, nem minden önkormányzat, vagy is építésügyi hatóság tart rá igényt). Nálunk kérik.
A másik vonalon is haladunk a hivatalos ügyintézést illetően: sajnos illetéket kell fizetni a telek után, mert az adásvételi szerződésben és a térképmásolaton szerepel a telken lévő (félig beomlott) házikó. Így nem üres építési telekként, hanem kivett hétvégi házként sorolták be, ami után az illetéket meg kell fizetni.
Már annál a fázisnál tartunk, amikor a gépésszel és elektromos tervezővel is konzultálni kell arról, milyen megoldásokat szeretnénk a házba. Nekik egymással is kell egyeztetniük: a mi elképzeléseink hogyan valósíthatók meg, nem ütközik-e egyik a másikkal? Fontos kérdés a statika és szigetelés is, de ezek olyan szakterületek, melyekbe nem nagyon van beleszólásunk.
Mivel alacsony energiafelhasználású házat szeretnénk,
fontos a jó hőszigetelés, s ez az információ elég is a szakembernek. Nem mellékes például a beépítendő ablakok minősége, tudni kell például hogy az adott nyílászárónak milyen a hőátbocsátási tényezője. Az általunk kinézett ablakok U-értéke 0,8 és 1,1 közé esik.
Az U-érték azt mutatja meg, hogy a szigetelő közeg egy négyzetméterén, egységnyi idő alatt mennyi hőenergia távozik, ha a külső és a belső oldal hőmérséklete között egy Celsius-fok a különbség. Például ha az U-érték 1W/m2K, az azt jelenti, hogy a két különböző hőmérsékletű közeget elválasztó szigetelőfelület minden egyes négyzetméterén másodpercenként 1 Joule hő távozik (értelemszerűen a hidegebb közeg felé), amennyiben a két közeg hőmérsékletének a különbsége 1 °C.
Arra természetesen fel vagyunk készülve, hogy az új rendszer szerint az engedélyeztetési tervet és minden szükséges dokumentumot elektronikus úton kell benyújtani az ÉTDR, azaz az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer online felületén, vagy az ügyfélkapun keresztül. Ennek ellenére örülök, hogy Laci személyesen is felvette a kapcsolatot az építésügyi osztály dolgozóival – szerintem ennek még mindig van szerepe az engedélyezési folyamatban. Mindenhol emberek ülnek, és mindenki örül, ha megkönnyítik a munkáját.
Tippjeim
Ha begyorsulnak az események, tarts lépést vele, ne rajtad múljon hogy milyen gyorsan tudtok haladni! Ha olyan szerencsések vagytok, hogy az építészetek gyorsan dolgozik, rendszeresen kommunikál és proaktívan intézi a dolgokat, azokat a kérdéseket, melyek tőle érkeznek, gyorsan kell kezelni, magyarul ne várakoztassuk meg a válaszadással. Az eredeti terveinkhez képest csúszásban vagyunk – egyelőre nem vészes – ezért is lényeges, hogy ne saját mulasztás miatt veszítsünk értékes napokat.
Nyitókép: Aktívház Dániából | Tervek: aart Architects A/S
Ajánló
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.