Műanyagmentes Július után: Autómentes Augusztus. Gépkocsi nélkül közlekedni? Csokorba szedtük az előnyöket és a lehetőségeket

Miután nagyobb népszerűséggel zajlott le a Műanyagmentes Július, a Magyar Kerékpárosklub Autómentes Augusztust hirdetett. Összeszedték az autómentesség előnyeit, mi ezt még a saját, további szempontjainkkal is kiegészítettük.

A Facebookon meghirdetett kezdeményezéshez csatlakozókat arra biztatják, hogy próbáljanak ki olyan megoldásokat az autó kiváltására, amelyeket a mindennapjaikba is beépíthetnek, és ezt osszák meg másokkal is, Facebookon vagy Instagramon az #automentesaugusztus hashtaggel. Azt írták: „Nincsenek elvárások, a legrövidebb út kiváltása is sokat számít”.

Én eddigi felnőtt életem legnagyobb részét – körülbelül 95 százalékát – autó birtoklása nélkül töltöttem, ráadásul úgy, hogy ebből jókora részt agglomerációban éltem – a fővárosba bejárva -, így aztán nem tartom lehetetlennek ezt az életformát. Kisgyerekkel kezdett el hiányozni az autó, például ha este kellett valahova menni, valahonnan jönni, télen, hidegben, fáradtan, nem beszélve a karácsonyról, amikor keresztül-kasul szeltük Budapestet, sőt, még vidékre is lelátogattunk. Ilyenkor azért elkezdtem sajnálni a gyereket, kicsiként alhatott rám kötve, de ötévesen látszott, hogy ez már nem megoldás. Amikor az egyik közösségi elektromos autószolgáltató kiterjesztette a zónáját a lakásunkig (a zónában lehet felvenni, letenni az autókat), elkezdtem használni, sőt, ezeken tanultam meg vezetni: dugóban drága, de pont nem a dugóban volt rájuk szükségem.

Nem volt rossz így az élet, legtöbb esetben a szomszéd utcában találtam kocsit, ritkán 10-15 perc sétányira. Ha pedig nagy ritkán vidékre kellett menni kocsival, és valamilyen okból kifolyólag nem volt más megoldás, béreltem egyet. Végül úgy hozta az élet, hogy pont egy hete lett egy saját használt kocsim. Egyszóval pont az autóbirtoklás kapujában, mindenféle tapasztalattal a hátam mögött is azt mondom,

az esetek többségében nem kell autó, valóban ritkán van rá szükség.

Hát, először is a dugó. Nemcsak lassabban jut el az ember a céljához, hanem dugóban ülni idegesítő is, nem halad az ember, folyamatosan megy, megáll, egyszerűen fárasztó. Amikor én életemben először vezettem dugóban egy órát, utána olyan fáradtságot és letörtséget éreztem, mintha egy órát veszekedtem volna valakivel vagy egy nehéz nap végén kiderült volna, hogy egész nap feleslegesen dolgoztam.

A Regtransfer által közölt statisztikák szerint Budapesten egy átlagos autós évente 162 órát tölt dugóban. Bogotában ez 272, Rómában 254, Dublinban 246, mi a 30. helyen állunk a rangsorban.

Más adatok ennél kevesebbet írnak, de akárhogy is, rengeteg időt lehet erre elpazarolni, ami – a pihenéssel, szórakozással ellentétben – nem feltölt, hanem leszívja az ember energiáit. Szóval a kocsi nagyon jó, ha este hétkor el kell hozni a gyereket a nagyitól, de a városban, napközben felesleges. Amióta vannak buszsávok, a tömegközlekedés még dugóban is kiszámítható, sokkal könnyebben odaérünk valahova időben. Biciklivel szintén ez a helyzet.

A másik az, hogy tömegközlekedésen ezer dolgot lehet csinálni, amióta feltalálták a laptopot és az okostelefont. Persze leginkább olvasni érdemes, nekem felnőttként gyakorlatilag csak ebben az időintervallumban van időm. Ha pedig van gyerek, ez kiváló lehetőség a meseolvasásra, sőt, olyan mesekönyvek bevezetésére, amelyektől – például a képek hiánya miatt – húzódozik kicsit: ilyenkor ráérünk, nincs semmi dolgunk, a tömegközlekedési eszközön nemigen vonja el semmi a figyelmét, szívesen hallgat mesét, még olyat is, ami elsőre nem tűnik olyan izgalmasnak.

