Válás után. „Nagyon nehéz a megbocsátás. A te hibád az én bűnöm is”

Olvasónk levele

Kegyetlen nehéz volt a döntésig eljutni két kisgyerekkel. Tudtam, minden erőmet össze kell szedni, miközben egyre gyengébbnek éreztem magam ebben a „héja-nászban”. Jó lenne biztosan tudni, hogy a gyerekeknek jobb lesz így, de még nem tudok hinni ebben. Azt tudom, ha én jól vagyok, akkor ők is jól vannak. Ezért sem zuhanhatok össze. Megviselte őket az új helyzet, a költözés, és ezt egyelőre nem tudom neked megbocsátani. Miattuk most még magamnak sem, és van még sok más megbocsátandóm ezen felül. 

Még nem tudtam megbocsátani…

…hogy a gyerekek ritkán élhették meg, milyen a harmonikusan működő család, a szeretetteli légkör. Nem tudom neked megbocsátani a tőlük elvett időt, a magyarázkodásaimat: „apa nincs itthon, apa most nem ér rá, apa most nem tud veletek lenni”.

…a „szabadságodat”. Azt, hogy oda mehettél, ahova akartál, és ezt be sem kellett jelentened. Én nem tehettem ezt. Nehéz magamnak megbocsátani, hogy te rendelkeztél az időmmel, az erőmmel, és ezt természetesnek vetted.

…az arrogáns, modortalan megnyilvánulásaidat, amiből a gyerekek is jócskán kaptak.

…hogy elfogadtam a játékszabályodat, mely szerint a férfi az úr a háznál, a nőnek a konyhában és az ágyban a helye. 

…a megalázó „pénzvitákat”. A meghunyászkodásaimat, a könyörgéseimet, ha a gyerekeknek szükségük volt valamire, miközben magadra nem sajnáltad.

…az összes általad elfelejtett vagy „lazán kezelt” születésnapomat.

…hogy elhitetted, „már a kutyának sem kellek”.

…hogy a gyerekek nem bíznak benned, mert megtanulták, hogy amit ígérsz, az általában nem teljesül be.

…hogy a gyerekeim ritkán láttak mosolyogni melletted.

Hiába fenyegetőzöl, hiába zsarolsz, dolgozom a megbocsátáson. Nagyon nehéz, mert a te hibád az én bűnöm is.

Eszter

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 × 1 =

hirdetés