Vác, a Dunakanyar szíve. Fotók a Duna-parti városról
A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, vonzó idegenforgalmi célpont. Vác ezer éves püspöki székhely, épületei, kis utcácskái, meseszép Duna-parti korzója magukkal ragadják az idelátogatókat.
A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály lábánál. A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki. Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott, jelentős település volt az avar korban keresztény lakossággal. A honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik.
Képekben
A váci székesegyház. Canevale építész tervei alapján készült a klasszicizáló, későbarokk székesegyház. A homlokzat szobrai Bechert József váci mester alkotásai. A székesegyház alatt altemplom húzódik – püspökök, kanonokok és világiak temetkezési helyéül szolgál.
A Váci Piarista Gimnázium növendéke volt Madách Imre – emléktábla az intézmény homlokzatán.
Régi idők kapui
hirdetés ▼
hirdetés ▲
Park a Duna-parton
A Szentháromság téren álló Piarista templom 1745-ben épült meg. Tornyait 1886-ban átalakították. A Szentháromság oszlop a Piarista templommal szemben 1750-1755 között készült. A homokkõ szoborcsoportot az 1740-41-es pestisjárvány megszűntéért hálából állították a túlélők.
Váci szerelemlakatok
Fehérek temploma
A Március 15. téren található a Fehérek temploma – a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, a templom csak az 1770-es évekre nyerte el mai formáját. Toronysisakja néhány évvel elkészülte után leégett, azóta ilyen egyszerű a torony lezárása. Az egyhajós templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belső rokokó díszítése jóval gazdagabb.
Szent Hedvig, a Dunakanyar védőszentje
A Fehérek temploma oldalhomlokzatán Szent Hedvig szobra magasodik egy kút fölé. Nagy Lajos király lánya, a közelmúltban szentté avatott legendás lengyel királynő néhány éve lett a Dunakanyar védőszentje.
A Március 15. téren található Városháza a világi barokk legjelentősebb váci emléke. Az épületet az 1730-as évek közepén kezdték kialakítani, de csak Mária Terézia 1764-es látogatására készült el teljesen. A homlokzaton Jusztíciának, az igazság istenasszonyának szobra látható, két oldalán egy-egy fekvő nőalak, az ország- és az építést támogató püspök, Migazzi Kristóf címerét tartják a kezükben.
Nagypréposti palota
A Március 15. téren álló nagypréposti palotát a 18. század közepén Würth Ferenc nagyprépost építtette. Ebben a házban lakott később a mindenkori nagyprépost, a káptalan feje, a püspök tanácsadója. A kőkeretes kapu felett kovácsoltvas erkély látható, a háromszögű oromzat szobrokkal és vázákkal díszített. Az igényesen felújított épületben kapott helyet a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény.
A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében.
A Takács Ádám utcában álló reformátusok temploma 1785-ben épült, II. József türelmi rendeletét követően. Házak zárják közre, mert a törvénybeli megkötések miatt utcára nem nyílhatott, és tornyot is csak egy évtizeddel később építhettek hozzá.
Webajánló: www.vac.hu
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.