Varázslatos japánkertek, a természettel megélt egység és a nyugalom szigetei
A japánkertek eredete évezredekkel ezelőttre nyúlik vissza. Ezeknek a csodálatos tereknek az építészetében és elrendezésében a japán kultúra, vallás és filozófia egyaránt megmutatkozik; a nyugati kultúrában jellegzetes letisztultságuk és szépségük miatt népszerű.
Élő filozófia
A japánkertek kialakításában nagy szerepe van az ősi eredetű japán vallásnak, a sintoizmusnak, valamint a buddhizmusnak. A természet tisztelete és a természettel átélt egység keresése a természettel alapvető fontosságúak mindkét vallásban, és ez a szemlélet a japánkertek kialakítására is erőteljes hatást gyakorolt.
A japánkertek eleinte a japán arisztokrácia rezidenciáinak szerves részeit képezték, magas esztétikai minőség jellemezte őket. A víz, a kövek és a növényzet egyensúlya határozta meg a kialakításukat.
A buddhista eredetű zen kertek és ún. szárazkertek a minimalista szemléletet képviselték, és főleg az esztétikai élményt hivatottak szolgálni. Jellemzőjük, hogy a homokkal vagy apró kavicsokkal borítottak egy-egy kiterjedtebb területet; a zen kertekben a növényzet nem meghatározó elem, csupán kiegészítő.
A teakertek (chaniwa) speciális formái a japán kerteknek, tradicionálisan a teaházhoz tartoznak. Ezekben megjelennek lakberendezési kiegészítők is, asztalok, zsámolyok, teázási szertartások helyszínéül szolgáltak, szolgálnak, de letisztultság, egyszerűség jellemzi ezeket a tereket is; fő szempont, hogy az intimitás megélésére, a csend befogadására, elmélyülésre, pihenésre alkalmasak legyenek.
A japánkerteknek tehát több változata létezik, melyek az idők folyamán változtak és fejlődtek, de alapjaikban máig őrzik eredeti jellegűket. Ma már világszerte ismertek és népszerűek természetközeliségük, harmonikus megjelenésük és kellemes atmoszférájuknak köszönhetően.
A japánkertek jellemző növényei
A japánkertekben számos különböző növénytípus megtalálható: cserepekben vagy edényekben nevelt bonsai fák. Ezek a miniatúr fák általában tölgyek, fenyők, japán juharok, de más fafajták is lehetnek. A japán juharok különösen népszerűek a japán kertekben a gyönyörű leveleik és az őszi színpompájuk miatt. A cserjék és bokrok közül az azálea, a kamélia és a rododendron is gyakran feltűnik a japánkertekben, virágzásukkal színesítik a kertet, és csodálatos látványt nyújtanak. A fenyőfajták közül a japán fehér fenyő vagy a japán fekete fenyő elterjedt, melyek örökzöld lombozatukkal és különleges formáikkal gazdagítják a japánkertek változatosságát. A bambusz ugyancsak gyakori növény, különféle funkciókat tölt be: árnyékot ad és térelválasztóként is használatos. A virágok közül a lótuszvirág, a kankalin, a japán írisz a legjellegzetesebb kertszépítők.
Fontos, hogy a növények harmonizáljanak egymással és a kert egészével.
Kiegészítők, dekorációk
A japánkertekben számos kiegészítő és dekoráció található, amelyek hozzájárulnak a jellegzetes atmoszférához és fokozzák a kert által nyújtott élményt.
Jellegzetes kiegészítők a kőszobrok, kődekorációk, kövek, kavicságyak vagy ún. kőpárnák. A természetes anyagokból készült lámpások, fáklyák sötétedés után kellemes hangulatfényt adnak, emellett biztosítják a biztonságos mozgást a kertben.
A víz – vízelem – is fontos része a kerteknek, jellemzőek a kisebb tavak, patakok, csobogók, vízesések. Nemcsak esztétikai célokat szolgálnak: a víz hangja fokozza a kertek meditatív hangulatát.
Kőhidak és fa gyaloghidak is feltűnnek, jellemzően ívelt formájúak. A kiülők, a különböző méretű kerti pavilonok pihenőhelyként szolgálnak.
A legszebb japánkertek
Kiótóban számos lenyűgöző japánkert található, ezek közül a zen buddhista templom, a Kinkaku-ji (Arany Pavilon) kertje és a Ryoan-ji templom szárazkertje a legismertebb. Japán fővárosában, Tokióban is számos gyönyörű japánkert található, ilyen a Shinjuku Gyoen Nemzeti Park, a Hamarikyu Kert és a Nezu Múzeum kertje. Kyushu szigetén ugyancsak több kiváló japánkert található, például a Dazaifu Tenmangu kert és a Suizen-ji Jojuen kert.
Európában is található néhány híres japánkert, amelyek megtestesítik a japán kertművészet szépségét és báját. Ezek közül néhány ismertebb: a Holland Park japánkertje Londonban, az Albert Kahn Múzeum japánkertje Párizsban, a Toulouse-i japánkert, a belga Hasselt város japánkertje (Japanse Tuin), a német Leverkusen japánkertje stb.
Magyarországon is látogathatók csodaszép japánkertek: a Margitszigeten, az ELTE Füvészkertben, a fővárosi állatkertben, Zuglóban (Budapest, 14. kerület), Szentendrén, Szegeden, Nyíregyházán, Devecserben, Siófokon, Gyulán.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.