Nő, örök várakozásban | Egy különös erkélyszobor igaz története

Budapest egyik forgalmas utcájában – a Thököly út 61. szám alatt – ábrándos fiatalasszony figyeli az utcát egy első emeleti lakás udvaroldali erkélyéről. Mindig ott van, éjjel-nappal, télen-nyáron. Vajon mikor, miért került oda, s egyáltalán: ki ő? A különleges szobor eredete talányos. Vagy mégsem?

A köztéri műalkotásokat virtuálisan összegyűjtő és bemutató Köztérkép portál szerint a szoborról először egy 1912-es napilapban, az Estben tettek említést. „Azt hiszi messziről, hogy egy halott kisasszony könyököl az erkélyen, és úgy nézi, hogy a szomszédban teniszt játszanak. Közelebbről nézve kiderül, hogy a halott kisasszony kőből van, csak úgynevezett erkélydísz, házi cifraság. Valljuk meg őszintén ez a látvány kellemetlen és csúf.”

A Tolnai Világlapja 1941-ben a következőket írta: „Egy építészmérnök feleségét ábrázolja, aki még a világháború idején meghalt abban a pillanatban amikor férje halálhírét megkapta. A halálhír tévesnek bizonyult, és a férj amikor az orosz fogságból hazajött, felállította felesége szobrát az erkélyen és befalaztatta a bejáratot.”

Az Új Idők 1941 márciusi számából teljesen más történetet ismerhetünk meg: „A világháború kitörésekor ifjú asszony búcsúzott ifjú férjétől és erről az erkélyről nézett a távozó után. Ezen az erkélyen várta évekig férjét, a postát, amely levelet hoz tőle. Halálos hír érkezett s az erkélyen ölte meg a fiatal asszonyt.”

A Köztérkép szerzője szerint a szobor valós története a Magyar Nemzet 1982. december 14-i számában jelent meg. A lap felidéz egy korábbi újságcikket (Esti Hírlap, 1958), melyben Dr. Ybl Ervin professzor, neves művészettörténész, a palota építőjének fia nyilatkozik.

– A házat annak idején édesatyám Ybl Lajos építész – Ybl Miklós unokaöccse – tervezte az első világháború előtt Pápai Manó varrógép kereskedő számára. Akkoriban harmadik egyetemi éveimet a párizsi Sorbonne-on végeztem, és beutaztam egész Franciaországot, hogy műemlékeit tanulmányozzam. Egy alkalommal Bourges-ban jártam,ott láttam Jacques Coeurnek, VII. Károly francia király dúsgazdag pénzügyminiszterének XV. századi nagyszerű, kései gót palotáját, melynek bejárata mellett jobbra és balra egy egy kőből faragott kitekintő férfi és nő figyeli: ki akar a kapun belépni. Hazatérve elhoztam e palota képét, s megmutattam atyámnak. Ez az eszme annyira megtetszett neki, hogy a Pápai villa számára is faragtatott ilyen figyelő női alakot Ligeti Miklóssal.

Pápai Manó lányának, Irénnek szánta a lakóépületet.

Fotók: Mészáros Balázs

 

Ajánló

Beethoven kedvence: a martonvásári Brunszvik angolpark

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 × kettő =

hirdetés