Tán csodállak… A megújult Széll Kálmán téren csíptük el a naplementét

A Széll Kálmán tér (1951 és 2011 között Moszkva tér) Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. A tér 2015. január 12. és 2016. május 10. között teljesen megújult, közlekedési rendszere, építészeti arculata letisztultabb képet kapott.

Amikor vidéki nagylányként tizenegynehány éve Szombathelyről Budapestre költöztem, 3-4 hónapom azzal telt, hogy megtanuljam a főváros működését – elviseljem a zaját, embertömegét, felmérjem a távolságait, és megtanuljak tájékozódni, közlekedni. Az életvitelszerű berendezkedés aránylag könnyen ment, de a várost szokni kellett. Legalább annyi minden lenyűgözött, mint amennyi elborzasztott. A Moszkva tér a szememben maga volt a nagyvárosi fertő, amit lehetőség szerint nagy ívben kerülni kell.

A kép 2015. április 15-én készült

Pár éve visszakapta régi nevét. Még mindig nehezen áll rá a szánk: Széll Kálmán tér. És végre fizikailag is teljesen átszabták; végre véget ért a felfordulás, pár napja levonultak a területről a munkások. Tegnap este itt ért bennünket a naplemente – romantikus hangulatba ugyan nem hozott, de körbefotóztam mobillal.

Az új tér (egyelőre) tiszta, sokkal átláthatóbb, és átjárhatóbb, mint volt. Szigorú vonalvezetésű, túlnyomóan geometrikus építészeti megoldásokkal. A fa utcabútorok rejtett funkcióval bírnak: időbe telik, mire ráeszmél az ember, hogy az egyikre rá lehet ülni, a másikra rá lehet könyökölni. (Vandál-állóságuk megkérdőjelezhető.) A várnál visszafogottabb a zöld beépítettség. Látványos az új digitális óra és a metróépület bejáratához állított két méretes Budapest kőtérkép is. (Utóbbi számomra nehezen értelmezhető – szabálysértési jelleggel graffitizhető felület -, bár láthatóan van benne anyag.) A digitális óra közelébe került látványszökőkút és a közelben a padnak álcázott vízforgató jó szolgálatot tesz majd kánikulában.

Életszépítők Magazin (@eletszepitokmagazin) által közzétett videó, 2016. Máj 17., 12:35 PDT

Történelem – Moszkva tér, színes magyar játékfilm >>

Kapcsolódó összeállítás

Miért nagy szám a budai fonódó? Végre átszállás nélkül villamosozhatunk Óbudától Újbudáig

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között főként szakújságíróként ténykedtem és fenntartható építészet témaköréhez kapcsolódó szakmai konferenciák, workshopok, illetve szakkiadványok létrejöttében közreműködtem.

Újságíróként szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre 2013-ban ezt a független felületet. A magazin kitartó munka és elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk alkotótársaimmal.

Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom élménypedagógiai alapokon nyugvó készség- és szociális kompetenciafejlesztést célzó csoportfoglalkozások, tematikus táborok keretében. Főbb témaköreim prevenciós-edukációs területen: kortárs bántalmazás, cyber bullying, netikett, tudatos médiahasználat, ökoszemlélet, fenntarthatóság. Szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró, kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet mesterképzésén az iskolai mentálhigiénét választottam kutatási témámnak. Diplomamunkám címe: „Ki segít, ha baj van?” Mentálhigiéné általános és középiskolában.