Milyen a jó nyílászáró? Építész hasznos tanácsai ablakválasztáshoz
Ha a fal a ház teste, akkor az ablak a ház szeme. És ahogy a szem a lélek tükre, úgy tükrözi vissza egyetlen ablak is a ház stílusát, igényességét, korát, állapotát. Az üveg nyílászárók funkciója összetett; a fény beengedése és a szellőztetés mellett a lakók külvilággal való kommunikációjának passzív eszköze: elválaszt és összeköt, informál és reprezentál.
A jó ablak szabályozható
Az ablakok, üvegfelületek az üvegházhatás révén napcsapdaként működnek, de hőszigetelő képességük a falakéhoz viszonyítva körülbelül ötször rosszabb. Napközben, napsütéses időben hőt termelnek, de éjszaka fokozottan elengedik a belső meleget. Szoláris szempontból a jó ablak szabályozható – éjszakára szigetelhető – redőnnyel, függönnyel, zsalugáterrel, spalettával, így a hőmérlege megfelelő tájolás esetén pozitívvá tehető. Az üvegezett felületek jelentősen befolyásolják az épület hőháztartását – a mai hőtechnikai méretezésben ezt figyelembe is kell venni. Élettani szempontból a keleti tájolás, szoláris hőnyereség szempontjából a déli tájolás az optimális. A nyugati tájolásnál az árnyékolás fokozottan megoldandó, északra pedig inkább csak szükségből nyitunk ablakot, akkor is a természetes és egyenleges megvilágítás érdekében. Lakószobák esetében a nyílászáró kívánatos felülete az alapterület nyolcada. A fényhiányos hónapot – februárt – alapul véve február 15-én a nappali helyiségekben legalább 60 perces benapozást kell biztosítani.
Milyen nyílászárót válasszunk?
Az építtetők és felújítás előtt állók dilemmája, hogy fa vagy műanyag nyílászárók kerüljenek az épületre; egyedi vagy típus, íves vagy szögleges legyen az ablak? Ezen kérdésekre csak az épület, a helyszín ismeretében adható pontos válasz. Általánosságban elmondható, hogy az íves és egyedi ablakokkal változatosabb, eredetibb hatást érhetünk el – némileg drágábban. Nehezebb a döntés a fa és a műanyag esetében. Kétségtelen, hogy bizonyos lakóépületekhez jobban illik a fa, mint a műanyag. A fa nyílászárók évszázadokon keresztül meghatározták az épületeket. Ami a természetes anyag mellett szól: kisipari eszközökkel is előállítható vagy éppen pótolható, házilag is karbantartható, tetszőleges színre mázolható. A műanyag ablak ellenben nem korhad, nem vetemedik, nem kell festeni, jól záródik, kiváló a hang- és hőszigetelő képessége, ráadásul az ára is egyre versenyképesebb. Aki manapság építkezik, a korszerű gyártástechnológia jóvoltából extra igényeket is kielégítő nyílászárók között válogathat, a gyártók egyedi kéréseket is teljesítenek, formatervezett ablakok elkészítését, beépítését is vállalják. A műanyag ajtók-ablakok csak első ránézésre egyformák, a felhasznált anyagok és a gyártási technológiák eltérőek, ezért vásárlás és beépítés előtt javallott körültekintően tájékozódni, és a garantált minőség mellett dönteni.
Minimalizálható hőveszteség
Akár a régi ablakok cseréje miatt, akár egy új épülethez keresünk nyílászárókat, az esztétikai elvárásokon túl bizonyos ismérveket – szilárdság, alaktartósság, beépített acélidomok, éghetőség, záródás, karbantartási igény, hő-, hangszigetelő képesség – feltétlenül célszerű szem előtt tartani. A szilikontömítések nemcsak a vízelvezetést, de az ajtó- és ablakszárnyak tökéletesen hézagmentes záródását is megoldják, elősegítve az optimális hangszigetelést. Az ablakok hőtartó képességét a többkamrás tok- és keretkialakítás mellett a megfelelő üvegezéssel lehet növelni. A speciális üvegezésű műanyag ablakokkal jelentősen csökkenthető a hőveszteség. Feltétlenül érdemes szólni a korszerű dupla, tripla üvegezésű nyílászárókról, melyeket fából, műanyagból egyaránt készítenek. Rendkívül jó a hőtartó képességük, ezeket a nyílászárókat a légtömörségnek maximálisan megfelelni tudó passzívházakban alkalmazzák jobbára, de nemcsak passzívházakba építhetjük be. Amire érdemes figyelni: mivel a műanyag ablakok tökéletesen záródnak, a keletkező pára az ablakokon csapódik le. Amennyiben az épületben nincs hővisszanyerős szellőztetés, ez a kellemetlenség alapos és gyakori szellőztetéssel elkerülhető, javallott résszellőző funkcióval kiegészített ablakot választani. Családi ház tervezésekor az építtetők körében rendre felmerül a kérdés: osztott kazettás vagy a teleüveges ablak a megfelelőbb? Ízlés dolga, jóllehet a választásban a lakókörnyezetnek döntő szerepe lehet. Hová, mire néz az ablak? Tervezés előtt ezt is érdemes végiggondolni. Mindkét változatnak megvannak a kedvező adottságai. A kazetták a hagyományos nyílászárókra emlékeztetnek, az osztások rajzolata esztétikailag emelheti a helyiséget. A könnyebb tisztíthatóságot szolgálják az álkazetták, melyek az üvegtábla előtt és között is elhelyezhetők. Ami a teleüveges ablakok mellett szól, hogy nem törik meg a helyiségekből nyíló panorámát.
Szöveg: Szekér László DLA okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező és oktató
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.