Megteremtett álmok: Hundertwasser épületei (1.)

Friedensreich Hundertwasser életre keltett álomvilágában az építőművészet szerves egységet alkot a képzőművészettel és párbeszédet folytat a természettel.

The Forest Spiral | Darmstadt

A németországi Darmstadt talán legérdekesebb épülete a Friedensreich Hundertwasser tervezte Waldspirale vagy Forest Spiral, melyet 2000-ben, a művész halálának évében adtak át. Az épület hullámzóan színes szintjei a föld évmilliók során kialakult üledékes rétegeit szimbolizálják.

Fotó: Wikimedia

Fotó: Wikimedia

Fotó: Wikimedia

Fotó: Wikimedia

Az organikus épület nemcsak önmagában egyedi, hanem részleteiben is: ablakainak száma ezer körül mozog, s nincs közöttük két egyforma, de még a nyílászárókat is különböző kilincsekkel látták el.

Fotó: Wikimedia

A spirál formájú épület tetejét fű borítja; fák, virágok, bokrok élettere. Az U-alakú, újrahasznosított betonból épült komplexum legmagasabb pontja 12 emeletes.

Fotó: Wikimedia

Fotó: Wikimedia

Az épületegyüttesben a 105 lakáson kívül étterem, utazási iroda, kávézó és ajándékbolt található, belső udvarán pedig játszóteret és mesterséges tavat alakítottak ki.

Fotó: Wikimedia

Hundertwasser Ház | Bécs

“Ez a ház a lelkem” (Hundertwasser, 1986)

Fotó: Wikimedia

Fotó: Wikimedia

A természetkedvelő művész egy másik színes lakóépületét Bécsben találhatjuk. A lakóháznak nincs olyan pontja, melyről érdemtelen volna képet mutatni. 1977-ben Bécs polgármestere kézzel írott levélben kérte fel a művészt, hogy tervezzen egy bérházat. Hundertwasser festőként álmodta meg ezt a házat, amely a természet és az ember találkozásának színtere – lakhelyet szeretett volna létrehozni embereknek, fáknak egyaránt.

Fotó: Wikimedia

Fotó: www.flickr.com leicaroo

Fotó: Chris Brown

Ez a lakóház semmilyen építészeti klisének, normának nem felel meg, a „nem szabályozott szabálytalanságok” (Hundertwasser, 1985) toleranciája jellemzi.

Hundertwasser azt az elvet vallotta, hogy a házak nem falakból, hanem ablakokból állnak. Megszoktuk, hogy az utcán a különböző háztípusok különböző ablakokkal rendelkeznek, így a szecessziós házat Art Nouveau ablakok díszítik, a barokk házat barokk, a modern házat dísztelen, szögletes ablakok, és ezzel senki sem törődik. Ha azonban egy épületen többféle ablak kerül egymás mellé, arra mindenki felfigyel, mert ez „az ablakok faji szegregációjának megsértése” (Hundertwasser, 1990 január).

Kívülről minden lakás saját színével különböztethető meg a másiktól, az egyes színeket sötét, szabálytalan kerámiavonalak keretezik – a lakók kívülről azonosítani tudják „házukat a házban”. A közösen használt területek színe a szürke – a lépcsőházaké, a liftaknáké, a folyosóké, a télikerté, a gyerekek számára épített kalandszobáé, a kávézó teraszáé és az üzleteké.

A fák a teraszokon kaptak helyet, bár itt-ott az ablakból törnek elő; 14 nagy terasz és számtalan zöld sziget van kialakítva a növényzet számára. A teraszok egy része nyilvános, egy részük magánterület, egy részük pedig ember számára tiltott terület, a “spontán” növényzetnek tartanak fenn. A tetőn a természet visszakapta mindazt, amit a ház elvett tőle.

A fák gyökérfejlődésének megsegítésére külön rendszert fejlesztett ki Sepp Kratochwil kertépítő, ezáltal élhető környezetet biztosított a fák számára, miközben a házat védi a gyökérzettől.

A csempeburkolatok melléktermékeként jöttek létre a falakon, a padlón, a folyosókon és lépcsőkön spontán felbukkanó mozaikok – egyfajta csodálattal adózva a fák, virágok, teremtmények előbukkanásának, megszületésének.

Fotó: Flickr Mb

Az ember életét a szabályok, a rendszerek határozzák meg. Mikor a fürdőszobába lép, ezektől szeretne kicsit elszakadni. Hundertwasser szerint az embernek három bőre van: a saját bőre, a ruhája és a lakása. Amikor a másodikat leveszi, hogy az elsőt lemossa, az őt körülvevő rács, melyet a fürdőszoba csempéje szimbolizál, nem hagyja, hogy a rendszerből, a szabályosságból kilépjen. Ezért fontosak a szabálytalan lapok, és emiatt minden fürdőszobában van három összetört lap, három vagy több színes lap és egy díszes.

A fürdőszobák, a mellékhelyiségek, a konyhák falai és padlói hasonlóan szabálytalanul burkoltak; a fürdőszobákban és a vécékben üvegtéglát is elhelyeztek, hogy a fény bejusson, de ha a bérlő úgy akarja, lefóliázza, befalazza vagy eltakarja azokat.

Fotók: Wikimedia

Az épület szerkezete, szabálytalansága, külleme és ökológiája számtalan negatív kritikát is kapott, mégis Bécs egyik leglátogatottabb építménye. Egy építészkritikus szerint a ház olyan, mint egy vécékefével, sikoltozó színekkel dekorált festmény.

Egy festő álmodik. Egy festő házakról álmodik és csodálatos építészetről, melyben az ember szabad, és ez az álom valósággá válik – ez Hundertwasser bécsi lakóháza. 

”…a painter dreams. A painter dreams about houses and a beautiful architecture in which man is free and this dream becomes a reality” (Hundertwasser, www.hundertwasser.at)

Írta: Király-Dobos Beatrix

Fotók: Wikimedia, Flickr

http://www.fotocommunity.de/pc/pc/display/32261446

Megteremtett álmok | Hundertwasser épületei, 2. rész

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy + 4 =

hirdetés