„A túlfogyasztás a társadalom legjelentősebb problémája.” Tényleg zöld? 143 mindennapi zöld kérdés. Könyvajánló
Egyre többen szeretnének környezettudatosabban élni, ami jelentős változásnak számít, ám a közismertebb „zöld gyakorlatok” kivételével sokak számára nem mindig egyértelmű, hogy miként, milyen fogyasztói, vásárlói döntésekkel lehet leginkább megvalósítani a mindennapok szintjén a környezettudatos szemlélet szerinti életmódot. A 221 oldalas Tényleg zöld? c. könyv 143 kérdésen és válaszon keresztül járja körbe ezen dilemmákat. Informatív, olvasóbarát kötet – ajánljuk.
A könyvet Georgina Wilson-Powell jegyzi szerzőként, a brit újságíró 12 éve kutatja a fenntartható élet gyakorlatias részleteit.
– Bár a Covid-19 járvány figyelmeztetett rá: gondoljuk meg jobban, mit veszünk meg, kitől vesszük, és egyáltalán, szükségünk van-e arra a valamire, azért még mindig a túlfogyasztás a társadalom legjelentősebb problémája. Vásárlóerőnk és a holmik, élmények, élvezetek utáni vágyaink változatlanul a föld forrásainak kimerítésére késztetik a vállalatokat, és ez katasztrofális következményekkel jár – írja Wilson-Powell a könyv előszavában, melyben erős szembesítő kijelentéseket is megfogalmaz:
„majdnem mindannyian vétkesek vagyunk. Én is. Ezért a viselkedésünket kell megváltoztatni.”
A könyv borítóján megjelenített néhány kérdés rávilágít arra, mennyi (rejtettebb) szegmense van a mindennapokban a környezettudatos életmódnak. „Mennyivel csökkenti a karbonlábnyomunkat a home office?” „A csirke valóban sokkal környezetkímélőbb, mint a marha?” „Mi a legzöldebb fogamzásgátló módszer?” „Egy avokádó 320 liter vizet fogyaszt el, mire megérik?”
A kötetben felvonultatott témák, „ügyek” a mindennapi rögzült szokások megváltoztatását hivatottak elősegíteni az otthoni, a munkahelyi és a társas kapcsolatok szintjén.
„Zölddé válni annyit tesz, mint kis változtatásokkal nagy elmozdulásokat elérni közös szokásainkban – gondoljuk meg, milyen gyorsan szabadultunk meg mi, együtt a fölösleges műanyag szívószálaktól, vagy hagytunk fel az utazgatással a karantén idején. Közös erővel nyomás alá helyezhetjük a hatalommal bírókat a globális nagyvállalatoktól a kormányzatokig.”
A szerző ígérete szerint gyors sikereket és nagy célokat érhetünk el, ha komolyan vesszük a kötet tartalmát. A szerző arra is próbál zöld magyarázatot adni, hogy miért hagyományos, papírigényes, költséges nyomdai eljárást igénylő könyv formájában jelent meg a mű: „azt akartuk, hogy a lehető legtöbb olvasóhoz juthasson el, és ehhez szükség van fizikai és digitális példányokra egyaránt”. Hozzáteszi: „ha végeztél a könyvvel, add kölcsön a barátaidnak, rokonaidnak, végül pedig tedd a szelektív hulladékgyűjtőbe”. Utóbbi gondolat elég távol áll a könyvbarátoktól, egy könyvnek sem kellene a szemetesben landolnia papírhulladékként… A könyvet egyébként felelős forrásból származó papírra nyomtatták.
A bevezető részben olvashatunk a 9 fenyegető öko-problémáról, melyek a következők:
Globális felmelegedés
Erdőirtás
Vízbiztonság
Környezetszennyezés
Hulladék
Biodiverzitás
Az óceánok elsavasodása
Talajerózió
Kimerülő források
Hasznos a kötet végén található zöld szótár, amely a legfontosabb környezettudatos fogalmakhoz ad rövid, közérthető magyarázatot a biodiverzitástól kezdve a mikroműanyagon át a „zöldre mosás”-ig.
A fejezetcímek a következők: Zöld konyha; Étel,ital; Zöld fürdőszobav; Zöld gardrób; Zöld vásárlás; Zöld technológia; Zöld kert; Munka és szabadidő; Család és kapcsolatok; Utazás, szállítás.
Ízelítő gyanánt a kötetben taglalt 143 kérdésből néhány, rövid válaszokkal:
Kézzel vagy mosogatógéppel tisztítsuk az edényeket?
Egy modern mosogatógép feleannyi vagy még kevesebb vízzel beéri, mint a régi gépek vagy a kézi mosogatás.
Melyik zöldebb, a papírtörlő vagy a mosható konyharuha?
A mosható konyharuha. A papírgyártás rendkívül költséges.
A vegán étrend mindig jobb a környezetnek?
A helyben megtermelt, szezonális, főleg növényi alapú étrend a legzöldebb táplálkozási mód.
Melyik hús mennyire zöld?
A nagyüzemi marha- és juhtenyésztés a legkárosabb, ez jár a legnagyobb üvegházhatással. A csirkének viszonylag kicsi a karbonlábnyoma, de gyakran tartják kegyetlen körülmények között…
Melyik a legzöldebb növényi tej?
A zabtej. A legkevésbé környezetkímélő növényi tejek: a mandula-, a szója- és a rizstej.
Melyik a kerti öntözés legzöldebb módja?
A csepegtető rendszer kevesebb vizet használ, mint a tömlős és ötven százalékkal kevesebbet, mint az esőztető, mivel a víz nem párolog vagy szivárog el locsolás közben.
Mi a legzöldebb nyaralási úti cél?
Az utazással kapcsolatos attitűdünk megváltoztatása kulcsfontosságú a klímaváltozás visszafordításáért folytatott harcban. A turizmus óriási iparág, 2019-ben minden tizedik munkahely kapcsolódott hozzá. Ugyanakkor az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok 8 százalékáért is felelős volt.
2019-ben összesen 1,4 milliárd ember ment el nyaralni; a világ egyes részeire többen látogatnak el, mint máshová. Az overturizmus jelensége, amikor egy népszerű turistacélpontot annyian keresnek fel, ami már negatív hatással van a környezetre és az ott élő emberekre (például Velence, Machu Picchu stb.). A „túlturizmus” lakáshiányt, infrastrukturális károkat, szemetelést és levegőszennyezést okoz, és a vízellátásra is jelentős terhet ró.
A könyv a Barecz & Conrad Books gondozásában jelent meg
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