Agglomerációba, vidékre utazva ma már dolgozni is lehet – ha valakinek számítógéphez köthető munkája van -, az elővárosi vonatok kifejezetten kulturáltak. Hovatovább, aludni is lehet, nemcsak gyereknek, szülőnek is – néha húsz perc is egy áldás. Lehet sudokuzni a mobiltelefonon – állítólag jót tesz az agynak -, el lehet intézni egy halom telefont és a mobilon már az e-maileket is meg tudjuk válaszolni. Az utazás a tömegközlekedési eszközökkel nem időt rabol, hanem időt ad.

Kattints a képre!

Napi egy óra sétát javasolnak az egészségesebb élethez a szakemberek – ha agglomerációban lakunk, akkor ennek egy része ráadásul zöld övezetben zajlik le. De a gyaloglás akkor is mozgás, ha esetleg a belvárosban történik.

Nem beszélve a bicikliről: akik rendszeresen tekernek, hosszabb ideig élnek, ahogy arról korábban már írtunk. Nekünk immár sokéves tapasztalatunk, hogy a télen felszedett kilókat tavasszal a bicikilizéssel kiválóan le lehet adni, és nyár közepére szuperalakunk lesz. Biciklizés közben is barnul az ember. Könnyebb szerteszét vásárolni: a kedvenc zöldségesünknél vásárolni gyümölcsöt, a kedvenc pékségünkben a cipót és a kakaós csigát, a kisboltban a többit, nem kell a parkolás miatt mindent egy nagyáruházban megvásárolni.


Gyaloglás közben a családtagok fogják egymás kezét: a szerelmesek éppúgy, mint a gyerekek és a szüleik: a minél több, napi szintű érintés éppúgy fontos a párkapcsolatban, mint a szülő-gyerek kapcsolatban. A kicsiket lehet hordozni, ami erősíti a kötődést, és szerintünk az anyukáknak is jólesik, pláne az apukáknak – télen melegíthetitek is egymást.

Mondani sem kell, de azért kiemeljük: a tömegközlekedés és a biciklizés jóval olcsóbb, mint az autózás. Egy kocsi fenntartására benzinnel, szervizköltséggel, biztosítással együtt – saját felmérésünk szerint – átlagosan 35-50 ezer forintot kell költeni havonta, de más, az interneten fellelhető becslések szerint ez az összeg 50-80 ezer forint. Mivel az autók átlagéletkora 14 év Magyarországon (KSH) a szervizelés ára általában nem kevés.

Belátható, hogy évente az autóra fordított összeg két nyaralás árával ér fel. Nem beszélve az autó áráról! Ha nem vesszük meg, egy rakás pénzünk marad, ráadásul akár újonnan, akár használtan vesszük, folyamatosan csökken az értéke. Amint egy új autóval kigurulunk a szalonból, azonnal veszítünk egy halom pénzt.

A tömegközlekedésben sokkal-sokkal kisebb a baleset esélye. A biciklizéssel más a helyzet, viszont – legalábbis a saját érzésünk szerint – ennek bekövetkezte sokkal inkább rajtunk múlik, mint az autó esetében. A személyi sérüléssel járó közúti karambolok száma 2018-ban 15 594-re nőtt, ebből 517 volt halálos baleset. Az esetek 30 százalékában a gyorshajtás volt a kiváltó ok, további 25 százalékban pedig az elsőbbségadás elmulasztása. Kanyarodás közben az összes baleset hatoda következett be, a leggyakoribb okok közt szerepel még a helytelen követési távolság, a figyelmetlenség, az előzések és a műszaki hibák. A balesetek kétharmadát személyautók okozták, a kerékpárok 11 százalékot, a teherautók hetet.

