Olá Lisboa, olá Krisztina! Trombitaművész volt, végül idegenvezetőként találta meg a boldogságát Portugáliában
Duncsák Krisztina 13 éve a férjével együtt tanulni ment Portugáliába. Előtte mindketten zeneművészeti tanulmányokat végeztek, a nyelvtudásukat szerették volna elmélyíteni a Coimbra Egyetemen. Krisztina édesanyja akkor már egy ideje Portugáliában dolgozott, így nem volt számukra teljesen idegen a közeg. Beleszerettek az országba. Maradtak. Két gyermekük már kint született. Krisztina évek óta idegenvezetőként és esküvőszervezőként dolgozik Portugáliában.
Krisztina férje kürtművész, zeneiskolában tanít, emellett szimfonikus zenekarban játszik. Krisztina is zenetanárként dolgozott eleinte Dél-Portugáliában, első gyermekük születéséig. Trombitaművészként is érvényesülhetett volna, de más utakra lépett. Mindig is szeretett utazni, így nem állt távol tőle az idegenvezetői pálya. Nemcsak magyar turistákat kísér, de kitüntetett figyelmet fordít a magyar vendégekre.
– Portugália előtt 18 országban jártam. Itt éreztem először, hogy megtaláltam a számításaimat. Nyugodt a közeg. Európai viszonylatban kiemelkedően magas a napsütéses órák száma, szeretjük a gasztronómiáját – meséli Krisztina, aki ritkán látogat Magyarországra, de informált, „képben van”, részben azért, mert rendszeresen szervez programokat Portugáliába utazó magyaroknak. Idegenvezetőként igyekszik maximumot nyújtani, saját csapattal dolgozik.
– Amikor más ország kultúráját akarom megismerni, én is megkeresek idegenvezetőket, hogy olyan információkat kapjak, amiket nem találok meg a neten. Azt az életérzést, amit egy idegenvezető átad, nem lehet elolvasni, azt hallani kell. Bevallom, voltak turistaként kellemetlen élményeim idegenvezetőkkel; a jobbaktól igyekszem inspirálódni, és remélem, hogy ennek köszönhetően sikerül jónak lenni.
– Hogy érzékeled, a portugál és a magyar mentalitás mennyiben fedi egymást?
– A magyar vendégeknek közel három napra van szükségük, hogy átvegyék a portugál életritmust. Lisszabonban a helyiek ráérősen elidőznek egy étterem vagy kávézó teraszán, nézik a vizet, élvezik a napsütést, ez szokatlan a magyaroknak. Teljesen más az életvitelük azoknak, akik tengerparton vagy óceán mellett élnek. Portugáliában sokkal többet sétálnak az emberek, nagyvárosokban is, és teljesen máshogy viszonyulnak egymáshoz. Sokkal kommunikatívabbak például. Itt egyáltalán nem furcsa, ha idegenek szóba állnak egymással, beszélgetést kezdeményeznek például egy áruházban, miközben a pénztár előtt várakoznak. (…) Amikor megérkeztem, nagyon furcsa volt, hogy az utcán ismeretlenek rám mosolyogtak. Frusztrált, nem értettem, minek szól a mosoly. Ma már én is megengedem magamnak a mosolygást. A közvetlenség mindenütt jelen van. A portugálok a mindennapokban keresik a szombatot és a vasárnapot. Munka után beülnek valahova, beszélgetnek… Ezt tanév közben is megengedhetik maguknak a szülők, mivel a gyerekek fél hatig vannak az iskolában. A tanítás pedig 9.15-kor kezdődik. Jellemző, hogy a családok étteremben jönnek össze, étteremben ünneplik meg a jeles alkalmakat, nem pedig valamelyikük otthonában.
– Hogy állsz a honvággyal?
