Mit árul el rólunk az orrunk alatti mélyedés? Ámor-ív, avagy a philtrum és az arcolvasás
A gyerek a minap megkérdezte, mi az ott, az orra alatt, a szája fölött. Éppen nyakig benne van a miért- és a hogy hívják-korszakban, gyakran vagyok gondban a magyarázatokkal. Hát, tényleg van ott valami, egy mélyedés, de nincs neve – gondoltam elsőre, aztán megnéztem az interneten. Nemcsak az derült ki, hogy ez a philtrum, hanem az is: az ókortól kezdve egész szakirodalma van a témának, milyen személyiségjegyekre lehet következtetni az alakjából és a nagyságából. Őszintén szólva én szinte semmiben sem hiszek, de mindig érdekesnek találom ezeket az összefüggéseket, mert a komoly történeti múlt mögött általában tapasztalati megfigyelések állnak.
A philtrum a magzati fejlődés során, a kétoldali arcnyúlványok egyesüléséből jön létre. Ha zavart szenved ez a folyamat, különböző súlyosságú rendellenességek alakulhatnak ki, mint a nyúlszáj vagy a farkastorok.
Már az ókori Görögországban élők számára hordozott információt a philtrum alakja, nagysága, és a mai napig foglalkoztatja az embereket. Valószínűleg ez úgy alakulhatott ki, hogy az ókoriak erotikusnak találták a szépen ívelt, széles philtrumot, így aztán úgy gondolták, ez az árokszerű mélyedés sokat elárul az illető szexuális szokásairól.
A philtrumra egy másik, valószínűleg szintén nem széles körben ismert szó is létezik: az Ámor-ív. Ebből aztán már egy lépés, hogy egyéb dolgokra is következtessünk, mint a magabiztosságra, vitalitásra, termékenységre, vagy ellenkezőleg, például önbizalomhiányra stb. Így a keskeny philtrum alacsony fokú szexualitásról, elvesztett önbizalomról vagy akár belső feszültségről is árulkodhat.
A fiziognómia egy tudomány, ami szerint tágabb értelemben véve egy ember, állat, növény vagy akár egy egész vidék, egy ország külső megjelenéséből következtetni lehet a benne foglalt lényegi tartalomra, szűkebb értelemben véve pedig az arcvonások tükrözik a belső személyiséget. Az arcolvasásnak is nevezett tudomány több ezer éves múltra tekint vissza, az ókori tudósok mellett az első ismert arcelemzéseket a kínai orvosok készítették, számos kötet született a középkorban is. Eleinte az ember egész testére, fizikumára kiterjedő tanulmányokat írtak, a reneszánsz kortól inkább csak az arcvonásokra koncentráltak. Az 1800-as évektől aztán differenciálódott is a tudomány, egyébként egy érdekes kortárs összefoglalót olvashatunk a történetéről az interneten Umberto Eco tollából, Az arc nyelvezete címmel.
A philtrumról Lailan Young írt összefoglaló jelleggel a Beszél az arc című könyvében, szerinte azok hajlamosak leginkább az önbizalom elvesztésére életük delén, akiknek az orra alatti kis csatorna alig mélyed be, görbe, továbbá kettévágja egy vonal középen. Ők úgy érzik, a legjobb dolgokból kimaradtak az életben. Ezenkívül leírása szerint minél szélesebb a philtrum, tulajdonosának annál nagyobb a szexuális igénye. Persze, kérdezhetnénk, mi a széles, és van válasz is: a philtrum átlagosan 1,25 cm szélességű, az ennél keskenyebb csatorna a mérsékelt, visszafogott nemi vággyal rendelkezőkre jellemző.
Más leírások szerint, ha egy személynek lapos philtrumja van, az alacsony energiaszintre utal. A mély és világosan jelölt horony erős és egészséges energiaszintet jelent. A rövid philtrum rövid életre utal, a hosszú az ellenkezőjére. Az arcon ez a terület a reprodukciós képességekkel is kapcsolatban van: az elszíneződés, a puffadás, a foltok toxikusságot jeleznek, a szaporodó szervek torzulását, esetleg tumorokat vagy cisztákat. Egy mélyebb, kiemelkedő filtrum erős termékenységet, intuíciót és kreativitást mutat. A hysterectomia vagy vazektómia után vízszintes vonal alakulhat ki a philtrumban, altesti műtét után pedig függőleges. A hosszú, széles és mély philtrum erős termékenységre utal, míg a lapos problémákat jelezhet ezen a téren.
A philtrum nagyon érdekelte valaha az embereket, misztikus, titokzatos részletnek számított az arcon: talán azért, mert nincs semmilyen funkciója. Megjelenik például a zsidó mitológiában is: eszerint minden embriónak van egy angyala, aki megtanítja neki a világ minden bölcsességét, amíg a méhen belül él. De születése előtt az angyal könnyedén megérinti a csecsemő felső ajkát, hogy ne mondhassa el az univerzum titkait az embereknek, így a csecsemő majdnem teljesen elfelejti a Tórát is, amit megtanított neki. A mítosz szerint ennek az érintésnek az emléke a philtrum.
Zöld Toll-díjas újságíró, szerkesztő
Közel 20 éve dolgozom újságíróként és szerkesztőként, sokáig kulturális vonalon is tevékenykedtem, aztán megtaláltak az ökológiával, megújuló energiával, fenntartható technológiával kapcsolatos témák: ebben igazán megtaláltam önmagam, emberként, újságíróként is – a szakmai elismerések is így értek el. Elsősorban a környezettudatosság érdekel, ezt a kérdéskört olyan szempontból érdemes megközelíteni, amely a hétköznapi embert a leginkább érdekelheti: inkább a gyakorlat, mint az elmélet oldaláról, inkább a megvalósult, működő projekteket ismertetve, mint a távoli jövőbe vesző álmokat. Szeretem bemutatni az embereket, akik megalkotják vagy alkalmazzák az alternatív módszereket, ezenkívül szívesen foglalkozom a közösségeket teremtő, illetve erősítő mozgalmakkal, mint amilyenek a nagyvárosi közösségi kertek vagy a közösségi mezőgazdálkodás… Megtépázott az élet; mindig azt igyekszem átadni, hogy – bármilyen közhelyes is – a szeretet a legfontosabb. Ha azokkal lehetsz, akik szeretnek és akiket szeretsz. És ha erre figyelsz, örülni fogsz a kávénak reggel, az éppen következő évszak jeleinek az utcán, egy mosolynak egy idegentől, az alvó kisgyerekednek vagy annak, hogy jól áll a hajad reggel és nem kell beszárítani… Az élet szép. Tényleg.
