Pihentető álmokat! Vegyük komolyan az alvászavart, betegséget is jelezhet
A lakosság harmada küzd élete során legalább egyszer valamilyen alvászavarral, ami hosszabb távon a depresszió és az elhízás kockázatát is növeli. Nyáron, a nagy melegben általában romlik az alvás minősége, de a szabadságolások időszakában a kisebb terhelés és a kevesebb stressz miatt javulhatnak is bizonyos alvászavarok. Ha elutazunk, és az idegen helyen azonnal megszűnnek az alvászavarok, el kell gondolkodni azon, hogy az otthoni alvás körülményei megfelelőek-e. Amennyiben otthon is és az új helyen is tartósan rossz az alvásminőség, javasolt a háziorvoshoz fordulni.
hirdetés ▼
hirdetés ▲
A normális átlag alvásidő 6,5 – 7,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba belefér néhány ébredés, azonban egy európai vizsgálat bebizonyította, hogy a túl kevés, 5 óra alatti és a túl sok, 10 óra feletti alvás is káros, sőt, növeli a korai halálozás kockázatát – állítja dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese.
Nemcsak az alvással töltött órák száma, hanem a pihenés minősége is meghatározó: ha valaki tartósan nem alszik jól, hánykolódik, gyakran felriad, légzési nehézségei vannak, vagy bármi más ok miatt romlik az alvásminősége, ennek okát fel kell tárni. Ha az alvásprobléma egy hónapnál tovább fennáll, első körben kivizsgálást kell kérni a háziorvostól – javasolja a szakember. Az alvászavarok felének hátterében ugyanis testi betegség állhat (rejtett magas vérnyomás, pajzsmirigy- vagy hormonbetegségek). Egy másik részüket okozhatja stressz vagy más lelki eredetű probléma (szorongás, depresszió). Vannak azonban speciális alvásbetegségek (felső légúti ellenállás szindróma, obstruktív alvási apnoe, nyugtalan láb szindróma stb), melyekkel speciális alvásközpontba küldik a beteget.
Ilyen központ Budapesten több is van, a Semmelweis Egyetemen kettő is működik: az I. Sz. Belgyógyászati Klinikán és a Pulmonológiai Klinikán. Az egyetemen belül az alvászavarok összes aspektusát el tudják látni, hiszen például egy fül- orr- gégészeti problémával is olyan szakemberhez lehet irányítani a beteget, aki járatos az alvásmedicinában. Vagy ha például a betegnek rémálmai vannak, akkor a Magatartástudományi Intézet szakrendelésére kaphat beutalót.
Ha valaki nem kezelteti magát, és évekig rossz az alvásminősége, testi és lelki betegségek alakulhatnak ki nála. A rossz alvás a depresszió és az elhízás (ennek következtében kialakuló kettes típusú cukorbetegség) kockázatát is növeli. A depresszió a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség a szív és érrendszeri megbetegedés után. Az elhízás okozta betegségek következtében pedig már több ember hal meg, mint a dohányzás miatt. Mindkét betegség a 21. század két kulcsfontosságú egészségügyi problémája, mindkettő nagy kockázati tényezője a legtöbb halálozást okozó szív és érrendszeri betegségeknek, és Dr. Purebl György szerint mindkettő összefügg a rossz alvással és a mozgáshiánnyal.
Míg az emberiség nagy része sziesztázik,
a Nyugat-európai kultúránkban ez luxus – mondja az igazgatóhelyettes. Kevesen tudják, hogy a normál bioritmushoz tartozik egy ebéd utáni – kora délutáni, körülbelül másfél órányi alvás (vagyis a szieszta). A nap többi részében azonban nem tanácsos aludni: vannak úgynevezett tiltott órák is (ebéd és vacsora előtt), ezek ugyanis destabilizálják az éjszakai alvást, ahogy a rendszertelen napközbeni szundikálás is. Mai világunk szerinte alvás- és bioritmus ellenes, úgy kezeli az alvást, mint egy olyan dolgot, amelyet nyugodtan alárendelhetünk hétköznapi teendőinknek, mindez pedig sem testi, sem lelki egészségünknek nem kedvez.
Hasznos tanácsok
Az alvást javítja a rendszeres testmozgás, már napi fél óra lendületes gyaloglás is.
Azok alvásán (főleg idősebb korban), akiket nagyon megvisel a nagy meleg, a (nem túlzásba vitt) légkondicionálás sokat segíthet.
Az alvótárs megfigyelései segíthetik az orvost:
Mennyire horkol, van-e légzéskimaradása/fulladozik-e éjszaka?
Sokat mozog, kapálózik?
Furcsán viselkedik (beszél, üvöltve felébred, alvajár)?
Alszik a hálótársa éjszakánként? Létezik ugyanis egy nem is olyan ritka betegség, az úgynevezett pszeudoinszomnia, amikor a beteg azt hiszi magáról, hogy rosszul (csak perceket) alszik éjszaka, miközben ez nem igaz. Napközben nincs súlyos tünete: dolgozik, nem alszik el munka közben, nem szenved balesetet stb. Az ilyen esetekben a külvilág alvás közbeni érzékelése erősebb az átlagosnál.
Fotó: Free Images, 123RF rasslava, 123 RF Anastasia V | Forrás: Semmelweis Egyetem
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
