A legek temploma: az esztergomi bazilika

Esztergomból a mintegy fél kilométer hosszú Mária Valéria hídon juthatunk át a szlovákiai Párkányba. Finom sztrapacskát kínálnak a vendéglőkben, pusztán a látvány miatt is érdemes menni: gyönyörű panoráma nyílik az esztergomi bazilikára.

A templom klasszicista stílusban épült, a Szent István téren a Várhegyen található. Az épület a magyar katolikus egyház főszékesegyháza.

A bazilika pontos neve: A Mennyekbe Felvett Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Bazilika. Esztergomhoz bármely irányból is közeledünk, messziről látszik a Várhegyen elterülő monumentális katedrális.

A Várhegyen az első templomot Géza fejedelem építette, itt koronázták meg első királyunkat 1000 karácsonyán. István király innen szervezte meg a magyar egyházat, építette az első bazilikát Szent Adalbert tiszteletére, és emelte rangjában a többi magyar templom fölé.

A 150 éves török megszállás után rommá lőtt Esztergomban csak 1824-ben kezdődött az új főtemplom építése, és 1856-ban szentelte fel Scitovszky János prímás. Liszt Ferenc erre az alkalomra írta híres Esztergomi miséjét, a Missa Solemnist.

A legek temploma

114 méteres hosszúságával, 18 méter vastag alapfalaival, 100 méteres magasságával az ország legnagyobb temploma, sőt, Európában is csak a római Szent Péter bazilika, valamint a londoni Szent Pál katedrális előzi meg.

A római Szent Péter bazilika

A római Szent Péter bazilika

A londoni Szent Pál katedrális

Az esztergomi bazilika bal oldali oldalkápolnája Közép-Európa legszebb reneszánsz műemléke, feltűnően különbözik a befogadó dómtól anyagában és díszítésében; az 1500-as évek elején Bakócz Tamás prímás építtette csiszolt süttői vörös mészkőből. Az oltár carrarai márványból készült, Andrea Ferucci firenzei műhelyében. Szépsége a török katonákat is lenyűgözte, Szolimán szultán dzsáminak alakíttatta át. 1683-ban, Esztergom visszafoglalása után ez a kis kápolna élte csak túl az ostromokat. A jelenlegi dóm építésekor Packh János építész 1600 (!) darabra fűrészeltette szét a kápolnát, hogy eredeti helyéről elszállítva beépítse az új székesegyházba. (A bazilika építészei: Hild József, János Packh, Pál Kühnel, József Lippert.)

A bazilika főoltára felett látható Mária mennybevitele, Michelangelo Grigoletti velencei művész alkotása, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe.

Méretei: 13,5 x 6,6 méter. A művész Tiziano kompozícióját használta fel műve elkészítéséhez. Szintén az ő munkája a kereszthajó két oltárképe is. A jobb oldali ismert magyar legendát dolgozott fel: Szent István Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlja.

A bazilika különlegessége többek között a Szent István királyról készített bizánci ikon: 2000-ben Bartolomeosz, konstantinápolyi pátriárka ajándékozta abból az alkalomból, hogy a keleti, ortodox egyház szentjei közé emelte Szent Istvánt.

A bazilika orgonájának eredetijét Ludwig Moser, salzburgi mester építette 1856-ban; ennek 64 változata volt, 3484 síppal. Az orgona a második világháborúban teljesen tönkrement. Felújítása napjainkban is tart, már több mint 8000 körüli orgonasíppal rendelkezik.

A bazilika egész évben nyitva van, április elsejétől, szeptember végéig 18 óráig, október elsejétől március végéig 16 óráig látogatható.

A kupolakilátóhoz csak jó időben lehet felmenni, április első hetétől október utolsó hetéig, 9.30-tól 17.30-ig.

A templomkertből kilátás nyílik a Mária Valéria hídra, Párkányra és a Dunakanyarra

Háztetők, Duna, megragadó városrészlet és táj

Esztergom és Visegrád között

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenöt − 2 =

hirdetés