– Huszonöt éves koromban jöttem Portugáliába, mondhatni, itt formálódtam, talán ezért nincs honvágyam. Itthon érzem magam. Öt éve voltam otthon utoljára. Kárpátaljai magyar vagyok. Apukámmal napi szinten tartjuk a kapcsolatot, és az anyai és apai nagyszülőkkel is, akik Magyarországon élnek. Férjem édesanyja pedig Olaszországban él. Idén őket látogattuk meg, jövőre Ukrajna következik. Szabadságunkat a világ felfedezésével töltjük, negyven országban jártam már.
– Említetted, hogy tizenhárom éve édesanyádat követtétek Portugáliába. Ő azóta is Lisszabonban él?
– Anyu cukrászként jött ki anno. Portugáliában rengeteg a kávézó, étterem, így könnyen el tudott helyezkedni. Kezdettől fogva egymás közelében lakunk. Tegnap szilvás gombóc vacsorára hívott meg bennünket. A magyar gasztrnómia benne van a mindennapjainkban és az ünnepeinkben. A magyar vendégeim annyira kedvesek, hogy mindig megkérdezik, mit hozhatnak otthonról. Legutóbb füstölt szalonnát kértem; Portugáliában nem esznek füstölt szalonnát.
– A koronavírus-járvány Portugáliát sem kíméli, 2021 nyarán is érvényben voltak korlátozások, ami komoly hatással lehet a munkádra…
– Hasonlóképpen, mint Magyarországon, be voltunk egy ideig zárva. Online tanultak a gyerekek idén két hónapon keresztül, tavaly kétszer is. Mivel nyelvet is tanultam, tanítványokat vállaltam online. Nyelvoktatásra váltottam, mint a legtöbb idegenvezető. Heti 33 órában dolgoztam otthon. Három szobánk van, mindenki a saját kuckójában tette a dolgát. Férjem is online adta le az óráit, emellett bejárhatott a munkahelyére. Nem olyan a turizmus, mint a COVID előtt, de a júliust úgy zártam, mintha nem lenne járvány. Tavaly még nem mertek az emberek utazni, idén többen elindultak, és nagyon remélem, hogy 2022-re helyre fog állni minden.
Milyen szolgáltatásokat vállalsz idegenvezetőként?
Szállás- és utazásszervezésben nem veszek részt, kizárólag túrákat ajánlok, többek mellett az alábbi helyekre: Sintra, Cascais, Cabo da Roca, Óbidos, Nazaré… Sintra Lisszabontól negyven kilométerre található, a Világörökség része, kultúrtáj, gyönyörű hely, tele van palotával. Onnan továbbindulunk a világ végére, Cabo da Roca-ba, majd felfedezzük Cascais gyönyörű öbleit. Ez a kör egy átlagos túra minden idegenvezető és turista körében. Ha nem idegenvezetővel indulunk, hanem magánúton, az autó bérlése körülményes is lehet. Ezen az útvonalon feltörték egy vendégem autóját, elvitték az összes cuccát. Én sofőrökkel dolgozom, a sofőr vigyáz az autóra, amíg távol vagyunk. Portugáliában nem rossz a közbiztonság, de előfordulnak ilyen esetek. Nagyon népszerű úticél Óbidos; kilencven kilométerre van Lisszabontól. Olyan, mint Veszprém – minden korban a királynék városa volt. Nazaré is csodálatos, szép kis halászváros, élő néphagyománnyal. Téli óriáshullámairól is nevezetes.
Melyik az a három étel, amit kötelező Portugáliában megkóstolni?
Pastel de nata, a vaníliakrémmel töltött kosárka. Portói bor. Tőkehal (bacalhau). Szeretek főzni. A pandémia alatt Portugál gasztronómia néven indítottam egy csatornát a YouTube-on.
Gasztronómia, kulturális értékek, természeti adottságok. Ezek együttese adja az ország vonzerejét?
Portugália azért is megfogja az ide látogatókat, mert őrzi a hagyományait. Nem mesterkélt. Természetes és nagyon emberi.
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