Az autómegosztás kapcsolatokat épít: mi kipróbáltuk az Oszkár TeleKocsit, ami olyan régóta működik, hogy idén már keresték a legidősebb Oszkár-babát, ugyanis számos pár jött össze az autóját megosztva: az Oszkár Facebook-oldalán vannak is fent esküvői fotók. Az alapítók még a BME hallgatójaként hozták létre a weboldalt, egyetemi pályázaton nyert támogatással, ugyanis gyakran jártak haza Szombathelyre és szerettek volna kényelmesebben utazni. A portál a következőképpen működik: kiírja az autótulajdonos, mikor, honnan és hova fog menni, továbbá mennyi pénzt kér egy utastól – a költségek általában a busz- és vonatjegy ára alatt vannak. Az autósok és utasok kölcsönösen értékelhetik egymást, megtekinthetik a korábbi véleményeket, azt is látni, ki, mióta használja a rendszert. Tehát le lehet ellenőrizni, kinek a kocsijába ülünk be, de van olyan funkció, hogy csak nők által feladott, csak nőknek szóló hirdetést lássunk. Ha a gyereknek már elég egy ülésmagasító, azt könnyen vihetjük a találkozóra, de meg is kérhetjük a sofőrt, hogy hozzon, ha tud.

Az autómegosztás olyanokkal is összehoz, akiket elvileg ismersz: én az alig ismert rokonaimmal ismerkedtem meg a vidéki nagymamám születésnapjáról hazafelé tartva, egyszerűen életünkben még nem volt arra alkalom, hogy ennyi ideig összezárva legyünk és csak egymásra figyeljünk – erősebb élmény volt, mint maga az ünnepség. Szomszédokat és munkatársakat is összehoz az autómegosztás: az agglomerációból a városba közlekedve nem egy ismeretlen szomszéd vált a barátunkká ilyen módon, és valószínűleg kollégákat is összehozhat ez a megoldás: olyan cégeknél, ahol súlyos pénzeket fizetnek ki csapatépítő tréningekre, biztosan érdemes lehet ezt támogatni valamilyen mértékben.

Maga a tömegközlekedés is összehozhat embereket, mi évekig jártunk ugyanazzal a reggeli busszal a városba, mindig ugyanazzal az utazóközönséggel: ki tud alakulni egy kisebb közösség, a külső vagy belső események beszélgetést indítanak el, netán érzelmeket generálnak. Ha esik az eső, lehet együtt keseregni, ha például valaki terhes, az elég látványos, így a buszra várakozva azért elhangzik a kérdés, hogy van a kismama, mikorra várható a gyerek stb. A mi kis helyi közösségünk megérte egy szerelem születését, egy válást, egy baba elvesztését és három születését is: zajlott az élet. Sőt, két baba egy hónap eltéréssel született, így aztán otthon immár együtt tologattuk a babakocsit.

A tömegközlekedés és biciklizés további előnye: ihatsz alkoholt. Nyilván az esti programok esetén amúgy is lemond az ember az autóról, ha a konkrét ivászat is cél, de autóval sok mindenről lemaradunk: nyáron egy pohár fröccsről vagy sörről a strandon, télen a forralt borról a karácsonyi vásárban stb., ezer olyan eset van, amikor az ember nem akar részeg lenni, de szívesen inna egy kis alkoholt.

Kirándulni menni kiválóan lehet vonattal, busszal, kisvonattal is, útközben lehet kártyázni, illetve direkt úti célra tervezett társasjátékkal játszani. Biciklit vonaton, héven szállíthatunk, tehát nem kell elfáradni abban, míg kiér az ember a természetbe.

Nyaralni is kiválóan lehet tömegközlekedéssel, a balatoni vonatokon idén nyáron vezették be a büfékocsit, tapasztalatból mondjuk, hogy olcsó, és élményszerűbbé, érdekesebbé teszi az utazást. A fesztiválokra, például a Művészetek Völgyébe van direktben buszjárat. Számos nyaralóhelyen lehet bringát bérelni – még gyereküléssel is.

Azt, hogy az autómentesség környezetbarát, nyilván nem kell hangsúlyozni, de azért megjegyezzük: a közlekedés felelős a széndioxid-kibocsátás egynegyedéért, és ez egyben a légszennyezés fő okozója, tehát egészségügyi vonzatai is vannak: a légszennyezés világszerte a negyedik vezető halálok, Magyarországon az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján évente 12 800 ember hal meg a légszennyezés következményei miatt, és ez arányosan nagyon magasnak számít.

Webajánló

https://kerekparosklub.hu/automentesaugusztus

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenöt − 14 =

hirdetés