Szüret elé. A szőlő és a bor himnusza
Piero Berton
A szőlő és a bor himnusza (id. Kozma Pál fordítása)
Földanya becézi szőlő-
Gyermekét, ringatja s fénylő
diadémként díszlik a dombokon,
S palástként terül el a síkon.
Nászútra kél a tavaszi szellő
szárnyán a virágpor,
mely bogyót nemz a virágokon,
és melyet megtölt zamat, cukor.
„A szőlő meghódította a Földet,
S a Föld véle teljessé lett.
Lombja fedi a hegyeket,
S a cédrusokkal ölelkezhet.”
Édes must már hordóban,
táncolva és csillogva forr,
Lélegzik a születő bor,
S az ég fürdik illatában
És a bor mint zúgó patak,
Csengve, bongva szívre árad,
Felébreszti a szerelmet,
S a békéről zeng az ének.
„A szőlő meghódította a Földet,
S a Föld véle teljessé lett.
Lombja fedi a hegyeket,
S a cédrusokkal ölelkezhet.”
Fotóink Csobáncon készültek, a Szent György-hegyre néző szőlőhegyen. Kattintással nyithatók meg nagyobb méretben
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
