„A túlfogyasztás a társadalom legjelentősebb problémája.” Tényleg zöld? 143 mindennapi zöld kérdés. Könyvajánló

Egyre többen szeretnének környezettudatosabban élni, ami jelentős változásnak számít, ám a közismertebb „zöld gyakorlatok” kivételével sokak számára nem mindig egyértelmű, hogy miként, milyen fogyasztói, vásárlói döntésekkel lehet leginkább megvalósítani a mindennapok szintjén a környezettudatos szemlélet szerinti életmódot. A 221 oldalas Tényleg zöld? c. könyv 143 kérdésen és válaszon keresztül járja körbe ezen dilemmákat. Informatív, olvasóbarát kötet – ajánljuk.

A könyvet Georgina Wilson-Powell jegyzi szerzőként, a brit újságíró 12 éve kutatja a fenntartható élet gyakorlatias részleteit. 

– Bár a Covid-19 járvány figyelmeztetett rá: gondoljuk meg jobban, mit veszünk meg, kitől vesszük, és egyáltalán, szükségünk van-e arra a valamire, azért még mindig a túlfogyasztás a társadalom legjelentősebb problémája. Vásárlóerőnk és a holmik, élmények, élvezetek utáni vágyaink változatlanul a föld forrásainak kimerítésére késztetik a vállalatokat, és ez katasztrofális következményekkel jár – írja Wilson-Powell a könyv előszavában, melyben erős szembesítő kijelentéseket is megfogalmaz:

„majdnem mindannyian vétkesek vagyunk. Én is. Ezért a viselkedésünket kell megváltoztatni.”

A könyv borítóján megjelenített néhány kérdés rávilágít arra, mennyi (rejtettebb) szegmense van a mindennapokban a környezettudatos életmódnak. „Mennyivel csökkenti a karbonlábnyomunkat a home office?” „A csirke valóban sokkal környezetkímélőbb, mint a marha?” „Mi a legzöldebb fogamzásgátló módszer?” „Egy avokádó 320 liter vizet fogyaszt el, mire megérik?”

A kötetben felvonultatott témák, „ügyek” a mindennapi rögzült szokások megváltoztatását hivatottak elősegíteni az otthoni, a munkahelyi és a társas kapcsolatok szintjén.

„Zölddé válni annyit tesz, mint kis változtatásokkal nagy elmozdulásokat elérni közös szokásainkban – gondoljuk meg, milyen gyorsan szabadultunk meg mi, együtt a fölösleges műanyag szívószálaktól, vagy hagytunk fel az utazgatással a karantén idején. Közös erővel nyomás alá helyezhetjük a hatalommal bírókat a globális nagyvállalatoktól a kormányzatokig.”

A szerző ígérete szerint gyors sikereket és nagy célokat érhetünk el, ha komolyan vesszük a kötet tartalmát. A szerző arra is próbál zöld magyarázatot adni, hogy miért hagyományos, papírigényes, költséges nyomdai eljárást igénylő könyv formájában jelent meg a mű: „azt akartuk, hogy a lehető legtöbb olvasóhoz juthasson el, és ehhez szükség van fizikai és digitális példányokra egyaránt”. Hozzáteszi: „ha végeztél a könyvvel, add kölcsön a barátaidnak, rokonaidnak, végül pedig tedd a szelektív hulladékgyűjtőbe”. Utóbbi gondolat elég távol áll a könyvbarátoktól, egy könyvnek sem kellene a szemetesben landolnia papírhulladékként… A könyvet egyébként felelős forrásból származó papírra nyomtatták.

A bevezető részben olvashatunk a 9 fenyegető öko-problémáról, melyek a következők:

Globális felmelegedés

Erdőirtás

Vízbiztonság

Környezetszennyezés

Hulladék

Biodiverzitás

Az óceánok elsavasodása

Talajerózió

Kimerülő források

Hasznos a kötet végén található zöld szótár, amely a legfontosabb környezettudatos fogalmakhoz ad rövid, közérthető magyarázatot a biodiverzitástól kezdve a mikroműanyagon át a „zöldre mosás”-ig.

A fejezetcímek a következők: Zöld konyha; Étel,ital; Zöld fürdőszobav; Zöld gardrób; Zöld vásárlás; Zöld technológia; Zöld kert; Munka és szabadidő; Család és kapcsolatok; Utazás, szállítás.

Ízelítő gyanánt a kötetben taglalt 143 kérdésből néhány, rövid válaszokkal:

Kézzel vagy mosogatógéppel tisztítsuk az edényeket?

Egy modern mosogatógép feleannyi vagy még kevesebb vízzel beéri, mint a régi gépek vagy a kézi mosogatás.

Melyik zöldebb, a papírtörlő vagy a mosható konyharuha?

A mosható konyharuha. A papírgyártás rendkívül költséges.

A vegán étrend mindig jobb a környezetnek?

A helyben megtermelt, szezonális, főleg növényi alapú étrend a legzöldebb táplálkozási mód.

Melyik hús mennyire zöld?

A nagyüzemi marha- és juhtenyésztés a legkárosabb, ez jár a legnagyobb üvegházhatással. A csirkének viszonylag kicsi a karbonlábnyoma, de gyakran tartják kegyetlen körülmények között…

Melyik a legzöldebb növényi tej?

A zabtej. A legkevésbé környezetkímélő növényi tejek: a mandula-, a szója- és a rizstej.

Melyik a kerti öntözés legzöldebb módja?

A csepegtető rendszer kevesebb vizet használ, mint a tömlős és ötven százalékkal kevesebbet, mint az esőztető, mivel a víz nem párolog vagy szivárog el locsolás közben.

Mi a legzöldebb nyaralási úti cél?

Az utazással kapcsolatos attitűdünk megváltoztatása kulcsfontosságú a klímaváltozás visszafordításáért folytatott harcban. A turizmus óriási iparág, 2019-ben minden tizedik munkahely kapcsolódott hozzá. Ugyanakkor az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok 8 százalékáért is felelős volt. 

2019-ben összesen 1,4 milliárd ember ment el nyaralni; a világ egyes részeire többen látogatnak el, mint máshová. Az overturizmus jelensége, amikor egy népszerű turistacélpontot annyian keresnek fel, ami már negatív hatással van a környezetre és az ott élő emberekre (például Velence, Machu Picchu stb.). A „túlturizmus” lakáshiányt, infrastrukturális károkat, szemetelést és levegőszennyezést okoz, és a vízellátásra is jelentős terhet ró. 

 

A könyv a Barecz & Conrad Books gondozásában jelent meg

 

 

 

 

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

18 − öt =

hirdetés